‎20 évig közösségfejlesztőként dolgoztam Magyarországon.

A blogomban haszálok egy politikai szocializációs modellt, amely abból a szempontból elemez egy-egy közéleti témát, hogy a beszéd, amely tőlünk elhangzik elrugaszkodik-e attól, hogy egyénként nyilvánulunk meg.

Különösen a közbeszédben időnként különböző csoport identitásunk nevében szólunk.

2. van amikor a családi életstartégia nevében,
3. van amikor a vonatkoztatási csoportunk nevében, mint közösség iránt elkötelezettek,
4. van amikor a pártérdekeink politikai marketingje nevében, mint párt aktivisták,
5. van amikor a modernizációs keret nevében, mint keretalkotók.

A szekularizáció a modernizáció során egy olyan történelmi fordulat volt, ahol SZÉSZAKADT 4+ 5-ös kapocs az egyház és a modernizációs keretalkotó között. Kitiltották az egyházat abból a monopol helyzetből, hogy kizárólag általa fölülről legitimált vonatkoztatási csoport vehet részt keret alkotó közbeszédben.

Az egyház lehet 5 => 3, tehát megjelenhet akár kizárólagos keretalkotóként egy kisközösség számára.

Lehet 5=> 2, tehát lehet akár kizárólagos keretalkotó egy családi életstratégia számára.

Lehet 5=> 1, tehát lehet kizárólagos keretalkotó egy személyiség számára.

De TILOS a politikai marketing síkot birtokba venni és onnan boszorkány égetésekkel kipusztítani mindenkit, aki nem a mi mozgalmunkban szocializálódott.

Ez a szekularizáció.

Az orbáni politikai szocializációs gépezet egy olyan ideológus érdekcsoport szüleménye, amely alapvetően átszabja a hazai kereteket és mint ideológus érdekcsoport erőteljes modernizáció tagadó elemeket használ.

• Pl. a szakrális legitimáció, azaz orbán istenként vagy Csaba királyfiként való megjelenítése teljesen premodern vonás.
• A szervezeten belüli terror, a személyi kultusz is az.
• Ilyen az a változás is, hogy a demokrácia alapvetően a kivívott elfogadottságok versenye. Az orbánizmusban minden felülről legititm. Akkor elfogadott, ha fülölről elfogadják a létjogosultságát. Ezért fordulhat elő, hogy civil csoportoknál vagy egyházaknál az ideológus érdekcsoport előbb eldönti, hogy léteznek-e vagy sem, mielőtt bármi is történne. A racionális gondolkodást ezen a ponton a mágikus gondolkodás uralma váltja fel. 
• A civil mozgalmakhoz való viszonyán teljesen látszik, hogy az egyházak között miért lép fel pusztítóként vagy életben hagyóként vagy akár patrónusként.

A nagyegyházak természetüknél fogva a legnagyobb leginkább intézményesült civil mozgalmak. Vannak megközelítések, amelyek nem sorolják a civilek közé, de most politikai szocializációs szempontól tökéletesen oda sorolhatók! Identitás közösségek, sőt erős szervezeti kultúrával bíró ilyenek.

Orbánék már az előző kormányzásuk alatt megegyeztek az MSZP-vel a politikafüggetlen civil mozgalmak kiirtásában. A Halász-Zuschlág pkatum óta kő kövön nem maradt a III. szektorban.

Az egyházakat nehézkes lenne úgy elpusztítani, mint a rendszerváltás utáni civil közösségi hálózatokat.

Ráadásul a jobb oldaliság közös táborba sodorja ezt az ideológus érdekcsoportot meg az egyházakat.

Orbánék nagyban kereszténykednek, még Tomika is. Az egyházak meg örülnek ennek a patrónusnak, hiszen olyan erős!

A helyzet több mint tarthatatlanná vált.

Észre kellene venniük az egyházaknak, hogy nagyobb politikai szocializációs szempontból elkötelezett holdudvaruk van, mint a pártnak!

El kellene válniuk, akár haraggal is. Ki kellene gyomlálniuk maguk közül a Tomika féle kereszténykedőket, mert ez hosszú távon veszélyes. Hogy tudnak vonatkoztatási csoportként tovább hatni, hogy tudnak mintaadóként működni, ha ezek lettek a "sztárok" a mozgalomban?