RDH Blog - RSS 2.0Az Athéniak befuccsolt demokrácia kísérlete után pár évezreddel később, Amerika bevándorlói rakták le a modern kori demokrácia alapjait. Maguk szervezték a rendőrséget, maguk szereztek orvost, tanárt, az egyházközség adományokat gyűjtött az idősek és a betegek istápolására. Náluk az önkormányzat, így jelent valamit, náluk a rendőr, nem egy ideológiai gőzben élő hatalom gyanús lelki állapotú küldötte, hanem a rend őre.
A rendszerváltás környékén jópár amerikai osztotta meg velünk a demokrácia működéséről szóló tapasztalatait. Rossz nyelvek szerint a hazai választási polgárháború is a két nagypárt mögötti amerikai kampány tanácsadók számlájára írható. (Hamár balkánizmus, legyen a legjobb körökből való!) Ahhoz, hogy civilként dekódolni tudjuk a pártpolitikai kommunikációs gépezetek üzeneteit, érdemes néhány ezzel kapcsolatos mechanizmus szemügyre venni.
A 98-as kampányban, mégcsak néhány fénymásolt plakáton folyt a nagy leleplezés, de később megszokhattuk, hogy külföldi nyomdákban milliószám készülnek a „hazudik az ellenfél” című leleplezésekkel teli szórólapok. Elindult a velejéig életveszélyes ígéretverseny, a FIDESZ annyi vívmányt megígért, hogy ha annak a felét megvalósítanák, abba még egy centrum ország is simán belerokkanna. Medgyessy meg is próbálta megcsinálni a felét annak amit ők ígértek, bele is rokkant az ország. Olyan neoprimitív két kampányon vagyunk túl, hogy egy egészséges értelmiséginek újra komolyan fontolóra kell vennie a régi igazságot: „A kelet európai értelmiség előtt két út van! Az egyik az alkoholizmus, a másik út járhatatlan.” Ezt a vodka ízű népi bölcsességet kénytelenek vagyunk valami viszkis változatban újra kóstolgatni, manapság a média napi szinten szólítja fel az értelmiséget, azügyben, hogy térjen már észhez és kezdjen el megnyilatkozni!
Én aki lakossági fórumok szervezésével foglalkozom, olyan partikuláris piszlicsáré ügyekben, mint a „foglalkoztatás, vidékfejlesztés, mit akartok helyi projektekben látni az NFT II-es pénzekből?” – pontosan érzem annak a hiányát, hogy mennyire nehéz mozgósítani az együtt gondolkodásra az értelmiséget. Azt viszont nem nagyon értem, hogy a médiumok miért nem írnak egy mukkot sem ezeknek a lakossági fórumoknak a nyilvánosságra hozott összefoglalóiról? Tegnap leadtam a 8-dik mti jelentést, amelyben felhívtam a média figyelmét, hogy a munkahelyteremtés társadalmi vita anyag, az rdh.hu, a munkahelyteremtes.hu alkalmas arra, hogy ezt a partikuláris, piszlicsáré kis ügyet, ami alig különbözik a teknősbéka hátrafelé futtató egyesület versenyszabályzat módosításának viharaitól, áttekintsük, szemmel tartsuk azt az évi 200 milliárd Ft-ot, ami ezen a területen elköltünk. Mint, ahogy az előző 7 mti jelentésnél is, hiába vártam a telefonokat, egy szerkesztő helyettes sem hívott fel, hogy érdekelnék a téma körüli szakmai kérdések, esetpéldák. Ennyit az ébredjen fel az értelmiség nagyszabású felhívásokról!
Nézzük csak tételesen a Clinton féle demokrácia javaslatokat:
Az amerikai ezalatt azt érti, hogy a populista jobboldali gépezet azzal szokott kampányolni, hogy menten betiltja a melegek házasság variációt azokban az államokban, ahol ezt engedélyezték, meg hogy a drogkartelleknek annyi stb. Persze amikor 8 évig kormányoznak, akkor semmit sem csinálnak meg a választási ígéretekből, de ezt nem is várja el tőlük a szavazóközönségük. Nálunk is valószínűleg a jobb és bal oldalon megjelenő állítólagos amerikai kampány tanácsadók áldásos tevékenysége következtében, agyalágyult ígérgetési verseny a kampány, amiből nálunk még az amerikaiakénál is nagyobb bukta a következménye. Tisztán látszik, hogy ebben a FIDESZ nagyságrendekkel agresszívebb, de legalább kiváltja az emberek ellenállását, 2 választásokon is nemet mondott az ország a demagógia túlburjánzásának. De nem bírják abbahagyni! Azóta már permanens választási kampány folyik!
