RDH Blog - RSS 2.0Szanyi Tibor amatőr természetfilozófus polyácamitológiájának azt a részét fogom most boncolgatni, hogy kell-e egyáltalán valamilyen kontaktus az állampolgári önszerveződések és a közpénzek között.
Elég világosan kirajzolódik Szanyi Tibor piócamitológájából, hogy a civil szervezetek 60%-a a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia belépített embere, civil köntösben megjelenő quvázi civil szervezet, Zuschlag vagy Szíjártó tanítványai. A függetlenségüket megőrző zöldeket egyszerűen a zsaroló kategóriába sorolja, akik kizárólag zsákmányszerző célokból folytatnak civil érdekvédő tevékenységet.
Marad egy 10% a tisztességes civileknek, akik viszont soha nem kérnek (vagy nem kapnak) közpénzeket. Ők a saját családi kasszájuk terhére folytatják az állampolgári önszerveződés jellegű tevékenységeket.
A jó civil tehát az, aki nem használ közpénzeket!
Még egy állásfoglalás megjelenik Szanyi Tibor agymenésében. Nevezetesen az, hogy mellesleg olyan területen járunk, ahol kizárólag állami feladatokról - felelősségekről van szó. Ugyan mit keresgélnek itt az állampolgári önszerveződések?
"Megjegyzem, hogy amig a magyar civil világ döntően a "van egy marha jó ötletem, alapvetően olyan, ami amúgy is kormányzati feladat, de adjatok hozzá nekem marha sok közpénzt, ezért marha nagyokat fogok villogni, ám ha nem tejeltek, akkor marhára pokollá teszem az életeteket" szlogen jegyében szerveződik, addig Ön minden bizonnyal forgalmazni fogja a nem kicsit demagóg kérdéseit, amelyek kristálytisztán a "forrás" körül pörögnek. Én pedig képviselői eskümhöz híven válaszolok."
Nézzük azt a kérdést, hogy a közélet szervezésében résztvevő szereplők kifélék - mifélék azügyben, hogy érintik-e a közkasszát, akár csak szennyes gondolatokkal is. Ott vannak a szentemberekkel teli pártok például. Csak nem képzeli walaki, hogy valamelyik párt tag valahol valami közpénzt érintett meg valamelyik módon?
Micsoda elképesztő feltételezés... brr...
Az sem semmi, hogy ha megnézzük például a munkaerőpiaci reintegráció körül a közel ugyan olyan humánszolgáltatást biztosító állami és civil szolgáltatások hatékonyságát.
Mérték kutatások, ezek hatékonyságát. Összehasonlíthatók a forrás hasznosulási kérdések szemszögéből és szolgáltatás hatékonysági nézőpontból is.
Összességében elmondható, hogy a munkaerőpiaci reintegrációt alapvetően megtartotta az állam a kezében.
A nagy állami projektek (HEFOP 1.1. - Út a Munkához, ROP) rátenyereltek ezekre az EU forrásokra és fel is élték. Ezekben a programokban a későbbi mérések azt igazolták, hogy a képzett munkanélküliek 3-5%-a lett szereplője a munkaerőpiacnak. Azon is elkezdtem csodálkozni, hogy ennyire alacsony szám hogy jött ki. Ha egyszerűen kiragadok tetszés szerint egy populációt, akkor abban minimum a statisztikai hibahatár körüli mozgásnak amúgy is lennie kell. Ha békén hagyunk 100 munkanélkülit, szerintem 10-20%-uk akkor sem lesz munkanélküli 5 év mulva. A magyar programok azonban valahogy elérték, hogy ez a kudarctömeg előálljon. Ez nem igazolja azt a Szanyi Tibor-féle mitikus elképzelést, hogy az állam hatékonyabban vagy költséghatékonyabban látna el feladatokat például a hiánypótló szociális szolgáltatások kiépítésében.
Van két modellje annak, hogy miként születnek a jelen kor kihívásait kezelő civil innovációk.
Az angolszász világban könnyű kormányfüggetlen forrásoktól vagy akár kormányzati forrásoktól pénzt szerezni újszerű ügyek kipróbállására - bevezetésére - elterjesztésére. Az sem reménytelen a jóléti társadalom szerkezeti változásain átesett országokban, hogy teljesen a 0-ról indulva az emberektől kérjen pénzt egy közösségi próbálkozás. Ahol magas a minimálbér, ahol van a bérben megjelenő diszkrecionális jövedelem rész, ahol széles a középosztály vagy a fölső 10.000 bevételei stabil bevételek, ott lehetséges adományszervezésre alapozva elindítani egy civil missziót.
Nálunk a Soros Alapítvány megszünésével maradtak a kormányzati források, azon belül is a szektor árbevételének 1%-ánál kevesebbet újraelosztó NCA.
Az NCA vagy a minisztériumi területi aprópénzek elzuschlagosodása miatt ezen a területen tettenérhető az, hogy a politikusok zsebre vágták a civil szervezetek fenntartási forrásait.
Másik modell, ami szintén túl van a jóléti társadalom fordulaton, az a skandináv modell. Itt átmenetileg van egy civil innováció a se piac se állam senki földjén. Ha egy civil szolgáltatás kell az embereknek, akkor előbb- utóbb ennek a finanszírozásában - fenntartásában megjelenik az állam. Itt magasak az adók, de sokminden ingyenesen elérhető. Akkor kínálgatja pénzért egy civil szervezet a szolgáltatását ha épp kísérleti fázisban van a termék.
Ott persze Szanyi Tibort bolondok házába csukatnák, mert meggyőződésük, hogy az állampolgári önszerveződések kontrollja alatt lévő szolgáltatás sokkal hatékonyabb mint az állami. Költséghatékonyabb is és jobb minőségű a szolgáltatás. Ezért ott vigyáznak ez erős demokráciára, még az állami vagy a piaci humánszolgáltatások fölé is erős civil kontrollt szerveznek. Nálunk a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia irtogatja a politikafüggetlen állampolgári önszerveződéseket. "Káros zsarolóspiócák ezek szinte mind!"
Nálunk a Szanyi Tiborok miniszter elnök jelölti pozícióig szokták vinni. Hiába a civilgyilkos zsákmányszerző pártokráciának ilyen tökös legények kellenek... akik megmondják a civileknek a tutit!
Kommentek