Részvételi demokrácia a rendszerváltás után

Tegnap tartottam egy tréninget egy olyan mozgalomnak, amely kacérkodik azzal, hogy a tanuló szervezet paradigma szerint építi fel önmagát.

Nagyon szurkolok ennek a kísérletnek, mert meggyőződésem, hogy csak a tudás intenzív szervezeti megoldások tömeges térnyerése húzhatja ki a gazdasági depresszióból az országot.

Ehhez képest a piacon 0 db olyan szervezetet ismerek, amely a tanuló szervezet paradigmának akár csak a töredékét beengedné a kultúrájába és a mozgalmak - nonprofit humán szolgáltatók sem érdeklődnek ilyen típusú erős kultúra kialakítása iránt.

A Kultúrkörben a Mikroműhely Egyesület és az Ariadne Gaia képzései a legtöbb elemét fenntartotta a tanuló szervezet paradigmának, így én aki láttam ilyet, vagy iskolai gyermekvédelmisként a kortárs segítő képzést fel tudtam építeni a Peter Senge -féle elemekre, inkább egyre nagyobb ellenállást látok kibontakozni, a szervezeti tanulás térnyerése helyett.

Ebben a mozgalomban is kezdett kibontakozni a "nincs időnk együtt gondolkodni" sietség, amely félretolja a tudás intenzív megoldások rituáléit. Örülök neki, hogy végre sikerült napirendre tűzni és végigvenni, hogy a régi képzési gyakorlatokból mit tudnánk elővenni annak érdekében, hogy az emberi erőforrás meglévő motivációit, kreativitását bevonja a szervezet, alkotó részesévé tudja involválni a segítőkésznek mutatkozó tagjait.

Számomra megdöbbentő volt, hogy a bemutatkozó körben szinte senki sem mondta, hogy jártas a csoportmunkában, miközben ez egy módszer bemutatására öszehívott tréning, ahol az a kérdés, hogy a demokrácia technikák közül melyiket kellene alkalmazni a helyi bázisok tevékenységének támogatására.

Személyesen is kezdtem úgy érezni, hogy már semmi esélye annak, hogy számos próbálkozásom ellenére sikerülne rávenni őket arra, hogy nézzenek meg közelről arra alkalmas technikákat, hogy miként lehetne bevonni másokat az együtt gondolkodásba, miként lehetne tudás intenzív módszerekkel felépíteni a szervezeti kultúrát. Most, hogy végre sikerült személyesen prezentálni az ezzel kapcsolatos meglátásaimat, innentől teljesen az ő felelősségük, hogy kell-e ez a módszertani háttér, vagy nem. Nagy lelki megkönnyebbülés volt számomra, hogy azt a felelősséget sikerült tisztázni magamban, és remélem velük is.

A tréning előkészítése okán végig gondoltam egy fontos összefüggés sort, miként eszközei a tudás intenzív szervezeti kultúra terjesztésével foglalkozó mozgalmak annak, hogy a gazdasági versenyképességünk növekedjen.

Mitől tudás intenzív egy olyan laza mozgalomnak a szervezeti kultúrája, amely nem főállású munkatársakból áll, így az irányíthatóságát nem a hagyományos HR eszközökkel lehet megteremteni?

Az új típusú társadalmi mozgalmaknak ki kellene állniuk a részvételen alapuló szociális gazdaság és a részvételi demokrácia helyi gyakorlatai mellett! A mozgalmak rendkívül nehéz helyzetben vannak ebben a küzdelemben, mert az uralmon lévő pártok között konszenzus van abban, hogy a helyi önszerveződéseknek nem adnak forrásokat hiánypótló humán szolgáltatások vagy közösségi vállalkozások elindítására, így hazánkban a nonprofit szektornak nincs esélye a jóléti államokban megszokott módon bekapcsolódni a társadalmi problémák kezelésébe.

A pártokrácia a három pillérű nyugdíjrendszer bevzeetésével lemásolta a post jóléti államok állam - polgár felelősség megosztásának gyakorlatát, de egy hazai polgárnak semmilyen esélye nincs arra, hogy önmaga megteremtse a hosszútávú vagy középtávú szociális biztonságának alapjait. Az új tipusú társadalmi mozgalmaknak óriási jelentőssége van a politikai szocializáció, a korrupció elleni küzdelem, és tudás alapú társadalom megalapozásához szükséges kultúraváltás megeteremtésében. Éppen ezért még a predátor pártokrácia forráselvonó viselkedésénél is jobban ki szoktam borulni az ilyen rokon mozgalmaknak a távolságtartó viselkedésén. Ezért örülök a tegnapi találkozásnak, mert alapvetően hiteles figurák érdeklődnek a téma iránt, ha megfelelő képzési kultúra épül ki ezügyben, akkor ezek a párhuzamos utakon haladó szellemi áramlatok végre összetalálkozhatnak bizonyos tevékenységekben.

Társadalmi – kulturális háttér

• A tudás alapú társadalom megalapozásához és a magas foglalkoztatottsági szint eléréséhez a polgárok és a helyi közösségek fokozott részvételére van szükség.
• Az állami gondoskodás visszaszorulásával a polgárokon egyre nagyobb öngondoskodási felelősség nyugszik, amelynek nincsenek meg az objektív és szubjektív feltételei, amennyiben nincs esélyünk bekapcsolódni a piacgazdaságba vagy a civil öngondoskodási formák sokaságába

Demokrácia építés hazánkban elterjedt színterei és technikái

• Fórumtechnikák – döntés előkészítést megalapozó eljárások

1. Igazlátó Nap
2. Civitas Vitakör
3. Prizmajáték
4. Hard Talk
5. Dialogos
6. Állampolgári Tanácsok
7. Open Space
8. Jövőműhely 1.1. (Domschitz – fenntartható fejlődés modelljére alapul)

• Szimulációs játékok – készségfejlesztő gyakorlatok

1. Debate
2. Játékelmélet prezentálására használt játékok
3. Probléma megoldó gondolkodás – szellemi alkotási technikák (brain stroming alapú csoportmunka módszerek)
4. Tárgyalás technikai készségfejlesztő játékok
5. World Trade Game

• Tréningek, szemléletformáló képzések

A Mikroműhely Egyesület, az Ariadne Gaia A. a Kultúrkörben számos tréninget tartott a koordinátoroknak és csoportmunka – közösségfejlesztés területen dolgozóknak.
Ezek a tréningek és fórumtechnikák összességükben biztosítottak egy (Peter Senge) tanuló szervezet paradigmája körüli szervezeti kultúra típusú fejlődési pályát.

 A Kultúrkörben elterjedt módszerek, tréningek, civil technikák a Peter Senge féle 5 alapelv elemei szerint: