Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Tojásbefőtt 6.0

2008.04.06. 14:15 :: Saman

Információs társadalom - a brókerek kora
Okos és takarékos technológiákat!
Alacsonyan humanizált, magas információ igényű és alacsony tőkeigényű innováció

Az információs technológiai forradalom és a természeti korlátok pénzügyi megtapasztalása új korszakot teremtett. Japán a maga innovációs szemléletével világ vezető gazdasági hatalmává vált. Bill Gates egy garázsból elindult szoftver gyártóból multi milliárdos lett. Egy magyar származású bróker, néhány fénymásoló közcélú adományozásával technikailag el lehetetlenítette a kommunista rendszerek kontrollját az információk áramlása felett, ezzel megindult a pártállami rendszerek szétesése Kelet-közép Európában. Megjelenik a mobiltelefon, az internet. A családok fogyasztási kiadásaiban növekszik a rendszerezett információkért és az info- technológiákért kifizetett rész. Hazánkban összeomlik a bányászat, a nehézipar, az építőipar és a mezőgazdaság. Annak ellenére, hogy a tőkevonzó képességünk legnagyobb a kelet európai országok között, itt alakult ki a legnagyobb munkanélküli inaktív réteg. Sajnos hazánk a többi Kelet-Európai országhoz képest leszakadóban van attól, hogy az információs társadalom legyen a hazai foglalkoztatási bajok legfőbb orvoslója. Lettországban a 35 év alatti számítógép analfabéták aránya 3%, Lengyelországban 9%, hazánkban 36%.

Indiában is viszonylag elterjedt megélhetési mód, hogy angolul beszélő és gépelni tudó emberek telefonos ügyfélszolgálatot működtetnek, vagy begépelik az orvosi jegyzőkönyveket. Hazánkban az ilyen jellegű szerveződések szinte ismeretlenek.

Az információs társadalom a brókerek kora. Az állami viselkedés is befektetési szemléletűvé válik. Többé nem akar a kormány megtartó céllal segélyeket fizetni, inkább arra költene forrásokat, hogy segítsen az egyénnek szemléletében megújulni, új szakmát – piaci rést kitapogatni és újra adófizetői státuszba kerülni. Az EU számos bevált gyakorlatot hoz ezügyben, de a kormány teljesen ellehetetleníti a képessé tevő munkaerőpiaci reintegárciós szakmai tartalmak kialakulását. Ez is egy „bróker” jelenség. A pártok körüli hiénák kiszorítják a szakmai tartalmakat felmutatni képes civileket a munkaerőpiaci fejlesztések világából, így nem tűnik fel, ha szakmai tartalom nélküli végrehajtókkal „próbálkozik” a rendszer.

A megnövekedett adminisztrációs igények a szociális munkában előhozzák azt a szakmai hozzáállást, amely szerint az ember adat.

Hatalmas méreteket ölt egy negatív népesség robbanás, sokkal többen választják a szingli életmódot. Mivel nem belátható az életpálya, a biztonságunkat kevesen látják előre évekre, a társadalom leszakadó rétegeinek a látó távolságra hetekre szűkül. A technológiai fejlődés sokkal gyorsabban szorít ki a munkaerőpiacról különböző iparágakból tömegeket, mint ahogy azt a turizmus vagy a humánszolgáltató szektor vagy az élőmunka igényes média vagy oktatás fel tudná szívni.

A 2/3-os társadalom egyensúlya ezért középtávon és méginkább hosszútávon megbomlik. A 80-as években a centrum országok még át tudják terhelni a váltáshoz szükséges költségeket a periféria – félperiféria országaira, de napjainkban ez a folyamat leállt.

Az infotechnológia elterjedése a közélet átláthatóságát is megnöveli, már-már megszokottá válik, hogy a politikusok a trágár „magánbeszélgetéseik” miatt vállnak sajtótémává, vagy gyerekek mobiltelefonnal vesznek fel egymással, vagy tanárokkal lefojtatott heccelési helyzeteket.

Az információ alapú társadalom már igazi posztmodern munkakultúrát tesz lehetővé. A hagyományos munka keretek, a hagyományos megélhetési keretek újakra cserélődnek. Sokan nem értelmezik már a munkaidő, munkabér típusú hagyományos fogalmakat. Megváltozik a lakás - lakhatás kérdése is.  Kötetlen munkaidőben dolgoznak, szellemi termékeket adnak el, vagy rendszerezett információt árulnak a piacon. Az USA gazdaságában már az emberek egyharmada nem hagyományos keretek között végzi a feladatát. Rengeteget mozog a munkaerő a nemzetközi porondon. Elterjednek a távmunka formák, az otthon végezhető munkaformák, és a többi atipikus munkavégzési forma. Sajnos nálunk ez az arány 3% alatti, melynek oka nem kis részben az, hogy a hazai cégek munkakultúrája az embergép szervezeti modellre épül.

Sajnos nálunk a brókerek gyakran gazdasági vagy politikai lufikat árulnak. Elég itt a Kulcsár - féle pénzügyi termékekre, vagy az Orbán féle politika választási hazugságdömpingre gondolnunk. A biztosítók az autó kötelező biztosításának területén 50%-os "jutalékért" szervezik a nemzeti kockázatközösséget. A  korábban exponenciális hozamokat az orrunk elé rajzoló nyugdíjpénztárak és befektetési életbiztosítások nominálisan nem tudják felmutatni azt a pénzt amit beraktunk 10 év alatt.  Ez a tapasztalat erősen megnehezíti majd a jövőbeni ügyfél - alkusz viszonyokat.

Ha ezek az intézmények mást mondtak és ezzel átvágták tömegesen az ügyfeleket, akkor megszűnik az a bizalom, ami az információ alapú szervezetek intézményesüléséhez kötődik. Azt hisszük, hogy működik bankként a bankunk, képviselőként a politikusunk, stb.. A tapasztalataink meg mást mutatnak.

Ezek a tapasztalatok kulturálisan távol tartanak bennünket az információ alapú korban való létezéstől. Miközben a világ hálózatosodik, mi is beléptünk valami Unióba, a multik elkezdik stratégiai partnerség programokban összetenni a K+F fejlesztési kapacitásaikat, az egyetemek mellett inkubátor házak alakulnak a fiatal vállalkozók ötleteinek támogatására, addig mi...?

Más országok például úgy engednek be egy amerikai zenekart a hazai színpadokra, ha ők is fogadnak egy ottani bandát. Nálunk ilyen megállapodás nincs. Lehet, hogy nekünk kulturálisan nem esett le, hogy azokon a piacokon is korlátozott a fizetőképes kereslet, ahol nem terméket, hanem információt árulnak? Vagy egyszerűen szégyellünk alkudni? Vagy jobban szeretünk az ilyen esetekre olyan összeesküvés elméleteket gyártani, hogy "más népek feladatlistát készítettek nemzetünk lassú, de annál fondorlatosabb elpuszítására"?

A következő cikkek jelenetek / jelennek majd meg:
  1. Archaikus kultúra - szegénységi kultúra
  2. Premodern kultúra - önellátó ember
  3. Vállalkozás világa - korai kapitalizmus
  4. Eszményképeket kergetve - szocializmus és társai
  5. Ipari jóléti társadalom - a nyugat, ami előtt hasra estünk anno
  6. Információs társadalom - a brókerek kora
  7. Tudás alapú társadalom - részvétel az életedben
  8. GAIA jövőkép - részvétel föld egészségének megteremtésében
  9. A mezőgazdasági termelés és az információs társadalom

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás politika civil gazdaság társadalom 2008 közösségfejlesztés humánszolgáltatás

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr38413584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása