Az intézményességtagadó attitűd azonnal elkezd hadonászni a fejünkben, ha valaki alapvető keretekhez kötődő erkölcsi elvárásokkal a kezében jelenik meg előttünk.

Mr Csíkszentmihályi Mihály szerint lehet, hogy járnak közöttünk próféták, de a mai ember gondolkodása nem alkalmas arra, hogy higgyünk nekik.

A napokban a facebookon megjelent egy olyan altruista tudásmegosztás és tényfeltáró újságírás terepén mozgó blog, ami azzal vádolja a magyar sajtót, hogy párttulajdonosok cenzúrája alatt működik.

Bodoky Tamás független médiát alapított.

Már régen kiállt a sajtófüggetlenség mellett azzal, hogy a Sukorói ügyről komoly tényfeltáró cikkeket tett közzé az Index újságírójaként, majd amikor a civilgyilkos zsákmányszerző párttitkárkaszt megvásárolta a lapot és leállította Tamást, akkor a blogjában folytatta az ügy piszkálását.

Megkapta a hazai Pulitzer díjat is ezért a hőstettért és korábbi kitartó munkájáért.

A napokban arról írt a sajtó, hogy a rendőrség megpróbálta vele szemben alkalmazni az új médiatörvényt, és arra kérte, hogy adja ki az informátorait a Brokernet ügyről.

Tamás megírta azt is, hogy korábban a Népszabi vagy a HírTV tényfeltáró pitbull újságírói is rendszeresen kaptak kérést a rendőrségtől, ilyenkor azt mondták a rendőröknek, hogy egy névtelen olvasói levél informálta őket ami sajnos elégett valahogy. Tamás ehhez képest azt mondta a rendőröknek, hogy nem adom ki a forrásomat. Egymásnak feszül ebben a drámában az európai intézményesültség és orbánék barbár balkánisága.

Ha nem akarja ketté törni az újságíró a gerincét, akkor ki kell mennie az intézményességeken kívülre, a sivatagban kell újságintézményességet alapítania és abban kell bíznia, hogy koldulásból meg fog tudni élni.

Bodoky Tamás azt reméli, hogy van már akkora neve, hogy erre a társadalmi kontroll szerepre, amit rengeteg sajtónak kellene betölteni egy normális országban,  adományokból sikerül majd fenntartani a stábját.

Az egyszerű ember nem hisz ám a gerinceseknek!

Mindig azt firtatja, hogy kinek a nemzetirtó összeesküvése állhat e mögött, kik tervelték ki, kik pénzelték fel, kik képezték ki. etc. etc.

Itt a blogomban gyűjtöm az ilyen jedi lovagokat, akik hitükkel nekifeszülnek ennek a hazugság-cunaminak, ami a mai magyar kultúrát mozgatja.

Bodoky Tamás története arról, hogy a sajtó, speciel a sajtó önszerveződő - alkotó műhely sarkában felnőve nem óhajt a civilgyilkos zsákmányszerző párttitkárkaszt bértollnoka lenni.

Nem hisz abban a mitológiában, ami szerint kizárólag ennek van értelme.

 Nekem két tapasztalatom támasztja alá azt, hogy Tamás nem a valamilyen nemzetpusztító összeesküvéscunami vajákolómágusa, hanem élő ember, aki ráadásul nem kért a vámpír csókjából. Van nála valami befokhagymázott fakereszt és meg tudta védeni magát.

Nem akart a ragadozók közé beállni úgy mint a többi 10000 újságíró.

Én magam ledöbbentem a magyar sajtón, amikor a 2007-es "Munkahelyteremtés" társadalmi vitáról sikerült egyetlen három mondatos rövid hírt lehozniuk nyomtatásban. Amikor 1998-ban a "Fiatalok első lakáshoz jutásáról" szerveztem ugyan ekkora országos társadalmi vitát, akkor annak több mint 100 sajtója volt. A blogger énem születése ennek az alapélménynek köszönhető. Mi változott 98 és 2007 között? Kérdezem azóta nap mint nap.

Válaszul egy Ludas Matyi kampányt szervezetem, ami abból áll, hogy 1000 nol.hu kommentbe írom be, hogy a Halász-Zuschlag paktum utáni civil és fejlesztéspolitikai gyakorlat hogyan írtja a független állampolgári önszerveződések világát.

Ebben a kultúrában nincsen lehetőségünk polgárként beszélni.

 Egyelőre a vámpírok örök életű birodalma áll nyerésre...

...de úgy tűnik van még egy ember, aki nem kért a vámpírok csókjából!

Kívánom, hogy sikerüljön komoly internetes újsággá fejleszteni az atlatszo.hu -t.

 Ha egyszer elkezdek itt Londonban közösségfejlesztőként - polgárként dolgozni, meglehet hogy adományszervezek majd a csapatának.