A káosz és a rend szintje között az az alapvető különbség, hogy a káosz a teljes bizalmatlanság és a magas feszültség világa, ahol nincsenek kiszámítható emberi reakciók.

Amíg a rend, a kultúra által előírt szabályok - hagyományok összessége, amely megteremti a kiszámíthatóságot. Ha én köszönök, a visszaköszönnek. Ha bemutatkozom, bemutatkoznak, stb.

A jogrend is arra van kitalálva, hogy részletesen rögzítse a kiszámíthatóságokat: követelményket - procedúrákat fogalmaz meg annak érdekében, hogy legyen kiszámítható - átlátható az emberek közötti viszonyok világa.

Tavaly a kormányemberekkel napi kapcsolatban álló civilektől azt hallottam, hogy azért vette át az NCA adminisztrációt az ESZA Kht. hogy a civil pénzek kifizetését meggyorsítsák. Az volt a cél, hogy nyár elején megkapják a civilek a pénzeket. Ehhez képest az átállás miatt 3-4 hónappal több időt vett igénybe a civil pénzek kifizetése. Így abban az évben, amikor leállt az uniós források elosztása (a mai napig nem indult be újra!), az NCA kifizetéseket is áttolta a következő naptári évre a nagy kormányzati segítő szándék! A 2007-es működési támogatásunkat 2008 januárban sikerült átutalniuk!

Az idén is nyertünk az NCA országos működési pályázaton, már a kezünkben is van a támogatási szerződés. A fizetési határidőt úgy határozza meg a szerződés, hogy ha mindkét fél aláírja, akkor 15 napos fizetési határidővel jön a pénz.

Ehhez képest tartalmaz egy másik pontot is a fizetési határidőről, amely úgy hangzik, hogy

"Amennyiben a pénzügyi fedezet az ütemezésben meghatározott időpontban még nem áll rendelkezésre, úgy a Kezelő Szervezet a támogatást a forrás rendelkezésre állásától számított 15 napon belül folyósítja."

Ez a pont lényegében a "főnöknek mindíg igaza van, ha mégse akkor az előző pont lép érvénybe" című káoszrendelet. Gyakorlatilag itt az állammal kötött szerződésben egy olyan polgárjogi helyezet áll fel, hogy az állam vindikálja magának a jogot arra, hogy ő márpedig akkor fizet, amikor neki kedve szottyan. A szerződés másik felén álló civil szervezteknek annyi a dolga, hogy ezt aláírja.

A szerződéseknek éppen az lenne a célja, hogy tegye számonkérhetővé a viszonyokat. Ehhez képest a fizetési határidő itt egy gumiklauzulával renddé definiálja a káoszt. Azt a látszatot kelti, hogy a felek egyenrangú félként, polgárjogi keretek között, megállapodásban  rögzítették az együttműködés játékszabályait. Konkrétan itt most abban állapodtak meg, hogy az államigazgatás megteheti, hogy homályban hagyja azt a kérdést, hogy a fizetési határidő az micsoda.

A civileknek semmilyen rálátása vagy ráhatása nincs a fizetési határidő számonkérésére, sőt ez a passzus perelhetetlenné teszi ezt a kérdést, elveszi a feljebbviteli lehetőséget, hiszen jogalapot teremt ahhoz, hogy az állam mondjuk 10 évvel a szerződés időbeli hatálya után fizet, akkorhát ez is belefér!

Ez van odaírva! mondaná egy ilyen helyzetben a bíróság! Minek tetszettek aláírni ilyet?

Van is erre törekvés! Az Informatikai Minisztérium például, amikor bevezette az elektronikus adóbevallást, megrendelt a nagyobb teleház szövetségek bázisaitól egy tanácsadó szolgáltatást, amely abból állt, hogy a teleházas munkatársak segítenek az embereknek az elektronikus adóbevallások feladásában (nem semmi labirintus egyébként!). Ezért 50.000 Ft-ot adott, de két éves fizetési késéssel, még nem fizette ki! Már meg is szünt a minisztérium, a földjét behintették sóval... A kormány meg - ugyan már miért lenne felelős azért, hogy egy minisztériuma megrendlet egy szolgáltatást? Azóta persze kitaláltak egy sokkal jobb szolgáltatás finanszírozási szisztémát! Az informatikai kultúra fejlesztésért felelős kormányember minden hajnalban kimegy az erkélyére, és 50 db cvikipuszit dob a levegőbe. Ezek elrepülnek egy-egy teleházas munkatárshoz és a homlokán csattanak! Azóta így finanszírozza a kormány ezt a fajta munkát! Ez ezért jobb, mert így legalább nincs szerződésszegés meg fizetési késedelm körüli botrány.

Megkérdeztem az egyik civil jogvédő szervezet vezetőjét, hogy ő mint képzett bíró, és mint ügyvéd, mit szól ehhez. Azt mondta, hogy ha ő mint ügyvéd ilyet írna, azért elporolnák rendesen, de az államigazgatás nem felelős.

Visszakérdeztem, hogy ott nincsenek jogászok? Véletlenül nem a törvényes - nem törvényes bináris kód alapján működik az államigazgatás?

Hétfőn beadok egy pályázatot a Munkahelyteremtés.hu Program folytatásáról. Kell hozzá APEH 0-ás igazolás. Bementem az APEH-hez, közölték, hogy száz akárhányezer Ft adótartozása van az egyesületnek. Kiderült, hogy nincs, csak nem könyveltek le valami 3 hónappal ezelőtti átvezetést. Sőt,a gép azt mutatta, hogy de mégis lekönyvelték, csak nem látszik annyira. Mégis találtak 3.800 Ft-ot az egyenlegben, elmentem befizetni a bankba. A bank simán lenyúlt még 3500 Ft-ot azért, hogy kiadja az igazolást arról, hogy tényleg elutaltam a 3800 Ft-ot.

Kell majd csinálnom friss aláírási címpéldányt, be kell fizetnem 10.000 Ft pályázati díjat. Közben kikapcsolták az egyesület által fenntartott mobilunkat, így koordinálom a 8 partnerrel közösen vitt "teknős béka hátrafelé futtatás" jellegű programunkat.

Közben bírósági szünet ellenére szerezzek be a bíróságtól olyan adatlapot, amely 30 napnál nem régebbi módon tartalmazza az adatainkat. Persze a bíróságok csak az eredeti székhely szerinti településen adják ki azt adatot, így Pestről a debreceni bíróságtól kell izmoznunk ezügyben. A mult héten voltam 3 szabolcsi faluban pályázati ügyekben, ott legalább adtak enni, meg kifizették az utiköltséget.

Ha bármiben elcsúszunk, be sem veszik a pályázatunkat. Ezeket a költségeket most rokonaimtól és barátaimtól kért kölcsönökből finanszíroztam meg, meg bedobtam a gyerek után kapott családi pótlékot, és várható, hogy ezek, akár kidobott pénzként landolnak a kukában.

Minek ide a munkaügyi ellátó rendszer átláthatósága?

Mi tartsunk be minden határidőt, biztosítsuk a maximális átláthatóságot és kiszámíthatóságot, míg az állam meg bármikor áthág bármilyen fizetési határidőt!

Ha az államnak likviditási nehézségei támadnak, akkor bevezeti, hogy a civil szolgáltatók 10 hónapos - három éves fizetési késedelemmel jutnak a pénzükhöz, olyat is csinált, hogy az APEH-et utasította a nemzetközi cégek ÁFA visszaigénylés követelésének visszatartására, aminek ugye 7 milliárd Ft volt a kamatköltség vonzata.

Mi meg a családi kasszánk terhére oldjuk meg, hogy ne boruljon ránk a káosz...