A Részvételi Demokrácia Hálózat blogja

Meghirdettem a neten egy főként civil szervezeteket megszólító vitát a Szanyi Tibor válaszai kapcsán:

A követekező felületeken folyik a közbeszéd erről a témáról:

1. Népszabadság Online / balramagyar.nloblog.hu

2. Nonprofit.hu / forum

3. Megkerestem a Védegylet Agora levlistáinak szerkesztőit

4. Megkerestem az Indymedia- zöldpók levlista szerkesztőit

5. Szeretnék néhány nagy újság weboldalán további véleményeket gyűjteni, megkerestem a hvg szerkesztőségét.

6.

Kedves Szanyi Tibor!

Köszönöm válaszát!

Biztos vagyok benne, hogy rövid és használható választ adott, amely kapcsán az általam felvetett kérdésekre tovább kereshetjük a válaszokat.

Vélhetően tisztán meg tudják ítélni a közélet szereplői, hogy Ön az évértékelő beszédében megfogalmazott "felelős politikusok" közé tartozik, vagy a "hazug, demagóg, elterelő" közéleti szereplők táborát erősíti.

Néhány civil portálon közzétettem a válaszát, mert szeretném, ha a civil szektor függetlenségéről széles discurzus kezdődne el és egyszer eljutnánk egy sokkal piócamentesebb III. szektor esetleges felvirágzásához.

Meggyőződésem, hogy válasza hűen tükrözi az MSZP - SZDSZ kormány, sőt a teljes parlamenti pártokrácia hozáállását, számtalan fejlesztéspolitikai jelenség mutatja, hogy az ön által felvetett megközelítés az uralkodó hozzáállás.

Válaszából süt a pártokrácia laikus és veszélyesen dilettáns hozáállása.

Mint közösségfejlesztő szakember kénytelen vagyok felhívni a figyelmét a civil szektor két fontos funkciójára.

1. Az elmúlt 150 év első száz éve azzal telt el, hogy Nyugat Európában és Észak Amerikában különböző civil szereplők, a szakszervezetek, a független sajtó és a független civil szektor olyan jóléti társadalmi modellt alakítottak ki, amely magas minimálbérrel és magas foglalkoztatottsággal vigyázza a társadalom biztonságát.

Ebben az emancipációs harcban, kedzve a politikai részvételi jogokért folyó harccal, egészen az általános életszinvonallal összefüggő jogokig számos baloldali szervezet is részt vett.

2. A 73-as olajválság után drasztikusan csökkent az ipari termelés a fejlett országokban, a magas foglalkoztatottságot csak úgy tudták ezek a rendszerek fenntartani, hogy a humánszolgáltató szektor munkát adott sok-sok embernek. Az elmúlt 150 év utóbbi 50 évét ez a munkaerőpiaci átrendeződés jellemezte.

A rendszerváltás utáni hazai demokráciában mindkét klasszikus civil funkció elsorvadni látszik a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia dilettáns és laikus hozáállása miatt. Civilként sem az érdekképviseleti funkciót, sem a humánszolgáltatás funkciót nem tudjuk kiteljesíteni. Véleményem szerint ezért tudnak Önök évi 1000 milliárd Ft EU fejlesztési forrást úgy elkölteni, hogy annak semmilyen foglalkoztatási látszata nincs.

Az Ön válaszából is arra lehet következtetni, hogy annak ellenére, hogy Ön egy politikai pártban dolgozik elég régen, nem hisz a mandátumképzésben. Nehezen tudja elképzelni, hogy a szervezetek intézményes formában jelenítenek meg  saját missziójukhoz kötődő érdekeket.

Amikor azt írja, hogy "A második csoport, durván 30 %-os részaránnyal a zsarolóké. Ezek többnyire zöld köpönyegben sétálnak fel-s-alá, s ahol valamilyen jelentősebb építkezést észlelnek, keresztbeállnak valamilyen gyom, vagy madár nevében, és addig akadékoskodnak..." akkor kilátszik, hogy a civil érdekvédelem társadalmi hasznosságáról mekkora "mély meggyőződés" él Önben.

Meggyőződésem, hogy a második világháború után nyugaton kialakult jóléti társadalom modell hazai kialakulása attól függ, hogy mennyi időbe telik a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia uralmi rendjének megdöntése, mennyi idő a civil érdekvédelem kultúrájának kialakulása.

A szektor nem minden szereplője érdekképviseleti területen dolgozik.

A hiánypótló szociális humánszolgáltatások nemcsak abból a szempontból érdekesek, hogy foglalkoztatási potenciált jelentenek. Az elmúlt 6 évben a munkaerőpiaci reintegráció területén dolgozó szervezetekkel dolgoztam. Ennek a civil területnek a hatékonyságán is múlik, hogy a foglalkoztatási krízis körül bekövetkezik-e változás vagy sem. 

"A legnépesebb csoport a piócáké, amelyek azért alakulnak, mert az a hangadó, aki a szerveződés elején kikiáltja magát elnöknek, az ismer valakit a kormányban, az önkormányzatokban, akit jól le lehet szívni. Becslésem szerint ez a civil szervezetek durván 60 %-át teszi ki"

Magam is egyetértek azzal, hogy a civil szolgáltató szektor tele van oda nem illő quvázi civil szervezetekkel. A pártokrácia ejtőernyőseivel. A civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia a humánszolgáltatások forrásait is arra használja, hogy korrupt maffiarendszerüket finanszírozzák. Ezzel kifejezetten halálra ítélik a valódi állampolágri önszerveződéseket és növelik a civil szektorral szemben is megjelenő intézményekkel szembeni bizalmi válságot. Éppen erre a jelenségre kívánom felhívni a figyelmet, ezért írtam a kérdéssort Önnek!

Én voltam a projektvezetője a Munkahelyteremtés.hu Programnak, amely átláthatóvá tette az EU forrásokból létrejövő 54 féle munkaerőpiaci reintegráció területén szerveződő hálózatok munkáját, előtte egy országos társadalmi vitát vezettem le "Munkahelyteremtés" témában. 

Pontosan átlátom, hogy a válaszában megfogalmazott paradigma, amely szerint az államnak kell ezeket a szolgáltatásokat megszervezni áthatja az Önök fejlesztéspolitikáját. Éppen ezért szoktam civilgyilkosnak minősíteni a tevékenységüket. A társadalompolitikai szemléletet teljes mértékben nélkülöző karizmatikus rögtönzésekre és zsákmányszerzésre épülő rendszerük ezért vezetett átfogó társadalmi krízishez. Kontraszelekciós rendszert építettek ki az összes forráselosztó grémiumban, amely halálra ítéli a független állampolgári önszerveződéseket és előnyökhöz juttatja pártokrácia korrupciós holdudvarát.

Egy éve elhagytam az országot, mert 20 év közösségfejlesztő munka ellenére semmi esélyem nincs a területtel profiként foglalkozni az olyan "önjelölt" dilettánsok miatt, akik piócaként élősködnek a közállapotokon, kirekesztik még a közbeszédből is a valódi állampolgári önszerveződéseket.

Éppen ezért intéztem az alábbi kérdéssort Önhöz!

...szeretném tudni, hogy mit ért az alatt, hogy az "egyéni sorsuk jóra fordulása az összekapaszkodásban rejlik", annak tükrében, hogy

1. Továbbra is fenntartották-e, azt a döntéshozatali kultúrát, amely szélsőséges mértékben mellőzi az érintettek állampolgári önszerveződéseinek részvételét  a döntésekben? 12 éve Önök a szakértői véleményeket mellőzve, pártlisták alapján szokták elosztani a közpénzeket az olyan bizottságokban, ahol az "egyéni sorsuk jóra fordulása az összekapaszkodásban rejlik",  - tipusú civil vagy vállalkozói missziók forráshoz juthatnának. Kifejtené nekem, hogy mi változott ezügyben ebben az évben?

2. Rehabilitálták-e a Halász - Zuschlág paktum miatt kipusztult vagy meggyengült független állampolgári önszerveződéseket? Mi történt ebben az évben ebben a témában?

3. Átláthatóvá tették-e a civil szervezetek számára, hogy milyen témákat kellene napirendre tűznünk a társadalmi tervezés fórumain? Például a súlyos társadalompolitikai következményekkel járó lakáspolitikai intézkedéseket volt-e lehetőségünk társadalmi vitában érdemben megvitatni? Kapcsolódhattunk-e a saját véleményünkkel a sorsunkat súlyos mértékben befolyásoló döntésekhez?

Várom a válaszát kedves parlamenti képviselő Úr!

 Az interpellációm elején határozottan felvázoltam azt a világképemet, hogy felelősnek tartom a politikai elitet a politikafüggetlen civil szektor kiirtásáért és ezért demagóg megközelítésnek tartom, ha ugyan azok az agresszorok beszédeikben a társadalmi összefogás jelentőségét hangsúlyozzák.

