RDH Blog - RSS 2.0Tegnap elmentem a „Lehet más a politika” pódiumbeszélgetésére, félreraktam a korábbi averzióimat, meg mellesleg erősen részvételi demokrácia ízűnek tűnt a témamegjelölés.
A hallgatóság civil aktivistákból és egyetemistákból állt, amit jó volt látni! Sok ismerőssel találkoztam, és sok fiatallal!
Szokás szerint nagyon filozófusra vették a figurát a fiúk! Az első órában nem is nagyon kaptam érdemi impulzust a saját demokráciaképem formálásához, de a kérdés – vitatkozás résznél azért a végén csak kibökött TGM egy-két számomra fontos megközelítést.
A vége felé a Védegylet elnökségi tag Boda Zsolt a saját lakhelyéről hozott élő példát. Azt mondta, hogy ha az 1000 lelkes faluból 30 főnél többet állampolgári aktivitásra lehetne bírni, akkor lenne boldog demokrácia ügyben.
Erre kontrázott TGM, hogy „nálunk a legnagyobb párt 30.000 taggal bír, akikből vélhetően a tagság 2/3-a pártoló tag.”, (vagy egy disco belépővel vette a párttagságát?). „Ezzel párhuzamosan nyugatabbra például Ausztriában 300.000 vagy 700.000 egy párt taglétszáma!”.
Sándor Klára egyik tanulmányában rámutat, hogy nálunk egy teljesen pártokrácia által uralt demokráciával állunk szemben, hisz a hazai pártok taglétszáma másfélszerese a civil szervezetek taglétszámának. Ebben egyedülálló a magyar módszer, mert más országokban a civil társadalom szervezettsége a nagyobb, a civilek vannak többszörös túlerőben és nem a pártok. Ehhez én szoktam hozzá tenni, hogy a pártok által kontrollált főállású szervezeti erőforrások kb. 30 szorosan meghaladják a civilek által kontrollált szervezeti kapacitásokat, a pártok által kontrollált költségvetés pedig 50 - 100 szorosa lehet a civil pénzügyi kapacitásoknak. A pártoknak van pénzük, a civileknek lehetne szervezettségük és "morális megfontolások" mentén hozzájuk kötődő köreik. Ez az, amit a pártokrácia prés alatt tart a 6 milliárdos NCA büdzsével (ami a III. szektor bevételének 1%-ánál kisebb pénzalap). A prés másik oldala, a civilek történelme - nyakon öntve egy 50 milliárdos likvidtőke hiánnyal, amit az állam 10 hónapos fizetési késedelme kelt az EU támogatások piacán.
A dolognak megvan a maga "őstörténete". Amikor a FIDESZ hatalomra került, Halász János, (akit valaha a mesterem azzal bízott meg, hogy figyeljen a középiskolás diák önképző körünkre Debrecenben, ha esetleg felnőtt segítségre lenne szükségünk,) parlamenti képviselőként elkezdte a Zuschlágékkal, Hegyi Gyulával, bevezetni azt a finanszírozási kultúrát, hogy a civil forrásokat a pártszervezetek kapják, a politika független civilek meg pusztuljanak csak meg!
Valahogy úgy járt az ország modernizáció, pontosabban posztmodernizáció ügyben, mint a nagymamán, aki 35 évvel ezelőtt egyszer pont ilyen tavaszi influenzás időben levitte nyaralni az egyik unokatesómatPestről. Épp abban a totyogós időszakában járt, amikor az ember elkezdni felfedezni a rítusok - automatizmusok világát. A kisgyerekek azért imádják a villanykapcsolót, mert élvezik, hogy működik az automatizmus. Nos az én unokatesóm felfedezte, hogy ha a pár napos kislibáknak a nyakát megtekerik, akkor szende kis plüssállat lesz belőlük alvó üzemmódban. Végigjátszotta ezt az összes kislibával, majd büszkén mutogatta, hogy milyen ügyi volt és milyen szorgalmas!
