Bozóki András írt egy velős összefoglaló cikket arról, hogy a hazai demokráciában a pártok miként teremtették meg a pártok demokráciáját, miként zárták ki a közélet civil szereplőit a közjóról  folyó  discurzusból.

"Erős demokráciákban a pártpluralizmus a törvények keretei között, a rendszer más szereplői által ellenőrzött módon bontakozik ki, így a pártok versengése nem válhat a pártok uralmává. Ez valósult meg Nyugat-Európában, így ott a demokrácia szereplőinek összjátéka végső soron a közjó érvényre jutását szolgálja. Magyarországon ezzel szemben olyan rendszer jött létre, amelyben a demokráciát szinte kizárólag a pártok jelenítik meg, így a közjó fogalma alárendelődik a pártok érdekeinek."

"HÁTTÉRBE SZORÍTOTT CIVILEK. Ha egy demokráciában a civil szféra résztvevői – a mozgalmak, a szakszervezetek, az NGO-k, a független kuratóriumok és a szabad nyilvánosság körei – háttérbe szorulnak, akkor az ő funkcióikat is a pártok veszik át. Ők szervezik a „mozgalmakat”, a „közhasznú” alapítványokat, a „szakmai” tagozatokat és a „polgári” köröket. Ők delegálják a kurátorokat, ők rendelik a szakvéleményeket, ők íratják az újságcikkeket. Egy ilyen rendszerben nincsenek független gazdasági szakértők és „piaci szereplők”, csak pártok által fenntartott agytrösztök és „pártközeli” vállalkozók. Unatkozó milliárdosok pedig napilapon és tévécsatornán keresztül vásárolnak politikai befolyást maguknak kedvenc pártjukban.

Egy ilyen rendszerben szinte minden ügyet csak a pártokon és klientúrájukon keresztül lehet elintézni. Az állam is a pártok állama lesz, adóhatóságával és erőszakszervezeteivel együtt. Minél inkább megnövekszik a pártokrácia aránya a demokratikus rendszeren belül, annál nagyobb lesz a korrupció kísértése. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy Magyarországon nincs korrekt pártfinanszírozási törvény, nincsenek ellenőrizhető költségtérítési és szigorú összeférhetetlenségi szabályok. Pártokráciákban a korrupció nem „külső”, rendszeren kívüli probléma, hanem a rendszer szerves része."

"Néhány hete még úgy tűnt, a miniszterelnök elkötelezett saját reformjai mellett, és éppen azok érdekében akar a posztján maradni. Maga is úgy fogalmazott, hogy nincs más választás: „reform vagy bukás”. Most viszont, amikor a reformok bukásra állnak, a kormányfő kész a nevét adni a sajátjának vallott programmal ellentétes politikához. A pártokrácia győzött."

Írtam egy kommentet abban a reményben, hátha többet ír majd a figyelő erről a témáról:

Maximálisan egyetértek a diagnózissal. Írok egy blogot, ahol a civil közösségfejlesztő munka napi gyakorlatának szemléltettetésével igyekszem alátámasztani azt a jelenséget, ami ebben a cikkben tisztán megjelenik.

Többről van itt szó mint a pártok homokozójában folyó csatákról! Ha a pártok bekebelezik a civil és a tudományos discurzust, ha nem létezhet helyi politika független gondolkodás arról, hogy "mik a bajok és mit tehetünk a megoldás érdekében", akkor Magyarország népe számára a posztmodern, a tudástársadalom nem létezik. Márpedig a világ azon a terepen verseng. A hazai fejlesztések kizárólag az ipari társadalom erősítésére koncentrálnak.

Néhány adat: atipikus munkavégzésikeretek között dolgozók aránya USA: 36% Hungray: 2%, 35 év alatti számítógép analfabtéták száma: Észtország: 3% Lenygelország 9% Hungary: 36%. Pártok tagsága / civilek tagsága: nálunk a pártok taglétszáma másfélszerese a civil szervezetek taglétszámának!

Az EU források rengeteg olyan "megrendelést" jelenítenek meg, ahol bizonyos emberi rendszerek integrációjának megteremtésével kellene gazdaságfejlesztési eredményeket felmutatnunk (foglalkoztatási paktumok, EQUAL kísérleti kezdeményezések, LEADER típusú vidékfejlesztés stb.)

Ezek a nyugaton bevált fejlesztési gyakorlatok nálunk természetesen nem működnek gazdaságfejlesztési eszközként, mert valójában a hálózatépítő - módszergazda civil szakmai műhelyek nem kaphatnak megbízást egy-egy humán tartalmú fejlesztésre, nehogy feltűnjön a durva minőségi különbség a pártokrácia kifizeti a pártokráciát, és a valódi szakmai teljesítmény között. Közben pedig fokozódik a gazdasági lemaradásunk a tudás-intenzív gazdasági síkon!

Megtisztelne a Figyelő, ha beleolvasna az ezzel kapcsolatos weboldalainkba, és többet írna arról, hogy a pártokárcia milyen gazdaságfejlesztési negatív teljesítményeket produkál a munkaerőpiaci fejlesztések területén:

www.reszvetelidemokracia.blog.hu
www.munkahelyteremtes.hu
www.rdh.hu

Üdvözlettel:
Katona Csaba az Állás/pont/ Lakossági Kör
és a Részvételi Demokrácia Hálózat elnöke