Vállalkozás világa - korai kapitalizmus
A cserekereskedelem marginális tevékenységből egyszer csak kulcsfontosságú tényezővé válik. A fazekas korong feltalálása után két mediterrán luxuscikket az olajat és bort messzire el lehet vinni az amforákban. A kereskedelmi útvonalak védelme érdekében hatalmas mediterrán birodalommá nőtt rendszer alakult ki, amely a birodalom centrumaiban Athénban, majd később Rómában köztársaság formációkat alakított ki. A történelem elsodorta a bimbózó demokrácia eme két hajtását, de a gyarmatosítás elkezdése után hasonló folyamat rendezte át a viszonyokat Angliában, majd pedig Francia országban.
Az önellátó mezőgazdasági termelést felváltja az árutermelés. Angliában a bekerítések miatt 4 millió embert akasztanak fel. A többi senki földjén lézengő is komoly migrációt okoz, kivándorol a gyarmatokra, vagy generációkon keresztül éhbéren tengődik.
A modernizáció kezdete népességrobbanással jár, ami nagy társadalmi átalakulásokat hoz magával. Későbbi innovációkban elhozza a technikai lehetőségét annak, hogy tömegessé váljon egy általános jólét, iskolázottság, az életpálya megválasztásának szabadsága.
Az önellátó gazdaságból váltani az árutermelésbe az még mohóbb termelési vágyat, tehát robbanásszerű környezetrombolást hoz magával. Ekkor még a népesség alacsonyan iskolázott, nem nyitott az információk befogadására, ezért politikailag manipulálható, a környezet tudatosság szempont még a politikai döntéshozatal szintjén sem jelenik meg.
Ha kiderül, hogy mivel lehet sok terményt – sőt terméket előállítani, akkor nosza! Itt a nagy üzlet. A paradicsom (a Tigris és Eufrátesz völgye) így vált sivataggá, az angliai bekerítések után 50 évvel kivágták az utolsó fát a szigetről.
A korai kapitalizmus során bekövetkezik a szekularizáció. A vallás és a tudomány útjai elválnak. Az eleve elrendelés beletörődést hirdető emberképe helyett individualista értékrend terjed el.
A korszak kulcsfigurája a bátor leleményes vállalkozó – felfedező, akinek van egy víziója és végigcsinálja. Odusszeusz a leleményes, aki útleírást készít a földközi tengeri partokról, a filmsorozatokból ismerős Onedin családfő, ezt a dehumanizált, alacsony információ igényű, tőkeéhes kultúrát jelenítik meg.
A 68-tól kb. 92-ig tartó „vállalkozz!” korszak is előhozta ezt az innovációt számunkra. A zizegőnadrágos makkos cipős vállalkozó a bátorságából kovácsolja a szerencséjét. Aki mer, az nyer!
Nagy kérdés, hogy a tőkeigényes terepeken hogyan tud versengeni a centrum országokból jövő versenytársakkal a kelet európai kisvállalkozói réteg.
2004-ben 3 hazai strucctenyésztő szövetséggel foglalkoztatási kísérleti programot dolgoztunk ki, mert ezen a piaci résen el lehetett volna helyezni 5-20.000 roma munkavállalót. Már abban az évben látszott, hogy déli szomszédainknál megjelennek Holland felvásárlók, akik szokás szerint nekilátnak az 1-2 évig még termelési költség alatt értékesítünk technikával nyomást gyakorolni az itteniekre. (hátha tönkremennek abba, hogy az ittenieknek nincs még 2 évi tartalékuk.)
Ebben a 2 évben a kb. 500 tenyésztőből álló ágazat 18 termelőre apadt.
Hiába, a holland bankoknak van 2-3 évi kockázati tőkéjük egy-egy itteni ágazat megfojtására.
Az EU fejlesztési támogatásokat a kormány fejlesztéspolitikája mesterségesen ebbe a tartományba tereli. Az EU csatlakozáskor közszájon forgott, hogy az előttünk lévő csatlakozások sikertörténete a kelta tigris, aki a fejlesztési források 70%-át humán fejlesztésekre költötte,vele szemben mondjuk a portugál vagy a görög fejlesztési kudarcokat szokták emlegetni, ahol rengeteg felesleges és máig üres épületet húztak fel az EU forrásokból.
A mi kormányunk a "Lépj egyet előre!" programban 30 milliárdot költ takarítónődiplomákra, (az az iparág egy alacsony fokon humanizált, alacsony információ igényű, magas tőkeigényű innováció) az ÉAOP Humánerőforrás fejlesztési programjában 30 milliárdot költünk épületekre és 0 Ft-ot humánerőforrás fejlesztésre, a Munkaügyi Központok szintén nem látnak ki ebből az innovációból.
Mindennek ellenére a rendszerváltás utáni kormányok tálcán kínálták fel a kereskedelmi csatornákat (METRO - TESCO stb.), amely szereplői a kisvállalkozó beszállítóikra terhelték a piaci versengés költségeit. Meg is tört a 68-as gazdasági fordulat keltette modernizáció lendülete. Ma aki kiskereskedelem vagy árutermelés területekre téved a családi kassza kockázata terhére, az komoly kockázatot vállal!
A következő cikkek jelentek/jelennek majd meg:
- Archaikus kultúra - szegénységi kultúra
- Premodern kultúra - önellátó ember
- Vállalkozás világa - korai kapitalizmus
- Eszményképeket kergetve - szocializmus és társai
- Ipari jóléti társadalom - a nyugat, ami előtt hasra estünk anno
- Információs társadalom - a brókerek kora
- Tudás alapú társadalom - részvétel az életedben
- GAIA jövőkép - részvétel föld egészségének megteremtésében
Kommentek