Az amerikai neoprimitív balkánkampányhoz valójában az amerikaiak sem igen vannak hozzászokva. Az olajmágnás elnökük, leszüretelhette annak a 15 éve tartó politikai szocializációs befektetésnek az eredményeit, amely célja, hogy elmagyarázza a keresztény kisközösségek papjainak, hogy a republikánusok az ördög beépített ügynökei. Aztán a lelkészek meg elmondták a Született feleségekből ismerős témákban elfoglalt vidéki lakosságnak, így aztán akkor is marad a konzervatív kormány, ha a gazdaság süllyedőben van, az Iraki háborúról már csak az ovisok nem tudják, hogy az olajcégeken kívül ez senkinek nem kecsegtet semmi jóval. A második Bush győzelemnél számos „… diszidálok Kanadába!” cikket olvashattunk a republikánus amerikaiaktól. A világ legerősebb tradícionális demokráciája ott tart, ahol a mi, teljesen működésképtelen embrió korában elvetélt demokráciánk. Ez biztató! Ehhez képest, Clinton, Orbán és Gyurcsány egymás szavába vágva arról beszélnek, hogy most aztán a társadalmi párbeszéd, meg a szabad sajtó, hogy az egymással szóba álló elkötelezett pártértelmiségiek kebel barátsága, árokbetemetés, solidalite.
El sem bírom képzelni, hogy az amerikaiaknál ez mit jelent. Ők például úgy tanítják azt, amit mi társadalomISMERET, hogy „Részvétel a kormányzásban”. A New York államban népszerű ilyen tankönyv tele van olyan esetpéldákkal, ahol a diákönkormányzat az alkotmánybíróságig perelte a diákújság megregulázása ügyében fellépő iskolaigazgatót, és mindig kiderült, hogy tényleg az van az alkotmányban, hogy „SEMMI SEM KORLÁTOZHATJA A SAJTÓSZABASÁGOT”.
Nálunk külön megspékeli a témát, hogy tenyeres talpas nekommunista és neofasiszta pártokkal állunk szemben atekintetben, hogy ezek egy magas tőkeigényű, alacsony információ igényű és alacsony humanizáltságú világképben élnek. Ez az utópiák értelmiségi ellenes világa. Ilyen volt a fasiszta vagy a kommunista modernizációs kísérlet. A mitikus fantázia világából hoznak egy világképet, az alapján elindulnak annak falanszter elképzelése felé. Ezen ténykedésükbe szokta zavarni őket az értelmiség, ezért a fasiszták például deportálni szokták az ellenzéki értelmiséget, faji hovatartozásától függetlenül, és a kommunisták pedig deportálni szokták az ellenzéki értelmiséget faji hovatartozástól függetlenül. Ezek a neo… pártok egyelőre még nem csinálnak ilyen gonosz dolgot, csak fenyegetőznek. Ha látta valaki a HírTV-n, Kövér Lászlót, ahol imádkozik vala az úrhoz, hogy ezt a velejéig romlott értelmiséget, akik lenevelték az embereket arról, hogy kimondják a problémáikat ne a történelem ítélje el utólag, hanem kezdjük el a seggre pacsit már most!
„…én azt gondolom, hogy a magyar értelmiség egy igen jelentős részének, nemhogy önvizsgálatot kellene tartania, hanem mélyen el kellene szégyellnie magát, mert ők jutatták ide ezt az országot. Ők hitették, és hitetik el nap mint nap az emberekkel, hogy nincs mit tenni, hogy nem élhetnek a saját jogaikkal, lehetőségeikkel, hogy nem számíthatnak senki másra csak is, csak is egyedül magukra!
Oroszlánrészt vállaltak abban, hogy elfedjék a 2006-os valóságot az emberek elől, hogy aztán a barátaik elvtársaik megnyerhessék a választásokat. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek a felelőssége történelmi mértékű, és egyszer majd az utókor de remélem, hogy nem az utókor, hanem a jelenkor is ki fogja rájuk szabni azt a büntetést, amit megérdemelnek.”