Zöld körökben megy egy szakmai vita, amit a Buddhizmusból kölcsönvett „kis szekér vs. nagyszekér” polémiához szoktam hasonlítani. Mire koncentráljuk az időt és az erőforrásainkat? Néhány személy – néhány kisközösség elmélyült fejlesztésére (akár filozófus körökre), vagy igyekezzünk társadalmasítani azt amit csinálunk? Próbáljuk meg eladni, vonjunk be nagy tömegben másokat!
Konkrétan a fenntartható fejlődés elméletek piacán Gyulai Iván az elfogadott - uralkodó módszergazda, de az ő tanítványaitól az jön át, hogy az a megközelítés 2-3 év olvasgatás, másfél év depresszió, majd amikor beszélgetek a mesterrel, akkor fejbe vág a piros pöttyös tejesköcsöggel és közli, hogy egy kukkot se fogtam fel abból, amit ő üzen, majd ezután kezd derengeni valami. Konkrétan az első Munkahelyteremtés fórumon ezt adta elő egy földim.
Ezzel szemben ott van Domschitz Matyi fenntartható fejlődés modellje, amit elő szoktam venni pályaorientációs tréningeken 16 éves gyerekeknek, osztályfőnöki órán. Sőt álláskeresőknek szóló tréningeken, ahol meglehet, hogy a csoport nagy része nem is érettségizett. Hiszek benne, hogy az a modell összefogott és tiszta fogalmakkal ír le fontos és gyakorlatban használható jelenségeket, és mellesleg röviden el lehet magyarázni! Esélyt ad arra, hogy könnyedén bekapcsolja a hallgatóságban a "gondolkodj!" gombot!
Én, aki többek között a Korom ryu szellemi emlőin nevelkedtem, azokat a modelleket tartom a közösségfejlesztés szempontjából érdekesnek, amelyek alkalmasak arra, hogy a velünk kapcsolatba lépők belátható időn belül megismerjenek – megszeressenek, tehát identitás mintát kell felmutatnia az általunk használt szocializációs rendszereknek. Amelyik iskola ezt nem tudja, az közösségfejlesztés szempontjából számomra értéktelen. Bekerül a „filozófiák - olvasnivalók” kategóriába, de dolgozni nem fogok vele a közösségfejlesztő munkában, mert használhatatlannak tartom. Alkalmasak sajtómegjelenésre, mert a médiacleb és a tudományos rálátás határán jól mozognak. Jó tolmácsok.
A Civil Mandátum Programbanhasznált civil technika ennek az ellenkezője. Teljesen laikusokat szoktunk beszéltetni EU ügyekről. Az EU támogatások népszerűsítésére kidolgozott két társadalmi vita anyag egy-egy mérlegelő vita, ami lényegében 4 megoldást javasol a vidékfejlesztés – mezőgazdasági támogatások illetve a másik a munkahelyteremtés problematikájának megoldására.
Nem mellesleg: mindkét társadalmi vita anyag külön alternatívaként napirendre tűzi, hogy a zöld mozgalmakból (itt nem a környezetvédőkre, hanem az új típusú társadalmi mozgalmakra gondolok) eredő alternatív gazdaság – szivárvány gazdaság – helyi közösségfejlesztés kérdését vizsgáljuk már meg a gazdaságfejlesztési irányvonalak között.
Vidékfejlesztés témában is külön fejezetet szentelek a „szemléletváltás” EU konform tehát környezetgazdálkodáshoz – élhető vidékhez – munkahelyteremtéshez kötődő vidékfejlesztési irány kibeszélésének.
Nem mellesleg: a mezítlábas állampolgár elszalad, ha a filozófiai mély rétegeinkbe akarjuk beavatni, de meglehet, hogy érdekli, hogy érinthetik-e őt az EU támogatások munkahelyteremtési és vidékfejlesztési programjai. Érdekli, hogy tehet-e valamit a településén egyre nagyobb kilátástalansággal, a munkanélküliséggel, mély szegénységgel!
Nem mellesleg: a lakossági fórumainkon nem tátott szájjal hallgatni kell a posztmodern gazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseit, hanem a fórum résztvevőknek kell felölteni ezt az inget. „Mond el, és én elfelejtem. Mutasd meg, és emlékezni fogok rá! Hagyd, hogy tegyem és tudni fogom!”- mondotta Konfuciusz.
Mostanában a Részvételi Demokrácia Hálózatban is inkább arra hajlok, hogy legyen 2-3 pilot program - amin dolgozunk, - és ne a részvételi kultúra széles körű terjesztésével foglalkozzunk. Azért jutottam erre a következtetésre, mert lehet, hogy néhány részvétel alapú helyi közösségi fejlesztés ami megmarad, nagyobb eredmény, mint 30 helyen akciószerűen előforduló fórum, aminek sokszor nincsen semmilyen konkrét folytatása. Ezért merül ez fel, mert durván alulfinanszírozott a terület! A tavalyi évben 100.000 Ft NCA pályázatot nyertem a Részvételi Demokrácia Hálózat csinálásra... A könyvelőnk köszöni szépen!
Ha az a kihívás, hogy az 500 fős új típusú társadalmi mozgalmak körül szerveződő integráció miként akarja társadalmasítani a fenntartható fejlődés, a részvételi demokrácia, a munkahelyteremtés ügyét, akkor mégiscsak fontolóra kellene vennünk, hogy álljunk össze 30-an, és menjünk le 200 településre fórumokkal – demokrácia klubokkal. Ha összevetem a Schiffer Andris meg a TGM által felvetett számokat, akkor olyan karizmákat keresünk, akik kb. 300 másik emberrel tudnak élő közösségi kapcsolatot tartani. A tavalyi évben én magyaráztam kb 1000 embernek a Matyi-féle fenntartható fejlődést, de ahogy körbenézek a csapatunkon, én nem nézem ki a 300-at csak a csapat 4-5%-ából!
Jó ez a havi egy pódiumbeszélgetés a médiából ismert értelmiségiekkel, de ettől nem leszünk elegen!
A hallgatóság civil aktivistákból és egyetemistákból állt, amit jó volt látni! Sok ismerőssel találkoztam, és sok fiatallal!
Szokás szerint nagyon filozófusra vették a figurát a fiúk! Az első órában nem is nagyon kaptam érdemi impulzust a saját demokráciaképem formálásához, de a kérdés – vitatkozás résznél azért a végén csak kibökött TGM egy-két számomra fontos megközelítést.
A vége felé a Védegylet elnökségi tag Boda Zsolt a saját lakhelyéről hozott élő példát. Azt mondta, hogy ha az 1000 lelkes faluból 30 főnél többet állampolgári aktivitásra lehetne bírni, akkor lenne boldog demokrácia ügyben.
Erre kontrázott TGM, hogy „nálunk a legnagyobb párt 30.000 taggal bír, akikből vélhetően a tagság 2/3-a pártoló tag.”, (vagy egy disco belépővel vette a párttagságát?). „Ezzel párhuzamosan nyugatabbra például Ausztriában 300.000 vagy 700.000 egy párt taglétszáma!”.
Sándor Klára egyik tanulmányában rámutat, hogy nálunk egy teljesen pártokrácia által uralt demokráciával állunk szemben, hisz a hazai pártok taglétszáma másfélszerese a civil szervezetek taglétszámának. Ebben egyedülálló a magyar módszer, mert más országokban a civil társadalom szervezettsége a nagyobb, a civilek vannak többszörös túlerőben és nem a pártok. Ehhez én szoktam hozzá tenni, hogy a pártok által kontrollált főállású szervezeti erőforrások kb. 30 szorosan meghaladják a civilek által kontrollált szervezeti kapacitásokat, a pártok által kontrollált költségvetés pedig 50 - 100 szorosa lehet a civil pénzügyi kapacitásoknak. A pártoknak van pénzük, a civileknek lehetne szervezettségük és "morális megfontolások" mentén hozzájuk kötődő köreik. Ez az, amit a pártokrácia prés alatt tart a 6 milliárdos NCA büdzsével (ami a III. szektor bevételének 1%-ánál kisebb pénzalap). A prés másik oldala, a civilek történelme - nyakon öntve egy 50 milliárdos likvidtőke hiánnyal, amit az állam 10 hónapos fizetési késedelme kelt az EU támogatások piacán.