El is kezdtem szervezni, hogy a blognál szélesebb fórumon nyissunk vitát az interpelláció és a válasz kapcsán felmerülő civil függetlenséget érintő témákról.

Szanyi Tibor válaszolt a feltett kérdésekre, hiszem, hogy válasza hűen tükrözi az MSZP sőt a teljes parlamenti pártokrácia hozáállását az állampolgári önszerveződésekhez. A fenti fórumon igyekszem esetekkel, újságcikkekhez kapcsolódó meglátásokkal érvelni amellett, hogy a civil aktivitás kulcsfontosságú volna a korrupció elleni küzdelemben, a demokrácia megerősödésében, az információ alapú társadalom vagy a tudás alapú társadalom felé vezető úton. Nem rejtem véka alá azt a véleményemet, hogy a parlamenti pártok viselkedése ezzel szembe megy, szerencsére a neten lehetőség van arra, hogy a vélemények, jogértelmezések, társadalom statisztikai adatok bármilyen mértékben egy-egy vita folyamat mögé szervezhetők.

Arra kérlek Benneteket, hogy tegyétek közzé az interpellációt és az arra írott választ minden lehetséges civil weboldalon!

Szeretném a nonprofit szektor szélesebb nyilvánosságának a véleményét kikérni a szektor függetlenségéről a szektor finanszírozási kérdéseiről és a szektor szerepéről szóló vitában.

Az általatok fenntartott webes felületeken, vagy a reszvetelidemokracia.blog.-hu-n gyűjtenünk kellene a politikusi válasz kapcsán kibontakozó vita civil reakcióit.

Ehhez kérem a segítségeteket!

Előre is Köszönöm!

Érdekes reakció Szanyi Tibor részéről, hogy ő is úgy gondolja, hogy az általa ismert civileknél 60%-os többségben vannak a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia quvázi civil szervezetei. Pontosan elismeri azt, amivel megvádoltam!

Nagyon nagy slamasztikába kerültünk ezáltal, mert önmagában nem mondhatjuk a civilek döntéshozó platformjaira, hogy amennyiben azok elkezdenek a politikától függetelnül, önkormányzó módon működni, akkor az megtisztítja a rendszert. Annyira kisebbségben vannak már a függetlenek, hogy a pártok lobbicsoportjai akadálytalanul érvényesíthetik zsákmányszerző érdekeiket még az olyan aprópénzek kiosztásánál is, mint amikor egy-egy számítógépet osztanak, vagy ami általában az NCA forrásait jellemzi.

Talán az Országos Cigány Önkormányzat átpolitizáltságán lászik az, hogy mit jelent a pártszinek alapján szerveződő platformok groteszkbe hajló belháborúja.

Valamilyen módon mégis vissza kellene fordulnunk a normalitás felé. Valahogy el kellene kezdeni lebontani a pártkötődésekre alapuló korrupt korszak kommunikációs csatornáit.

Rehabilitálni kellene a függetlenségük miatt kipusztított szervezeteket.

Kettős döntéshozatali szintű formákkal ki kellene iktatni a "saját magunknak forrást osztunk" bizottságokat a forráselosztó rendszerekből.

Újra kellene éleszteni a demokratikus részvételt ösztönző fórummódszerek terjedését.

A társadalmi tervezést hálózatszerűen facilitáló szervezetek megerősítésével közelebb kellene vinni az állampolgári önszerveződések világához, sőt a nem intézményesült közösségiségekhez a közügyeket, helyi, országos és EU-s kérdésekben is.

Biztosítani kell a civil közösségiségek sajtómegjelenésének lehetőségét.

Szanyi Tibor válasza azért volt megnyugtató számomra, mert ő is úgy látja, hogy a pártok és civilek párbeszéde, forráselosztási közös döntéshozatali fórumaik, a célkitűző funkció közös gyakorlása, a hiánypótló szociális szolgáltatások kiépítésének és fenntartásának felelősége... stb. nem helyes, ha zsákmányszerző érdekeknek van alárendelve. Ez így nem működik.

Örülnék neki, ha élénk párbeszéd indulna be a civilek között, a civilek és a pártok relációjában is arról, hogy miként tudnánk visszatérni a szektor valódi függetlenségéhez.

