A kis hatalmai távolság a heterarchia, azaz egyenrangú – partneri emberi viszonyok szélsőpontja az alá-fölé rendeltség, a tekintély tisztelet rendszerével. „A hatalmi távolság index (PDI: power distance index): azt mutatja, hogy egy társadalomban milyen a szervezetekben a vezetői döntéshozatal jellege, mennyire félnek a munkatársak a feletesükkel való egyet nem értésüket kifejezni, milyennek szeretnék látni a vezetési stílust (a hatalomgyakorlás elfogadott módja és elfogadott eszközei)”

Az alattvaló – állampolgár viselkedési dimenzió egyik legjobb fokmérője lehet ez a skála. Már Tisza István is azt mondta, miután liberális közíróból diktatorikus vezetővé változott, hogy könnyű az angoloknak, mert náluk még a komornyik is klubba jár. Nálunk a premodern megszakítás nélkül folytatódik egészen máig. Soha nem éltünk még szabad demokratikus keretek között. Ami most van, az is csak a demokrácia karikatúrája, ahol a pártokrácia ugyan olyan kiváltságos kasztként viselkedik, mint a 300 éve nemesi előjogaikat védő elit kaszt. A különbség annyi, hogy annak idején azok a vezetők felelősnek érezték magukat a „rájuk bízott” emberekért.

Valószínűleg ebben a dimenzióban nagy különbség van a pesti és vidéki mentalitás között, és az iskolai végzettség is jelentősen módosítja a nagy hatalmi távolsággal kapcsolatos viselkedésformát.

Érdekes vetülete ennek a szempontnak, hogy a rendszerváltás után lepusztult a tudásintenzív ágazatok jó része. Jók voltunk biotechnológiából, akkor még volt társadalomtudományi kutatás, a mezőgazdasághoz kötődő fajta nemesítésekről nem is beszélve.

Mindezt kiöntöttük a fürdővízzel együtt. Az állam azzal kezdte a „versenyképesség megalapozását”, hogy leépítette ezeket az ágazatokat. A sok-sok külföldi működő tőke pedig vagy robotokkal dolgoztat vagy fogaskerék szervezetekbe keres „ember alkatrészeket”.

A tavalyi távmunka konferencián azzal indokolták, hogy hazánkban miért nem terjed el a távmunka, hogy nálunk Taylor Fordi és neofordi szervezeti kultúrák az elterjedtek (1905-1930). Éljen a versenyképesség! Éljen Május 1!Úgy tűnik szeretnek hozzánk települni a robot munkásokat alkalmazó autógyárak, amelyeknél a pár ezer alkalmazott 70%-a mérnök. Ezek a gyárak gondolom a „majmokat megetetni – gombokat nem nyomkodni!” elven alapulnak, azaz külföldi mérnökök tervezik, marketingelik, piackutatják ezeket a termékeket, de mivel nálunk feleannyit - negyedannyit kell fizetni egy mérnöknek, mint nyugaton egy szakmunkásnak, így ezekhez a bonyolultabb gépekhez, az összeszereléshez alkalmaznak itteni munkaerőt.

Pál Tamás abban az összefüggésben is végig gondolta, ezt a kérdést, hogy a diktatúra azért sem fenntartható emberi együttműködési rendszer, mert az emberek élnek a passzív hatalmukkal, és szépen elszabotálják a dolgokat. Azaz tevőlegesen nem tesznek semmit! A késő Kádári technokrácia azért adta át a hatalmat önként, sőt dalolva, mert belátták, mint felvilágosult abszolutista uralkodó kaszt, hogy a végrehajtók lelkesedése csak demokratikus keretek között nyerhető meg a versenyképességhez. Az új uralkodó kaszt az emberek lelkesedését természeti adottságként kezeli. Félreállították azokat a mozgalmakat, amelyek közéleti állampolgári neveléssel vagy közösségfejlesztéssel foglalkoztak. Gyakran hallgattam egyes szakértőktől, például Setényi Jánostól, hogy semmi szükség nincs az állampolgári tudatformálásra, az aktív - résztvevő közösségi embereszmény reklámozására, „majd az emberek maguktól kialakítják ezeket a dolgokat!”
Érdekes volt olvasni a KÖFE honlapján Vercseg Ilonának egy beszámolóját, ahol egy lelkes akciócsoport mindenben tankönyvszerűen sikeres volt, mindaddig, amíg tárgyalási helyzetbe nem kerültek egy helyi vállalkozóval. Azonnal átmentek „kutyád vagyok effendi” üzemmódba és lényegében elő sem hozakodtak az előre eltervezett dolgokkal!

Asszertivitás
Teljesítmény motiváció
Humán orientáció
Kisközösségi – kollektivizmus
Intézményi kollektivizmus / individualizmus
Jövő orientáció
Férfias - nőies értékek
Globe: Individualizmus - kollektivizmus
Bizonytalanságtűrés -  bizonytalanságkerülés
Hatalmi távolság
I. A Globe és Hofstede kultúra összehasonlító vizsgálati eredmények és hazai felemelkedés lehetőségei