RDH Blog - RSS 2.0“Amikor még senki se voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.”
Amíg otthon voltam megtartottuk a 20 éves érettségi találkozónkat. Öröm volt látni a régi osztálytársakat, meghallgatni, hogy kinek hová alakult az életpályája.
Legutóbb megígértette velem az osztályfőnökünk, hogy beszélek arról az esettanulmányról, amit az iskolai éveink kapcsán írtam egy kutatási ösztöndíj pályamunkájaként.
Nem használtam tréningeken szokásos szemléltető eszközt, de említés szintjén megmutattam két modellt. Ígéretet tettem arra, hogy megírom ide, így vizuálisan is követhetőbb, ha szemléltető ábra kapcsolódik a mondani valóhoz.
Az én modellem arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi az ellenállás a pedagógusokban a részvételi demokrácia társadalmi tervezés technikái, a közösségi szintű probléma megoldás iránt. Miért van az, hogy 450 Igazlátó Napot megélt iskolából alig 5-10 helyen csináltak másodikat és 2 olyan hely van csak, ahol 5 vagy ennél több Igazlátó volt.
A másik megemlített model Csíkszentmihályi Mihály flow fogalma volt.
Azzal indítottam ezt a 4-5 perces prezentációt, hogy a flow model segített nekem abban, hogy a japán kultúra tanítás-tanulás körüli eszköztárát megértsem, és abban is segített nekem, hogy megértsem, miért volt olyan sikeres az, amint Nagy Levente pedagógiai munkája látványos eredményekben öltött testet bennünk.
A flow egy olyan érzelmi inteligencia háttér, ami nehéz feladatok, kihívások esetén jelenik meg, olyankor, amikor képességeink legjavát kell használnunk ahhoz, hogy helyt álljunk. A legelső osztályfőnöki órán azt mondta az osztályfőnökünk, hogy "Legyetek vagányak!" Sok nagy arc gyülekezete lettünk. Felforgattuk az iskolát. Sok tanulmányi versenyben és ügyességi versenyben jeleskedtünk és a tovább tanulási statisztikánk is rendkívül jó.
Csíkszentmihályi a csúcsteljesítmény érzelmi inteligencia hátterének kutatója. A flow fogalmának megalkotásával nevén nevezett egy olyan jelenséget, amiről korábban homályos elképzelései voltak az emberről szóló filozófiáknak és a pszichológiának. A japánok rengeteget tudnak a flowról, de nem nagyon hisznek abban, hogy egy gajdzsin megértheti ezt a kultúrájuk mély ismerete, azaz megtapasztalása nélkül. A flow egy élmény anyag, nemigen lehet vele mit kezdeni a rendszerezett információk világában.
A japán kultúrában óriási hullámot vetett Miamoto Muszasi megjelenése, a 300 éves béke előtti időszak utolsó háborújának korában élt. Nem volt iskolázott szamuráj, nem valamelyik tanítási rendszer “produktumaként” lett korának legyőzhetetlen harcosa, és mintaképe, mégis az ő munkássága nyomán fogadta el a japán kultúra azt, hogy a csúcsminőség eléréséhez a heurisztikus élményekre épülő tanítás éppen olyan célravezető, sőt olykor jobb, mint a lépésrekre lebontott készségfejlesztés során felépített tudásanyag.
Muszasi idős korában elvonult egy barlangba és újra akarta írni a Sun Cut. A hadviselés művészetének technikai repertoárjához hozzá tett egy HR jellegű fókuszt. Az öt gyűrű könyve után a japánok hisznek abban, hogy a belső mű tökéletes kicsiszoltsága egy közösségben vagy egy nemzet teljesítményében megjelenő hajtó erő lehet.
A tanulás – tanítás helyzetben átveszünk kultúrális elemeket. Másolunk. Nem mindegy, hogy miket. Nem mindegy hogy kitől.
