Az SZDSZ küldöttgyűlés mostani botránya ás a TB törvény szavazásától távolmaradók is piszkálták a fantáziámat azügyben, hogy arról a jelenségről írjak, amikor a „profik” a fizetett képviselőink a passzív hatalom eszközét használják.

Persze mindenkinek lehetnek olyan napjai, amikor bármennyire is szeretne, nem tud részt venni egy testület munkájába. Ezzel szemben, azért gyanús ez a két eset. Meglehet, hogy halovány és erőtlen politikai tiltakozási akcióról van szó. Válságban lévő szervezetek irányíthatósági problémákkal is küzdhetnek, és mi tagadás az SZDSZ örvény az 1% alá küzdötte magát és nem a 10% környékére!

Valami nem tiszta, és tehetetlenségükben nem tudtak a tagok mást kitalálni, minthogy távolmaradtak.

A TB törvény szavazásánál leginkább az érdekes, hogy növekedett azoknak a száma, akik kormánypárti képviselő létükre nem szavaztak igennel a törvényre. Ha Karsaihoz hasonlóan még 14-en nemmel szavaztak volna, a törvény megbukik. Az SZDSZ elnökválasztásnál a csalás jutatta hatalomra az új elnököt. Újabb hullafolt az SZDSZ testén!

Karsai összességében csak egyedül vállalta ezt a szerepet, és összesen 6 társa volt, aki távolmaradt a szavazástól. Az SZDSZ strómanok közül is egy ember borította a bilit, a többi sunnyogó hallgat! Félő, hogy a teljes rendszer a csaláshoz lesz lojális és nem a tisztességhez!

Az MSZP-nél / TB szavazás ügynél érdekesebb jelenség az SZDSZ közgyűlés, ahol a szavazati jogukkal nem élő képviselők mandátumait okirat hamisító módon aláíratták „dublőr képviselőkkel”, akinek még dublőr -feleség - képviselőt is szereztek, aki szintén pótolta a hiányzó képviselőnőt.

Szánalmas, hogy a képviselőknek ennyire telik. Néhányan a passzivitásukat használják, talán Karsai az egyetlen, aki választóival megbeszéli, hogy mi a közérdek, és a tőlük kapott mandátum alapján beszél a közérdekről.

Sajátos párhuzam, hogy Orbán is ebben látott játékteret, azaz már az előző ciklusban azt találta ki, hogy nem jár be a parlamentbe, most azt találta ki, hogy nem áll szóba a miniszterelnökkel, nem áll ki nyilvános vitára a TB törvény kapcsán. Gyurcsány azt találta ki, hogy nem tart évértékelő beszédet a Parlament nyitóülésén. Maga az egész magyar demokrácia belerokkan, hogy a civil közegben nem tud felnőni a köz-ért felelősséget vállaló  aktivista réteg. Kulturális örökségünk az elmúlt 150 évből, hogy nem érdekli a köznépet a közügy, erre a rendszerváltás utáni politikusok rájátszanak azzal, hogy írtják a civileket mint a répát! Ez azért súlyos modernizációs, merénylet mert a közéleti aktivitás - passzivitás előszobája lehetne a gazdasági aktivitás - passzivitás ösztönző rendszerének!  A tudástársadalom című hajóra mi nem váltunk jegyet! A tudás - intenzív nem létezik a kommunikáció igényes nélkül. Ez könyörtelen hierarchia, miként ez a birkaiskoláról írott groteszkben ki is van figurázva!

Sólyom László az egyetlen demokrata aki, megértette és megpróbálja megértetni a pártokráciával (egyenlőre nem sok sikerrel!):

Intézmények vagytok! Nem érdekelnek a tyúkszem bajaitok senkit! Ha az a dolgotok, hogy megértsétek, hogy mi a közérdek, akkor nem arra kellene ráállni, hogy iparszerűen ignorálni tudjátok azt, hogy kialakuljon a mandátum képzés hazai kultúrája! Az sokkal jobban érdekel, hogy miként tudjátok kiműteni magatok közül azokat, akik a magánérdeket a közérdek fölé helyezik! Ha valakiről ez kiderül, az soha többé nem érdemli meg, hogy úgy nézzünk rá, mint akinek kivívott legitimitása van! Az eszkalálódó korrupcióért minden párttag felelős! A belső demokratikus mechanizmusok hiánya előszobája annak, hogy a demokrácia ne érvényesüljön az országban!

Mostanában terjed egy nálunk meglehetősen elterjedt népbetegség a politikaundoritisz.

Stílusos lenne, ha a köztársasági elnök kiíratná magát táppénzre, mondjuk az októberben megtartandó új TB népszavazásig a körzeti orvossal. Persze addig működés képtelen lenne az ország! Na és? Nem működne a törvények beiktatásának intézménye! Na és? Fontos az?