Jelentem kedves Clinton barátom, az urak itt úgy félresöpörték a pártokráciától független civil kezdeményezéseket, mintha sosem lettek volna. Van néhány intézményesült szervezet vagy hálózat, de ha abból a szempontból megvizsgáljuk, hogy az véletlenül nem-e önmaga karikatúrája (beleértve a mi részvételi demokrácia kezdeményezéseinket!), akkor mindig meglepő eredményekre jutunk! Se híre, se hamva a civil társadalom megerősítésére induló programoknak. Térdelőrajtban várjuk, hogy a helyi közösségek probléma feltáró, helyi célok kitűzését segítő tevékenységeihez módszertani hátteret biztosítsunk, de sorba dobják ki az erre irányuló pályázatainkat. Tárgyaltunk a FVM osztályvezetőjével, azt mondta hogy a szemléleti nevelés területén rá férne a programjaikra a segítség, tárgyaltunk a HEFOP - EQUAL IH vezetőivel, a FMM civil kapcsolatok főosztályával, a roma ügyekben felelős emberükkel, de senkit nem érdekelnek a civil közösségfejlesztők módszerei, és rendelkezésre álló kapacitásai.
Már leírtam párszor, hogy az ISZCSM-nek volt egy tréningsorozata 2005 - 2006-ban, ami a civilek EU-s ügyekbe bekapcsolódását támogatta volna egy módszertani felkészítéssel. 1400 olyan embert szerettek volna képezni, aki főállású munkatársa a szervezetének, de még nem kezel EU-s forrást. No, 400 jelentkező közül 300 önkéntesként dolgozott a szervezetében (nincsenek is intézményesült civil szolgáltatók!), a maradék 100-ból 80-nak volt EU-s tapasztalata már. Tehát a megadott célcsoport szegmensben kb. 20 találat az 1400-zal szemben! Nem éri el a 2%-ot! Egy EU-s pályázatokon edződött ember ilyenkor biztos hanyatt esik, hogy egy minisztérium, hogy tudja ennyire el pozícionálni a programját. A holdon élnek ezek? Egyébként az EU vissza fogja kérni ezt a pénzt, egy esetleges monitorozás alkalmával? Ilyet a civilek is csinálhatnak vagy ezt csak a minisztériumnak szabad?
Miközben vívják a maguk törzsi háborúját, a civil életvilág helyi probléma megoldó képességét a 70-es évek szintjére sikerült visszatornázniuk. A 90-es évek elején lelkesen jöttek a pedagógusok és a diákvezetők a demokrácia technikáinkról szóló képzéseinkre. Manapság évente egy – két 10 fős csoportnak tudunk beszélni erről. Gratulálunk a két nagy pártnak a tömeges közöny kultúrájának visszacsinálásához!
Teljesen egyetértek Clintonnal. Az amcsik azért tartanak részvétel a kormányzásban órákat, mert szerintük a demokrácia fiatal kori gyakorlása védheti meg az egyént attól, hogy kiszolgáltatott bábként bólogasson a sudri bunkó populista politikusok agyafúrt üzeneteire.
Mérlegre kell tudni helyezni amit mondanak. Ha az apparátusi érdekcsoport érdekei a közérdekkel szembe mennek, akkor kellene tudnunk kontrollt gyakorolni.
Ma reggeli hír, hogy a Rogán-féle autóparkolási kommandó jól megbüntette az Egészségügyi Minisztérium köztisztviselőit. A minisztérium felkínált ugyan 20 millió Ft-ot, mégse kelljen már lejárni dobálni a pénzt szegény köztisztviselőknek! Ilyenkor egy civil kontroll megkérdezné, hogy ezt a tavalyi perselybe dobált kávépénzből gondolták, vagy esetleg a kéznél lévő közkasszából? A köztisztviselők, akiknek egy nagyságrenddel magasabb a bérük a közalkalmazottakénál, (és 13. havi, és 14. havi és jutalom, és ruhapénz, és évi 300 milliárd Ft túlköltés a tervezett hiányhoz képest,) nem bírja kifizetni a parkoló cetlit. Vagy a kasztrendszer vallásos hagyománya ezt nála másképpen írja elő?
