Avagy a Honti – Domschitz modell ide vonatkozó tanulságai

IV. szint A humanisztikus szintű kommunikáció

A HUMANISZTIKUS vagy KOMMUNIKÁCIÓS szint egyensúlya abban áll, hogy tudható, hogy a felek kölcsönösen tisztelik és szeretik egymást, megerősítik egymás énképét, pozitív visszacsatolásokkal lepik meg egymást többnyire spontán.

Kölcsönösen megengedhetik maguknak, hogy kiadják magukat, hisz nem számítanak arra, hogy a másik visszaélne ezzel egy játszmás helyzetben.

Ahhoz, hogy ez az erős bizalom fennmaradjon, hitelesen kell léteznünk a partnerünk szemében, egyrészt azt adom, ami vagyok másrészt elfogadom, hogy a másik az ami, tolerálom őt bármilyen formában is jelenjék meg, azért mert ő, azért mert szeretem, elfogadom és azért mert hiteles, értem őt.

Ez a szint az egyéni kiteljesülések szintje, ahol mindenki mint individuum, önmegvalósítónak érzi magát. A korábbi rendszerek függőségi viszonyai már nem érvényesülnek nem maradunk együtt mert egy a kultúránk, és attól sem ha egy az érdekünk. Személyes meggyőződés, és egymás kölcsönös megerősítése szükséges ahhoz, hogy viszonylag tartósan együtt maradjon egy ilyen viszonyokban működő kapcsolat vagy akár egy csapat.

Néhány szervzeti példa:
Léteznek olyan iskolák, ahol a diákok nem a  tankönyv szerint dolgozzák fel a témákat, hanem úgy, ahogyan az felmerül.  A pedagógus identitása az, hogy hisz abban, hogy vele való együttlétben a tanítványa teljes önvalója, minden képessége, egyedi szépsége kinyílik, mint egy jól gondozott rózsa. A gyermekekben él a tudás iránti vágy, kiskorunkban kompetenssé akarunk válni. Lehet táplálni ezt a tüzet.

Az ilyen iskolákban kis létszámúak az osztályok, sokkal személyesebb a viszony a pedagógus a diák és a szülők között.

Mivel ezek kis iskolák, így a szervezeti kultúra a bázisdemokratikus mozgalmak önszerveződő csoportjaihoz hasonlóak. Mindent tudnak mindenről, mindent együtt döntenek el. Ez a Rogers iskolában azt jelenti, hogy kb. ötször annyi műhelymunka, értekezlet, tréning csoportösszerázó alkalom folyik mint egy hagyományos átlagos iskolában. A tanuló szervezetek számára ajánlott területeken rengeteg időt töltenek el a tanárok, azaz a pedagógiai munka szerves része a tantestületben működő önismereti munka, az iskola jövőképének aktív karbantartása, részvételre ösztönző műhelymunka kultúra fenntartása.

Politikai szocializációs szemszögből is van relevanciája a tiszta kommunikáció szintjének, bár a játszma szintnél megállapítottuk, hogy az a politika valódi szintje. AA politikusoknak versengeni, küzdeni, harcolni kell, ha teljesen kiadják magukat, trágár szavakat használnak és azzal szembesítik a pártjukat, hogy a kozmetikázáson -  játszmázáson kívül nem csináltak semmit, annak megvan a maga következménye. A játszma a kivívott elfogadottságok szintje. Itt ezen a szinten az elfogadottság a személyes hitelesség szintjén jelenik meg.

Egy hazai alapítvány trénere, a Dialogos nevű kommunikációs technika meghonosításával folalkozik gyakran hozza fel példaképpen a "Farkasokkal táncoló" - című filmben látható törzsi megbeszélést. Érdekes megfigyelni, hogy mindeki hozzászól, de nincsen szavazás vagy szavazat számlálás, nincs a törzsi tekintély személy, aki hatalmi szóval döntene. Vannak persze nagy tekintélyű emberek, akik összefoglalják, lezárják a közbeszéd ívét, de valójában a megbeszélés egy közös tanulás vagy énfeltárás reflektálás egymás gondolataira - érzelmeire!

A pártok is, mint minden mozgalom, mélyebb bizalmi szinten kötődnek csapat társaikhoz. A Zuschlag ügy farvizén előbukkanó Wieszenberger László teljes őszinteséggel elmond mindent egy olyan vállalkozónak, aki felé megvan a bizalma. Családi ebédek, ifjúsági táborok ott húzódnak a szervezeteket mozgató emberi szálak mögött. Zushlag és Wieszenberger gyermekkori barátok. Nehéz persze arra építeni, hogy a pártok közötti betyár becsület, majd a vállalkozó és a támogatások elosztásával foglalkozó bróker között is működik. Ez a kéz kezet mos ez inkább egy játszmás világ hordaléka és nem a tiszta kommunikáció szintere!

Sajnálatos, hogy a pártépítés és a civil társadalom építés egyazon forrásból finanszírozódik, úgy, hogy a pártkatonák döntéshozatali pozícióban vannak, a civilek pedig egyre csak fogynak.

Számos társadalomban bekövetkeztek azok a kultúrális változások, ami jelzi, hogy az üzleti kultúrában vagy a társadalmi viszonyokban is megjelenhetnek a mély bizalomra épülő, a kölcsönös pozitív megerősítésre épülő viszonyok!

A tavalyi béke Nobel díjat az a közgazdász kapta, aki a bizalmatlanságra épülő banki gyakorlat helyett bevezette azt a módszert, hogy a szegényeknek, akiknek nincsen ingatlan fedezete, nincsenek gazdag rokonai, akik kezessséget vállalnának a hitelekért a vagyonukkal, úgy kapnak hitelt, hogy 3-4 haonlóan szegény ember, az utcában lakó más asszonyok vállalnak kezességet. Nincs más fedezet, mint az emberi bizalom.

Ezzel a módszerrel ugyan azt a 2-3% körüli bebukott hitel ügylet arányt produkálják, mint a hazai bankok, akik 98 előtt 3-4 szeres ingatlan fedezetet kértek a vállalkozóktól, de ma is komoly fedezeteket követelnek meg.

A posztmodern gazdaságok már lényegesen magasabb bizalmi szinten viszonyulnak a munkavállalóhoz. Az amerikaiak 30%-a távmunka helyzetben keresi a kenyerét. Hazánkban ez az arány még 3% alatti. Egy vizgálat szerint ennek a fő oka, hogy főként Taylor - Fordi és neofordi azaz fogaskerék - embergép tipusú szervezeti kultúrák elterjedtek hazánkban.

Sem a civil, sem a gazdasági életben nem látszanak azok a fejlődési irányok, amelyek a centrumországokban szerkezetváltásként elhagyták az ipari jóléti társadalomban kialakult hagyományokat és megváltoztatották az ember szerepét a gazdaságban. Sajnos ez a váltás hazánkban még belátható időn belül nem következik be!

Beveztés: A bizalom lineáris skálája, kommunikációs alapfogalmak, feszültség és fejlődés, rendszerelméleti alapfogalmak,

I. szint: a KÁOSZ szintű kommunikáció dinamikája

II. szint: a SZEREP szintű kommunikáció dinamikája

III. szint: a JÁTSZMA szintű kommunikáció dinamikája

IV: szint: a HUMANISZTIKUS vagy KOMMUNIKÁCIÓS szint dinamikája

V: szint: a TRANSZPERSZONÁLIS élmény dinamikája