Az Andrásfalvy Bertalan által beazonosított, Magyar Királyság területén bekövetkezett, 1780- 1790 között lezajló mezőgazdasági forradalom, hatalmas hullámokat vetett a királyság területén élők hétköznapjaiban, radikálisan átszervezte a társadalmi struktúrát, és akkora kultúrális atombombaként működött, hogy a mai ember, a közoktatás, és a média agymosása következtében, lényegében egyáltalán nem ismeri meg az
1780 előtti magyar valóságot.
Mi magyarok, úgy nézünk a valóságos társadalom szerkezetre, mint az borjú az új kapura!
Ebben a cikkben, nem feltárni fogom a kataszter szó etimológiáját, inkább bevezetőnek arról írok, hogy mennyire fontos lenne alaposan, akár az Andrásfalvy Bertalan kutatásnál régebbi rétgekebe, random bele turkálni, hogy mit találunk mint államigazgatási fogalom, szóbokor, vagy bármi. Mivel korábban már folytattunk le közösen szóbokor témában műhelymunka szerű ötletelést, így bízom abban, hogy amit én nem tudok és kérdezek... ahoz jönnek tudások és sikeres szimatolások.
Ahogy bele olvastam a neten elérhető etimológiai irodalomba, maga ez az 1782- 1848- 187- 1919-es világ lép a színpadra, tehát teljesen abban a korban vagyunk, amiről Andrásfalvy Bertalan professzor 1948 utáni néprajzi indíttatású interjúkból, és ezután alapos forrás feldolgozásból azt szürte le, hogy amit itt a blogon Bocskai és mínusz 20 esetpéldaként szoktam emlegetni, egy olyan közösségi földhasználati rendszer működött, ahol a megházasodott EMBER PÁR, az sorsoláson, szántó (használatot) kapott, joga lett állatokat (lovat, disznót, juhot, marhát, bivalyt) a közösségi rendszerben tartani stb. stb. Andrásfalvy kutatása, kihegyezte azt a kérdést, hogy ezen joghatósá alatt élők társadalmi súlya, gaykorlatilag közel áll a totálishoz. A parasztok 3%-a jobbágy, és zsellér, és mi itt, a többiről beszélünk!
Na ez az ami Illyés Gyulának még, azaz már, nem tűnik fel!
Nem ritkán ide rángatom Domschitz Mátyás modernizációs elméletének fogalmait. Ő csoport dinamikai jelenségeket. történelmi kontextusban, mint a kultúra váltást magyarázó tényező elő hoz.
A paradigma váltások értéséhez, igen hasznosak a fogalmai, hiszen ez volt a kutatási fókusza.
A phd-jét "kommunikáció szakon" védte.
Szerinte egy jelenség, fogalom megszilárdulásához, be kell következnie annak a társadalmi, és személyes emberi változásnak, hogy csak olyan funkciókat értünk, aminek a hasznosságát fel tudjuk fogni, belátjuk, és onnan van értelme .... adott fogalom körüli kultúra váltásnak!
Nagyon érdekes, hogy szokás szerint, egy II. József utáni modernizációs rövid, azaz 3 vagy 4 generációt érintő szakaszra fogjuk a föld nyilvántartás "bevezetése" kérdést.... pedig a legkorábbi birtoklevelek, világosan mutatják az Árpád korabeli államigazgatás azon kulturális teljesítményét, hogy föld ügyben világosan felrajzolja egy egy szerzetesi bírtok határait.
Ha és amennyiben, különbség van a kettő között, az az arra nem látunk rá, hogy a kora Árpád kori államigazgatási gyakorlat, az "központi irattár" formájában tárolja a "telekkönyv" szerű rendszerezett információt, vagy erre elég a "köztudottság és a bíráskodás élő rendje".
Valójában, ezen az őstörténeti blogon, nem csak a Verbőczy és annál sokkal korábbi könyveket kellene átfésülnünk ehhez, én megkérdezném Stina Szabót, hogy summíréknél hogy is lenne ez, vagy Borbola Jánost, hogy a kataszternek van e nyoma Egyiptomi adminisztrációs szövegekben, hiszen a korai társadalmak mezőgazdasága abban radikálisan eltérhet, hogy ők egészen zsebkendőnyi terekben folytattak, akár kenyérgabona termelést.
Czimbalmas Tivadar, rámutat arra, hogy Erdélyben a teraszok mint régészet, ott vannak az orrunk előtt! Peruban 2000 méteres magasságban ehhez tengeri kikötő is társul....
Majd pedig, Stina Szabó a nyelvünkben élő szóbokrokban mutatja, hogy "tengervíz brutálisan magasabb" korból, a magyar nyelvben ott van egy óriási szóbokor, a "jogkövető magatartás" alap pillérét...
a köteles
szerződést / házasságot köt
kötetlen (értsd szabályozatlan)
ésatöbbi ésatöbbi
Ha a fiatal nyelvekben van viszhangja... akkor ezt is egymás mellé szokta rakni.
KATASZTRÓFA mondja a latin, és káoszt ért alatta, ahogy ez már a görögknél is megvan.
Az angol "kat" az szeletelés, vágás értelmű.... ha felparcellázást oda soroljuk, vagy annak a könyvtár szerű nyilvántartását, mint kataszteri hold és államigazgatási funkció... akkor bizony szó nincs arról, hogy a kapitalizmus azaz magántulajdon fogalom 1780-as hirtelen megjelenése miatt, ezügyben egy totál új világ kezdődött, ami eltörli a régit!
Az ilyen irányú "földmérés, és szabályozás" lényegében elképzelhető, hogy nem is helyi, falubírói, vagy közösségi hatáskör, hanem országos NÁDOR és ISPÁN tájépítő mérnökök határozhatták meg egy egy föld darab felszeletelésének paramétereit. Ha vájogtéglákkal ki van építve az árasztásos földművelés parcellája, akkor ameddig katasztrófa el nem sodorja az építményt, addig ezt nem kell újra méregetni!
Határozottan mértékegységeket használnak, Herodot még a kurgánok felépítettségét is, azonnal alapterületben adta meg!
Két jelenségre had hívjam fel a figyelmet:
Már a Werbőczy (1504), vagy azon magyar törvény, ami mentesíti az árokásási sorozási kötelezettség alól azokat a jobbágyokat, aki az Ispán, a Nádor, a Király, a Püspökök... az ezeknél a sokat emlegetett birtoklevelek telekhatárainál olyat is tud, ami a mai fejünkkel úgy olvasódik le, hogy "tulajdonnak" a területi hatálya. Tehát a kultúra eszköz reprezentációja... mármint hogy értelme van!!! a kihez tartozik határainak a lerögzítése és össze nem maszatolása, ez nem II. Józsika utáni fogalom hirtelen feltűnése! Kifejezetten a folyamszabályozások körül elharapódzó "földesúri föld" divat, az Werbőczy azon megengedő földhasználati jogszokásának a rögzítésére alapul, hogy ha például ugart, "nem használt földrészt" a gróf, a közösségének vezetésével, "élővé fordít", akkor onnatól kezdve, a hivatalnokaival műveltetheti. A várjobbágyoknak is köll kenyér és a banderiális hadseregnek is köll élelmiszer tartalék alapon.
Az általam itt "magántulajdon megjelenése" mezőgazdasági forradalom fordulópontjához képest, később pedig, ez a Jing Jang másik betüremkedése a "földbirtok" korába, hogy az államigazgatás vért izzad azzal, hogy általában véve TELEKKÖNYVEZZE. Ez akár papír spórolás miatt (de valójában nem), sok sok fejezeten keresztül se nálunk, se Csehszlovákiában nem tud totálissá válni. A földnek csak a "használt" részét látják el birtoklevél infomációkkal". Ennek oka pedig, egy Hargita és Bocskai és Kádár közötti azon jogszokás, hogy például a falvak közös csordái, a "nem birtokolt" földek füvét eszik, és ameddig a drága kedves humanizátor Európai Zungijó Jajdejó be nem tíltja a csodákat, addig nem sok értelme van a "közös földhaszálat" területeit eltörölni!
Rengeteg más téma felmerül itt. Az angoloknál például máig a korona tulajdonolja az utcai boltokat vagy a lakások jó részét, még a városban is.
Werbőczy előtt Herodotoszék azt írják, hogy a szíkták jogtudata elképesztően határtartó és semmi szükség nincsen írott jogra, mert számukra a játék szabályok egyértelműek és köztudottak! A Hármaskönyv tehát a politikai első hatalmas és akkor nyissunk ki egy vitát arról, hogy katasztrofális vagy mégse... betüremkedése egy jól szervezett életvilágba!
Viszonylag hamar Werbőczy korához, Mátyás talán azapja kaatonai tapasztalataira építve szervezte át a hadsereg ellátást adó forintok fizetés és szerződés alapokra. Előtte a "köteles" az a banderiális alapon rakta össze apostoli király seregét.
Hunyadi János serege már elképesztően tudás / kiképzettség alapú, tehát ez lehetett az oka annak, hogy perefálták a fizetett katonát és elkezdődött abanderiális logika vissza szorulása!
RDH Blog - RSS 2.0
Kommentek