Sajnos a politikai szocializációs háború annyira megmérgezte a hazai közbeszéd levegőjét, hogy magam is azon gondolkodom, hogy terápiás csoportokat fogok tartani azoknak, akik ráébrednek a saját megszállottságukra, és megpróbálnak kigyógyulni belőle. Vagy azoknak, akiknek baráti rokoni kapcsolataik szakadtak meg azért, mert a politika stratégiát váltott, és most már nemcsak a voksodat akarja, hanem a lelkedet is! Az sem lenne hülyeség, ha polgári peres kártérítési ügyeket adnák be, a FIDESZ vagy az MSZP ellen az ilyenekből eredő üzleti károk és erkölcsi károk miatt.
Ma olvastam, hogy egy közgazdász egyesület nekifog fordítani a pártokrácia kommunikációja, és a köznyelv között. Arra fókuszálnak, hogy a tényeket szétválasszák a lózungoktól. Éppen ezt kellene megtanulnunk, mert az a manipuláció tömeg kezelhetetlen károkat okoz, amelyet a pártokrácia az utóbbi 5-10 évben kezd megetetni velünk. Az amerikai kampány tanácsadók állítólag azzal magyarázták a FIDESZ választási kudarcát, hogy még mindig nem tudta elég egyszerű üzenetekre lefordítani a programját. Azóta van másik: népírtó, burzsoá, orosz veszély! Ez az ország sohasem volt a párbeszéd és az együtt gondolkodás országa. Nem kevés energia befektetésbe kerül egy-egy közösségi kezdeményezésnek, hogy megtörje az emberek bizalmatlanságát, közönyösségét, vagy félelmeit. Ha ez a politikai elit tovább folytatja ezt a politikai szocializációs háborút, akkor tényleg ki kell menni Kanadába, vagy ha nincs pénzünk repülőjegyre, akkor marad Viszky!
A rendszerváltás környékén jópár amerikai osztotta meg velünk a demokrácia működéséről szóló tapasztalatait. Rossz nyelvek szerint a hazai választási polgárháború is a két nagypárt mögötti amerikai kampány tanácsadók számlájára írható. (Hamár balkánizmus, legyen a legjobb körökből való!) Ahhoz, hogy civilként dekódolni tudjuk a pártpolitikai kommunikációs gépezetek üzeneteit, érdemes néhány ezzel kapcsolatos mechanizmus szemügyre venni.
A 98-as kampányban, mégcsak néhány fénymásolt plakáton folyt a nagy leleplezés, de később megszokhattuk, hogy külföldi nyomdákban milliószám készülnek a „hazudik az ellenfél” című leleplezésekkel teli szórólapok. Elindult a velejéig életveszélyes ígéretverseny, a FIDESZ annyi vívmányt megígért, hogy ha annak a felét megvalósítanák, abba még egy centrum ország is simán belerokkanna. Medgyessy meg is próbálta megcsinálni a felét annak amit ők ígértek, bele is rokkant az ország. Olyan neoprimitív két kampányon vagyunk túl, hogy egy egészséges értelmiséginek újra komolyan fontolóra kell vennie a régi igazságot: „A kelet európai értelmiség előtt két út van! Az egyik az alkoholizmus, a másik út járhatatlan.” Ezt a vodka ízű népi bölcsességet kénytelenek vagyunk valami viszkis változatban újra kóstolgatni, manapság a média napi szinten szólítja fel az értelmiséget, azügyben, hogy térjen már észhez és kezdjen el megnyilatkozni! Én aki lakossági fórumok szervezésével foglalkozom, olyan partikuláris piszlicsáré ügyekben, mint a „foglalkoztatás, vidékfejlesztés, mit akartok helyi projektekben látni az NFT II-es pénzekből?” – pontosan érzem annak a hiányát, hogy mennyire nehéz mozgósítani az együtt gondolkodásra az értelmiséget. Azt viszont nem nagyon értem, hogy a médiumok miért nem írnak egy mukkot sem ezeknek a lakossági fórumoknak a nyilvánosságra hozott összefoglalóiról? Tegnap leadtam a 8-dik mti jelentést, amelyben felhívtam a média figyelmét, hogy a munkahelyteremtés társadalmi vita anyag, az rdh.hu, a munkahelyteremtes.hu alkalmas arra, hogy ezt a partikuláris, piszlicsáré kis ügyet, ami alig különbözik a teknősbéka hátrafelé futtató egyesület versenyszabályzat módosításának viharaitól, áttekintsük, szemmel tartsuk azt az évi 200 milliárd Ft-ot, ami ezen a területen elköltünk. Mint, ahogy az előző 7 mti jelentésnél is, hiába vártam a telefonokat, egy szerkesztő helyettes sem hívott fel, hogy érdekelnék a téma körüli szakmai kérdések, esetpéldák. Ennyit az ébredjen fel az értelmiség nagyszabású felhívásokról!
