RDH Blog - RSS 2.0Az információs társadalom paradigmaváltása nemcsak az infotechnológia forradalmát jelenti. A társadalomban cunamiszerű mozgás indul be. Kiáramlik a munkaerő az ipari termelésből és óriási kihívás újraépíteni a foglalkoztatási szintet az eredeti szintre.
Innentől kezdve kezdenek a jóléti társadalom válságáról beszélni, ami azzal függ össze, hogy a folyamat egy kevésbé tőkeigényes irányba hat. A tőke szerepe leértékelődik az emberi erőforráshoz képest.
Ebben az új társadalomképeben felértékelődnek az alkufolyamatok. A nyugati társadalmakban a részvételi demokrácia csendes időszaka ez. Korábban a hippi mozgalom még teljesen kívülről a fősodortól távol építgette a saját politikai tiltakozási kultúráját, ebben a korban az alku az utcáról visszatér a tárgyaló asztalokhoz. A III. szektor felvirágzásával fontossá, munkaerőpiaci tényezővé válnak az egyesületi - alapítványi közgyűléseken folyó stratégiakeresések.
Ehhez képest mi van nálunk:
"Kubatov Gábor pártigazgató a választások előtt még így összegezte Orbán Viktor informatikai ismereteit: „Nem igazán ért a számítástechnikához, de már sokat lépett előre, mert SMS-t tud fogadni és küldeni, továbbá tudja, mi a fax és az e-mail közötti különbség.”"
Ez nagyon durva.
A miniszterelnökünk, aki a törvényhozó hatalom irányíthatóságának ura, készített egy olyan rendszerezett információ gyűjteményt, aminek a segítségével a jövőnkben kotorászik. (alaptörvénynek hívják)
De az ipse információs társadalom analfabéta. Mellesleg ezt rávetítik a népre is. Csak a többi kelet európai országhoz elegendő hasonlítani magunkat. Nálunk a felnőtt lakosság 36%-a internet analfabéta, a lengyeleknél 9% az észteknél 3%.
Modernizációs harakiri még 20 évre bebetonozni egy olyan döntéshozó gépezetet, amely nem hisz abban, hogy a rendszerezett információ hozzáférhetőségének forradalma meghatározó jelentőségű ügy az 1973 utáni világban. A médiatörvény ötlete, hogy egy ici- pici 39 milliárdos költségvetésű szervezet tartalomfelügyeleti osztályával megpróbálják kontroll alá vonni a blogok világát halva született ötletnek bizonyult.
Hogy milyen kép él az információs társadalom analfabéta miniszterelnökünk fejében a hazai modernizációs kihívásokról?
Ez ügyben ajánlanám a minap megrendezett OECD konferencián elmondott beszédének rövidke kivonatát:
"Miben reménykedhetünk, tisztelt Hölgyeim és Uraim?
Abban, hogy egy orthodox és unorthodox eszközöket tartalmazó gazdaságpolitika sikerre vezet. ... Nekünk képesnek kell lennünk levezényelni azokat a változásokat, amelyek történelmi léptékben pótolják a hiányzó versenyképességet, és történelmi léptékben tesznek alkalmassá bennünket arra, hogy versenyelőnyt is szerezzünk... Nekünk, magyaroknak nemcsak a gazdasági versenyt, hanem az államok működésének minőségi versenyét is meg kell nyernünk ahhoz, hogy az egész gazdaságunk, az egész társadalmunk versenyképes lehessen a nálunk jobb pozíciókon startoló többi országgal."
Ahhoz képest, hogy versenyképes és szupermodern Magyarországról papol, napnál világosabb, hogy nem esett le náluk az a tantusz, hogy a 73 utáni világban nem a tőkeviszonyoknál kell keresni a megoldásokat. Az integráció kulcspontja az alkuviszonyoknál van. Ebben viszont a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia óriási pusztást vitt véghez a társadalomban. A bimbódzó III. szektor intézményesült közösségi szolgáltatóinak úgy estek neki, hogy szinte írmagjuk sem maradt. Ezekben a hetekben készülnek bejelenteni, hogy az NCA megszűnik és nem lesz helyette semmi.
Ennek az a hatása, hogy már Bulgária és Románia is megelőzött bennünket a foglalkoztatottak száma tekintetében.
Orbán Viktor tehát nemcsak sms analfabéta, hanem a jelen kor társadalmi - gazdasági folyamatait sem érti. Ehhez képest életveszélyes, ha magyarok eltűrnek tőle egy durván kirekesztő demokráciát, ahol a társadalmi vitákat orbánnak csak a borotválkozó tükrével kell lefolytatni.
A jóléti társadalom irányba akkor tudnánk fejlődni, ha kiépülne az alkudozók fejében a jóléti társadalom képe és tudnának róla a saját kereteik között, például a béralku helyzetben beszélni.
Ha a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia kiirt minden civil fórumot, akkor az intézményes közbeszéd kizárólag az ő demagóg hülyeségeiket tűzi napirendre. A sajtóban ez már réges-régen bekövetkezett. Amikor 2007-ben szervezetem egy országos társadalmi vitát a "Munkahelyteremtés" témáról, feltűnt, hogy semmilyen cikket nem közöl le a nyomtatott sajtó. Ugyan annyi fórumot szerveztem és ugyan annyi MTI jelentést adtam le, mint az 1998-ban szervezett "Fiatalok első lakáshoz jutása" kampánynál. Ennek több mint 100 sajtója volt. Amikor kérdőre vontam egy népszabis újságírónőt egy roma konferencián, akkor azt mondta, hogy látták az MTI jelentéseket, de nem lehetett eldönteni, hogy melyik oldalhoz tartozunk.
Válaszul egy Ludas Matyi kampányt folytattam le, 1000 Népszabadság cikkhez kommenteltem oda, hogy a "civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia a Halász - Zuschlag paktummal kiirtotta a politikafüggetlen állampolgári önszerveződéseket."
Magyarországon az információs társdalom modell fordítva működik. A civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia megpróbálja vissza felé tolni a folyót. Megkísérli berekeszteni a független discurzust, megpróbálja territoriális agresszióval elérni, hogy a blogok nyilvánossága se jelenjen meg társadalmi kontrollként.
A blogolás már egy olyan civil közbeszéd forma, ami nem igényel egyesület szerű intézményesült hátteret. A korrupcióba belefulladt és már rothadástól bűzlő szalonpolitikus réteg alternatívájaként megjelenhet egy totálisan transzparens és tiszta új politikusi réteg, aki előbb utóbb elsodorja majd a szemetet az útból, mint egy nyári zápor.
Megvan a technikai háttere annak, hogy az elpusztult civil közeg hogyan tud újjászületni, újjászerveződni mindenféle intézményes múlt nélkül. Azt is egyre inkább átlátják az emberek, hogy nem élünk meg társadalmi kontroll nélkül. A kapitalizmushoz hozzátartozik a civil társadalom kontrollja, különben élhetetlen az a kapitalizmus, ami a predator rendszereknek adunk zöld utat.
Kommentek