A dolognak megvan a maga "őstörténete". Amikor a FIDESZ hatalomra került, Halász János, (akit valaha a mesterem azzal bízott meg, hogy figyeljen a középiskolás diák önképző körünkre Debrecenben, ha esetleg felnőtt segítségre lenne szükségünk,) parlamenti képviselőként elkezdte a Zuschlágékkal, Hegyi Gyulával, bevezetni azt a finanszírozási kultúrát, hogy a civil forrásokat a pártszervezetek kapják, a politika független civilek meg pusztuljanak csak meg!
Valahogy úgy járt az ország modernizáció, pontosabban posztmodernizáció ügyben, mint a nagymamán, aki 35 évvel ezelőtt egyszer pont ilyen tavaszi influenzás időben levitte nyaralni az egyik unokatesómatPestről. Épp abban a totyogós időszakában járt, amikor az ember elkezdni felfedezni a rítusok - automatizmusok világát. A kisgyerekek azért imádják a villanykapcsolót, mert élvezik, hogy működik az automatizmus. Nos az én unokatesóm felfedezte, hogy ha a pár napos kislibáknak a nyakát megtekerik, akkor szende kis plüssállat lesz belőlük alvó üzemmódban. Végigjátszotta ezt az összes kislibával, majd büszkén mutogatta, hogy milyen ügyi volt és milyen szorgalmas!
Zöld körökben megy egy szakmai vita, amit a Buddhizmusból kölcsönvett „kis szekér vs. nagyszekér” polémiához szoktam hasonlítani. Mire koncentráljuk az időt és az erőforrásainkat? Néhány személy – néhány kisközösség elmélyült fejlesztésére (akár filozófus körökre), vagy igyekezzünk társadalmasítani azt amit csinálunk? Próbáljuk meg eladni, vonjunk be nagy tömegben másokat!
Konkrétan a fenntartható fejlődés elméletek piacán Gyulai Iván az elfogadott - uralkodó módszergazda, de az ő tanítványaitól az jön át, hogy az a megközelítés 2-3 év olvasgatás, másfél év depresszió, majd amikor beszélgetek a mesterrel, akkor fejbe vág a piros pöttyös tejesköcsöggel és közli, hogy egy kukkot se fogtam fel abból, amit ő üzen, majd ezután kezd derengeni valami. Konkrétan az első Munkahelyteremtés fórumon ezt adta elő egy földim.
Ezzel szemben ott van Domschitz Matyi fenntartható fejlődés modellje, amit elő szoktam venni pályaorientációs tréningeken 16 éves gyerekeknek, osztályfőnöki órán. Sőt álláskeresőknek szóló tréningeken, ahol meglehet, hogy a csoport nagy része nem is érettségizett. Hiszek benne, hogy az a modell összefogott és tiszta fogalmakkal ír le fontos és gyakorlatban használható jelenségeket, és mellesleg röviden el lehet magyarázni! Esélyt ad arra, hogy könnyedén bekapcsolja a hallgatóságban a "gondolkodj!" gombot!
Én, aki többek között a Korom ryu szellemi emlőin nevelkedtem, azokat a modelleket tartom a közösségfejlesztés szempontjából érdekesnek, amelyek alkalmasak arra, hogy a velünk kapcsolatba lépők belátható időn belül megismerjenek – megszeressenek, tehát identitás mintát kell felmutatnia az általunk használt szocializációs rendszereknek. Amelyik iskola ezt nem tudja, az közösségfejlesztés szempontjából számomra értéktelen. Bekerül a „filozófiák - olvasnivalók” kategóriába, de dolgozni nem fogok vele a közösségfejlesztő munkában, mert használhatatlannak tartom. Alkalmasak sajtómegjelenésre, mert a médiacleb és a tudományos rálátás határán jól mozognak. Jó tolmácsok.