Nézzük csak tételesen a Clinton féle demokrácia javaslatokat:
„A demokrácia nemcsak arról szól, hogy a választáson a több szavazatot kapó azt csinál a következő időszakban, amit csak akar”.
Az amerikai ezalatt azt érti, hogy a populista jobboldali gépezet azzal szokott kampányolni, hogy menten betiltja a melegek házasság variációt azokban az államokban, ahol ezt engedélyezték, meg hogy a drogkartelleknek annyi stb. Persze amikor 8 évig kormányoznak, akkor semmit sem csinálnak meg a választási ígéretekből, de ezt nem is várja el tőlük a szavazóközönségük. Nálunk is valószínűleg a jobb és bal oldalon megjelenő állítólagos amerikai kampány tanácsadók áldásos tevékenysége következtében, agyalágyult ígérgetési verseny a kampány, amiből nálunk még az amerikaiakénál is nagyobb bukta a következménye. Tisztán látszik, hogy ebben a FIDESZ nagyságrendekkel agresszívebb, de legalább kiváltja az emberek ellenállását, 2 választásokon is nemet mondott az ország a demagógia túlburjánzásának. De nem bírják abbahagyni! Azóta már permanens választási kampány folyik!
„A demokrácia fogalomkörébe beletartozik a többségi akarat, a kisebbségi jogok és a kormány hatalmának korlátozása is.”
Az amerikai neoprimitív balkánkampányhoz valójában az amerikaiak sem igen vannak hozzászokva. Az olajmágnás elnökük, leszüretelhette annak a 15 éve tartó politikai szocializációs befektetésnek az eredményeit, amely célja, hogy elmagyarázza a keresztény kisközösségek papjainak, hogy a republikánusok az ördög beépített ügynökei. Aztán a lelkészek meg elmondták a Született feleségekből ismerős témákban elfoglalt vidéki lakosságnak, így aztán akkor is marad a konzervatív kormány, ha a gazdaság süllyedőben van, az Iraki háborúról már csak az ovisok nem tudják, hogy az olajcégeken kívül ez senkinek nem kecsegtet semmi jóval. A második Bush győzelemnél számos „… diszidálok Kanadába!” cikket olvashattunk a republikánus amerikaiaktól. A világ legerősebb tradícionális demokráciája ott tart, ahol a mi, teljesen működésképtelen embrió korában elvetélt demokráciánk. Ez biztató! Ehhez képest, Clinton, Orbán és Gyurcsány egymás szavába vágva arról beszélnek, hogy most aztán a társadalmi párbeszéd, meg a szabad sajtó, hogy az egymással szóba álló elkötelezett pártértelmiségiek kebel barátsága, árokbetemetés, solidalite.
„Minden társadalomnak, amely demokratikus akar lenni szabad, független médiára van szüksége, még akkor is, ha ez a politikusoknak fájdalmas - emelte ki Bill Clinton.”
El sem bírom képzelni, hogy az amerikaiaknál ez mit jelent. Ők például úgy tanítják azt, amit mi társadalomISMERET, hogy „Részvétel a kormányzásban”. A New York államban népszerű ilyen tankönyv tele van olyan esetpéldákkal, ahol a diákönkormányzat az alkotmánybíróságig perelte a diákújság megregulázása ügyében fellépő iskolaigazgatót, és mindig kiderült, hogy tényleg az van az alkotmányban, hogy „SEMMI SEM KORLÁTOZHATJA A SAJTÓSZABASÁGOT”.