Muszasi után hisznek abban a japánok, hogy a tanításnak óriási jelentősége van. A háborúra való felkészülésben tanult stratégiát – fókuszokat, amit Ping Fa megnevezett, kiegésztette az az igény, hogy másolható-e a csúcsminőség. Alkalmazható-e ez a közösségi élet fejlesztésében, bármilyen innovációban.
Létezik-e olyan, hogy az a harcos, aki legyőz tizet, hadvezérként olyan hadsereget képes a tanítás által megalkotni, amely 1000 fővel felveheti a harcot egy 10.000 fős sereg ellen.
Muszasi szavaival:
“Egy igaz ember jól irányíthatja az embereit, betartva a törvényeket. Vezetni fogja az országot, okítani a népet, megőrizve a rendet!”
Az Edo korban, amikor a japánok betiltották a párbajt, az egyensúlyok miatt megszüntek a belső háborúk, a hosszú béke alatt erősen rátámaszkodott a japán feudális hagyomány arra, hogy a belső mű és a közösség együttműködésének rendje közötti kapcsolatokat felerősítse.
A 45 után meghirdetett ipari termelési / politikai szocializációs modelljük, a ringi és az ahhoz kapcsolódó élethosszig tartó dolgozó – vállalat viszony, a japán HR, ezekre a hagyományora támaszkodva tette japánt a világ vezető gazdaságává, az információs társadalom megjelenése utáni korban. A munkahelyteremtés az Európai Unió országaiban is, így hazánban is egy közösségi integrációs kihívásokkal teli horizont, ahol ez a tudásbázis kulcsfontosságú.
Csíkszentmihályi Mihály a Columbia Egyetem pszichológia tanszékének professzora, a csúcsteljesítmény körül kezdett el kutatásokat végezni.
Vezető kutatókkal, szervezetek irányítóival, élsportolókkal interjúzott, de meglátta a csúcsteljesítményt az egyszerű emberben is. Ipari üzemekben feltűnt neki, hogy gyakorta felbukkannak olyan figurák, akiknek a felkészültségére támaszkodni szokott a közösség, ha elromlik valami, vagy hatékonyabbá – termelékenyebbé kellene tenni a munkafolyamatot. Azok, akiket nagyon érdekel hogy mi van körülöttük, veszik a fáradtságot arra, hogy megismerjék a legapróbb részleteket is. A legapróbb kütyü, ami az üzemben felbukkan, előbb utóbb izgatni kezdi az ilyen embereket, abból a szempontból, hogy megszerezhető-e a géphez tartozó, a használathoz szükségesnél elmélyültebb tudásanyag. Mit hogyan lehet egyéni vagy szervezeti hatékonyság fokozására haszálni?
Kutatásai során Csíkszentmihályi beazonosította a flow élményt, amelynek az agyműködéssel összefüggő vonatkozásait is feltárta. Ha a flow élmény hátterével odakoncentrálunk egy probléma megoldására, akkor megváltozik a viszony a kisagy és a két agyfélteke között. Előfordul, hogy emiatt nem is emlékszünk, a körülöttünk zajló egyéb ingerekre.
A flow egy sokkal hétköznapibb érzelmi világ annál, mint ahogy a japánok kultúrájában ez eszközként megjelenik. A flow több, mint ami olimpiai bajnokok, ember feletti képességre szert tevő harcosok, a tudomány határait kitágító rálátással biró emberek koncentrációs sikerének titka.
A flow ott van minden olyan tevékenységben, ahol a kihívás nagysága próbára tesz bennünket, és tanulás motivációt teremt.
Nagy Levente pedagógiai munkájának sikerét azzal tudnám leginkább szemléltetni, hogy néhány példát hozok arra, milyen területen lettünk, mi a tanítványai sikeresek az életünkben, a szakmáinkban. Mivel a mai cikk nagyjából elérte a blog.hu publicitási kapacitás technikai határait, így ezt egy külön cikkben teszem meg.
A vers Weöres Sándor: Ének a határtalanról
Kommentek