A Civil Mandátum Programbanhasznált civil technika ennek az ellenkezője. Teljesen laikusokat szoktunk beszéltetni EU ügyekről. Az EU támogatások népszerűsítésére kidolgozott két társadalmi vita anyag egy-egy mérlegelő vita, ami lényegében 4 megoldást javasol a vidékfejlesztés – mezőgazdasági támogatások illetve a másik a munkahelyteremtés problematikájának megoldására.
Nem mellesleg: mindkét társadalmi vita anyag külön alternatívaként napirendre tűzi, hogy a zöld mozgalmakból (itt nem a környezetvédőkre, hanem az új típusú társadalmi mozgalmakra gondolok) eredő alternatív gazdaság – szivárvány gazdaság – helyi közösségfejlesztés kérdését vizsgáljuk már meg a gazdaságfejlesztési irányvonalak között.
Vidékfejlesztés témában is külön fejezetet szentelek a „szemléletváltás” EU konform tehát környezetgazdálkodáshoz – élhető vidékhez – munkahelyteremtéshez kötődő vidékfejlesztési irány kibeszélésének.
Nem mellesleg: a mezítlábas állampolgár elszalad, ha a filozófiai mély rétegeinkbe akarjuk beavatni, de meglehet, hogy érdekli, hogy érinthetik-e őt az EU támogatások munkahelyteremtési és vidékfejlesztési programjai. Érdekli, hogy tehet-e valamit a településén egyre nagyobb kilátástalansággal, a munkanélküliséggel, mély szegénységgel!
Nem mellesleg: a lakossági fórumainkon nem tátott szájjal hallgatni kell a posztmodern gazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseit, hanem a fórum résztvevőknek kell felölteni ezt az inget. „Mond el, és én elfelejtem. Mutasd meg, és emlékezni fogok rá! Hagyd, hogy tegyem és tudni fogom!”- mondotta Konfuciusz.
Mostanában a Részvételi Demokrácia Hálózatban is inkább arra hajlok, hogy legyen 2-3 pilot program - amin dolgozunk, - és ne a részvételi kultúra széles körű terjesztésével foglalkozzunk. Azért jutottam erre a következtetésre, mert lehet, hogy néhány részvétel alapú helyi közösségi fejlesztés ami megmarad, nagyobb eredmény, mint 30 helyen akciószerűen előforduló fórum, aminek sokszor nincsen semmilyen konkrét folytatása. Ezért merül ez fel, mert durván alulfinanszírozott a terület! A tavalyi évben 100.000 Ft NCA pályázatot nyertem a Részvételi Demokrácia Hálózat csinálásra... A könyvelőnk köszöni szépen!
Ha az a kihívás, hogy az 500 fős új típusú társadalmi mozgalmak körül szerveződő integráció miként akarja társadalmasítani a fenntartható fejlődés, a részvételi demokrácia, a munkahelyteremtés ügyét, akkor mégiscsak fontolóra kellene vennünk, hogy álljunk össze 30-an, és menjünk le 200 településre fórumokkal – demokrácia klubokkal. Ha összevetem a Schiffer Andris meg a TGM által felvetett számokat, akkor olyan karizmákat keresünk, akik kb. 300 másik emberrel tudnak élő közösségi kapcsolatot tartani. A tavalyi évben én magyaráztam kb 1000 embernek a Matyi-féle fenntartható fejlődést, de ahogy körbenézek a csapatunkon, én nem nézem ki a 300-at csak a csapat 4-5%-ából!
Jó ez a havi egy pódiumbeszélgetés a médiából ismert értelmiségiekkel, de ettől nem leszünk elegen!
Kommentek