Nálunk külön megspékeli a témát, hogy tenyeres talpas nekommunista és neofasiszta pártokkal állunk szemben atekintetben, hogy ezek egy magas tőkeigényű, alacsony információ igényű és alacsony humanizáltságú világképben élnek. Ez az utópiák értelmiségi ellenes világa. Ilyen volt a fasiszta vagy a kommunista modernizációs kísérlet. A mitikus fantázia világából hoznak egy világképet, az alapján elindulnak annak falanszter elképzelése felé. Ezen ténykedésükbe szokta zavarni őket az értelmiség, ezért a fasiszták például deportálni szokták az ellenzéki értelmiséget, faji hovatartozásától függetlenül, és a kommunisták pedig deportálni szokták az ellenzéki értelmiséget faji hovatartozástól függetlenül. Ezek a neo… pártok egyelőre még nem csinálnak ilyen gonosz dolgot, csak fenyegetőznek. Ha látta valaki a HírTV-n, Kövér Lászlót, ahol imádkozik vala az úrhoz, hogy ezt a velejéig romlott értelmiséget, akik lenevelték az embereket arról, hogy kimondják a problémáikat ne a történelem ítélje el utólag, hanem kezdjük el a seggre pacsit már most!
„…én azt gondolom, hogy a magyar értelmiség egy igen jelentős részének, nemhogy önvizsgálatot kellene tartania, hanem mélyen el kellene szégyellnie magát, mert ők jutatták ide ezt az országot. Ők hitették, és hitetik el nap mint nap az emberekkel, hogy nincs mit tenni, hogy nem élhetnek a saját jogaikkal, lehetőségeikkel, hogy nem számíthatnak senki másra csak is, csak is egyedül magukra!
Oroszlánrészt vállaltak abban, hogy elfedjék a 2006-os valóságot az emberek elől, hogy aztán a barátaik elvtársaik megnyerhessék a választásokat. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek a felelőssége történelmi mértékű, és egyszer majd az utókor de remélem, hogy nem az utókor, hanem a jelenkor is ki fogja rájuk szabni azt a büntetést, amit megérdemelnek.”
„Hát igen, 20 éve volt Lakitelek, 20 éves a Náci veszély is – mondta a riporter.”
„Az egykori elnök hozzátette: a korábban a vasfüggöny mögött lévő országokban kiemelkedően fontos a civil társadalom megerősítése.„
Jelentem kedves Clinton barátom, az urak itt úgy félresöpörték a pártokráciától független civil kezdeményezéseket, mintha sosem lettek volna. Van néhány intézményesült szervezet vagy hálózat, de ha abból a szempontból megvizsgáljuk, hogy az véletlenül nem-e önmaga karikatúrája (beleértve a mi részvételi demokrácia kezdeményezéseinket!), akkor mindig meglepő eredményekre jutunk! Se híre, se hamva a civil társadalom megerősítésére induló programoknak. Térdelőrajtban várjuk, hogy a helyi közösségek probléma feltáró, helyi célok kitűzését segítő tevékenységeihez módszertani hátteret biztosítsunk, de sorba dobják ki az erre irányuló pályázatainkat. Tárgyaltunk a FVM osztályvezetőjével, azt mondta hogy a szemléleti nevelés területén rá férne a programjaikra a segítség, tárgyaltunk a HEFOP - EQUAL IH vezetőivel, a FMM civil kapcsolatok főosztályával, a roma ügyekben felelős emberükkel, de senkit nem érdekelnek a civil közösségfejlesztők módszerei, és rendelkezésre álló kapacitásai.
Már leírtam párszor, hogy az ISZCSM-nek volt egy tréningsorozata 2005 - 2006-ban, ami a civilek EU-s ügyekbe bekapcsolódását támogatta volna egy módszertani felkészítéssel. 1400 olyan embert szerettek volna képezni, aki főállású munkatársa a szervezetének, de még nem kezel EU-s forrást. No, 400 jelentkező közül 300 önkéntesként dolgozott a szervezetében (nincsenek is intézményesült civil szolgáltatók!), a maradék 100-ból 80-nak volt EU-s tapasztalata már. Tehát a megadott célcsoport szegmensben kb. 20 találat az 1400-zal szemben! Nem éri el a 2%-ot! Egy EU-s pályázatokon edződött ember ilyenkor biztos hanyatt esik, hogy egy minisztérium, hogy tudja ennyire el pozícionálni a programját. A holdon élnek ezek? Egyébként az EU vissza fogja kérni ezt a pénzt, egy esetleges monitorozás alkalmával? Ilyet a civilek is csinálhatnak vagy ezt csak a minisztériumnak szabad?
