Az egyik nol. kommentben ígéretet tettem arra, hogy hamburger árra vetítve utána számolok, hogy mennyivel esett az életszínvonal az utóbbi időben.
Az a hipotézisem, hogy kezdünk az 50-es évek szegénységi szintjén élni. A hazai jóléti társadalom modell története talán akkor volt a csúcsán, amikor az előző Orbán kormány bevezette az 50 ezer Ft-os minimálbért.
évek | big mac ára | netto minimál bér | minimálbér / big mac index. | netto átlagjövedelem | átlagbér / big mac |
2001 | 399 | 40 e Ft | 100 | 49 e Ft | 122 |
2011 | 760 | 75 e Ft | 98 | 114 e Ft | 188 |
Amikor elindult az első Meki, akkor 1988-ban 162 szendicset vehettünk meg az átlagos keresetből.
2001-ben 122-őt.
2011-ben 188-at.
Az volt a hipotézisem, hogy a minimálbér drasztikus megemelése közelebb vitt bennünket a jóléti társadalom modellhez, a nyugathoz. Nagyjából arra számítottam, hogy a mostani 141 ezer Ft-os átlagos bér akkora életszínvonalat eredményez, mint a 2001-es minimálbér. A csirkefarhátas életmód miatt nekem úgy tűnt, hogy kb ez fog kijönni ebből a számításból.
Ez az adatsor azonban ellentmond ennek. Egy elszegényedésről szóló adat jött ki a 2001-re és habzsi-dőzsi van 2011-ben.
A piaci áremelés úgy ellensúlyozta a béremelést, hogy annyira megemelte a hamburger árát, hogy lényegesen kevesebb hamburgert lehetett venni azért a pénzért, mint általában a többi évben? Lehet, hogy a piac ennyire lerablóan viszonyul arra a hírre, hogy növekszik a fizetőképes kereslet? A vállalatok az eltérő életciklusokban eltérő mértékben és eltérő módszerekkel profitábilisak. A hazai MC Donadnak a profitképzés igen jól megy.
Az is meglepett, hogy a mai adat ennyire magas. Én folyamatosan tarthatatlan állapotokat érzékelek az ismerőseim és a nyilvánosság körében felszólalók között, ehhez képest a hány hamburgerre elég a fizetésünk adat meg magasabb mint valaha.
Ez persze arról is szólhat, hogy a megjelenésekor a Big mac a nyugat egyik státusz szimbóluma volt. Viselkedhetett akár luxustermékként is. Ma már vélhetően csak egy piaci szereplő a kajaként elénk táruló kínálatból.
Más lehet az árképzés is. Egy felfutás korában és egy évtizedes recessziós folyamat után másképp lehet bánni az árakkal. A tavalyi 750-es hamburger árral szemben a 2012-es index adata 645 Ft-os árral számol. Ennek tükrében, az árcsökkenés miatt, akár a két évet összevetve hatalmas felvirágzás következett be a magyar társadalomban, hiszen a 2011-es fizetésünk még csak 188 szendvicsre volt elég, míg az idén már 218 burgert ehetünk ennyi pénzből.
Mivel a valóságérzetem és az adatok ennyire eltérnek, így alternatív hipotéziseket kellene felállítani.
Megnézhetnénk például a jóléti társadalom modell felé tett erőfeszítéseket a többi kelet európai országban.
Év | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |
Magyarország | 151 | 202,2 | 211,8 | 200,2 | 231,9 | 247,3 | 257,9 | 272,5 | 269,8 | 273,4 |
Portugália | 390 | 406 | 416 | 426 | 437 | 450 | 470,2 | 497 | 525 | 475 |
Szlovénia | 396,3 | 431,4 | 450,6 | 471,1 | 490 | 511,9 | 521,8 | 538,5 | 589,2 | 566 |
Szlovákia | - | 114,2 | 133,4 | 147,8 | 167,2 | 182,2 | 217,3 | 242,5 | 295,5 | 295,5 |
Lengyelország | 196,2 | 211,8 | 200,7 | 176,8 | 205,3 | 233,5 | 245,5 | 312,6 | 281,2 | 312 |
Csehország | 143,5 | 175,2 | 198,8 | 207,2 | 234,5 | 261,3 | 288 | 304 | 306,3 | 305 |
Franciaország | 1080,9 | 1084,4 | 1093,6 | 1113,2 | 1164 | 1217,9 | 1254,3 | 1280 | 1321 | 1344 |
Az is megérne egy misét, hogy azt a páter-noszter effektust elkezdjük vizsgálni, hogy mi van ha a mi összeomlásunknál nagyobb sebességgel omlik össze a nyugati jóléti társadalmak polgárainak életszínvonala. Ha ugyanis az ő arányszámukhoz viszonyítva mérjük magunkat, akkor ezt a tényezőt is vizsgálni kell.
Kommentek