"Éppen ezért kérdéseket intézek Önhöz, mert szeretném tudni, hogy mit ért az alatt, hogy az "egyéni sorsuk jóra fordulása az összekapaszkodásban rejlik", annak tükrében, hogy
 

1. Továbbra is fenntartották-e azt a döntéshozatali kultúrát, amely szélsőséges mértékben mellőzi az érintettek állampolgári önszerveződéseinek részvételét a döntésekben? 12 éve Önök a szakértői véleményeket mellőzve, pártlisták alapján szokták elosztani a közpénzeket az olyan bizottságokban, ahol az "egyéni sorsuk jóra fordulása az összekapaszkodásban rejlik", - tipusú civil vagy vállalkozói missziók forráshoz juthatnának. Kifejtené nekem, hogy mi változott ezügyben ebben az évben?
 

2. Rehabilitálták-e a Halász - Zushlág paktum miatt kipusztult vagy meggyengült független állampolgári önszerveződéseket? Mi történt ebben az évben ebben a témában?
 

3. Átláthatóvá tették-e a civil szervezetek számára, hogy milyen témákat kellene napirendre tűznünk a társadalmi tervezés fórumain? Például a súlyos társadalompolitikai következményekkel járó lakáspolitikai intézkedéseket volt-e lehetőségünk társadalmi vitában érdemben megvitatni? Kapcsolódhattunk-e a saját véleményünkkel a sorsunkat súlyos mértékben befolyásoló döntésekhez?
 

Várom a válaszát kedves parlamenti képviselő Úr!
 

A Részvételi Demokrácia Hálózat e-mail címe: civilmandatum@gmail.com
Katona Csaba
elnök sk. "
 

Kedves Elnök Úr!
 

Ön minden bizonnyal olyan kérdéseket tesz fel nekem, amelyek kapcsán Ön nagyon is konkrét saját válaszokkal bír, s kétlem, hogy az általam adható válaszok akár csak egy hangyányit is meg tudnák ingatni az Ön mélyen hitt saját válaszait.

A kérdéseiben rejlő, Ön által sugallt válaszok megoldókulcsai:
 

1) Igen. Semmi.
2.) Nem. Semmi.
3.) Nem. Nem. Nem.
 

Ehhez képest az én válaszom pedig a következő:
 

Ma Magyarországon a civil kezdeményezések alapvetően három csoportra oszlanak. A legnépesebb csoport a piócáké, amelyek azért alakulnak, mert az a hangadó, aki a szerveződés elején kikáltja magát elnöknek, az ismer valakit a kormányban, az önkormányzatokban, akit jól le lehet szívni. Becslésem szerint ez a civil szervezetek durván 60 %-át teszi ki. A második csoport, durván 30 %-os részaránnyal a zsarolóké. Ezek többnyire zöld köpönyegben sétálnak fel-s-alá, s ahol valamilyen jelentősebb építkezést észlelnek, keresztbeállnak valamilyen gyom, vagy madár nevében, és addig akadékoskodnak, amig a beruházó nem fizet nekik valamilyen tetemesebb summát, és akkor elhallgatnak, általában nagyhirtelen. A maradék 10 % pedig valódi civil szervezet, amelynek tagjai saját zsebükből finanszírozzák a szervezet működését és nem a közpénzekre ácsingóznak. Ha valami állami és civil érdek összecseng, akkor persze ezek is részesednek valamilyen kiegészítő közfinanszírozásban, de ennek fejében tesznek is valami értelmeset.

Hát innen adódik az a szelekciós hatás, amely révén a politika válogat.

Az 56. hozzászólásban xdoki egyébként nagyon pontosan rámutat, hogy a magyar alkotmány picit sem rendeli civil gyámság alá a hatalmi ágakat, így a törvényhozást sem. Ennek ellenére számtalan törvényünk intézkedik arról, hogy bizonyos kérdésekben ki kell kérni bizonyos civil körök véleményét. Nekem pedig durván két évnyi munkám épült be abba az intézménybe, amely Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa néven vált alkotmányos instrumentummá, s amely alapokmányszerűen hívja segítségül a civil világot úgy a kormány, mint a parlament felé történő javaslatok és vélemények kidolgozásába.

Megjegyzem, hogy amig a magyar civil világ döntően a "van egy marha jó ötletem, alapvetően olyan, ami amúgy is kormányzati feladat, de adjatok hozzá nekem marha sok közpénzt, ezért marha nagyokat fogok villogni, ám ha nem tejeltek, akkor marhára pokollá teszem az életeteket" szlogen jegyében szerveződik, addig Ön minden bizonnyal forgalmazni fogja a nem kicsit demagóg kérdéseit, amelyek kristálytisztán a "forrás" körül pörögnek. Én pedig képviselői eskümhöz híven válaszolok.
 

Barátsággal, Szanyi Tibor sk.