„A magyar társadalom politikai megosztottságáról szólva Bill Clinton elmondta: szervezett programokra van szükség, amelyeken az emberek párbeszédet folytathatnak egymással, átbeszélhetik az eltérő pártállásból fakadó ellentéteket.„
Miközben vívják a maguk törzsi háborúját, a civil életvilág helyi probléma megoldó képességét a 70-es évek szintjére sikerült visszatornázniuk. A 90-es évek elején lelkesen jöttek a pedagógusok és a diákvezetők a demokrácia technikáinkról szóló képzéseinkre. Manapság évente egy – két 10 fős csoportnak tudunk beszélni erről. Gratulálunk a két nagy pártnak a tömeges közöny kultúrájának visszacsinálásához!
„Meg kell érteni a valódi különbségeket, látni azt, hogy ki, miből szeretne politikai hasznot kovácsolni - hangsúlyozta.”
Teljesen egyetértek Clintonnal. Az amcsik azért tartanak részvétel a kormányzásban órákat, mert szerintük a demokrácia fiatal kori gyakorlása védheti meg az egyént attól, hogy kiszolgáltatott bábként bólogasson a sudri bunkó populista politikusok agyafúrt üzeneteire.
Mérlegre kell tudni helyezni amit mondanak. Ha az apparátusi érdekcsoport érdekei a közérdekkel szembe mennek, akkor kellene tudnunk kontrollt gyakorolni.
Ma reggeli hír, hogy a Rogán-féle autóparkolási kommandó jól megbüntette az Egészségügyi Minisztérium köztisztviselőit. A minisztérium felkínált ugyan 20 millió Ft-ot, mégse kelljen már lejárni dobálni a pénzt szegény köztisztviselőknek! Ilyenkor egy civil kontroll megkérdezné, hogy ezt a tavalyi perselybe dobált kávépénzből gondolták, vagy esetleg a kéznél lévő közkasszából? A köztisztviselők, akiknek egy nagyságrenddel magasabb a bérük a közalkalmazottakénál, (és 13. havi, és 14. havi és jutalom, és ruhapénz, és évi 300 milliárd Ft túlköltés a tervezett hiányhoz képest,) nem bírja kifizetni a parkoló cetlit. Vagy a kasztrendszer vallásos hagyománya ezt nála másképpen írja elő?„A politikai megosztottság állandósul, ha a tények és az érvek lényegtelenné válnak.”
Sajnos a politikai szocializációs háború annyira megmérgezte a hazai közbeszéd levegőjét, hogy magam is azon gondolkodom, hogy terápiás csoportokat fogok tartani azoknak, akik ráébrednek a saját megszállottságukra, és megpróbálnak kigyógyulni belőle. Vagy azoknak, akiknek baráti rokoni kapcsolataik szakadtak meg azért, mert a politika stratégiát váltott, és most már nemcsak a voksodat akarja, hanem a lelkedet is! Az sem lenne hülyeség, ha polgári peres kártérítési ügyeket adnák be, a FIDESZ vagy az MSZP ellen az ilyenekből eredő üzleti károk és erkölcsi károk miatt.
Ma olvastam, hogy egy közgazdász egyesület nekifog fordítani a pártokrácia kommunikációja, és a köznyelv között. Arra fókuszálnak, hogy a tényeket szétválasszák a lózungoktól. Éppen ezt kellene megtanulnunk, mert az a manipuláció tömeg kezelhetetlen károkat okoz, amelyet a pártokrácia az utóbbi 5-10 évben kezd megetetni velünk. Az amerikai kampány tanácsadók állítólag azzal magyarázták a FIDESZ választási kudarcát, hogy még mindig nem tudta elég egyszerű üzenetekre lefordítani a programját. Azóta van másik: népírtó, burzsoá, orosz veszély! Ez az ország sohasem volt a párbeszéd és az együtt gondolkodás országa. Nem kevés energia befektetésbe kerül egy-egy közösségi kezdeményezésnek, hogy megtörje az emberek bizalmatlanságát, közönyösségét, vagy félelmeit. Ha ez a politikai elit tovább folytatja ezt a politikai szocializációs háborút, akkor tényleg ki kell menni Kanadába, vagy ha nincs pénzünk repülőjegyre, akkor marad Viszky!
Kommentek