RDH Blog - RSS 2.0Lassan a végére érek a Ludas Matyi kampánynak. Közeledek ahhoz, a ponthoz, hogy 1000 Népszabadság cikkhez hozzáfűzzem a Halász - Zuschlag paktum és a cikk témája közötti összefüggéseket.
Alapvetően élveztem ezt a "kapcsolódj hozzá" ötlet technikát. Rengeteg új inspirációt adtak a különböző szerzők gondolatai és remélem sikerült pótolnom a függetlenségét elvesztített sajtó hiányosságait azzal, hogy szisztematikusan és kitartóan érveltem a kommentekben a Halász - Zuschlag paktum fenntarthatóságának megkérdőjelezése érdekében.
Az első kommenteket élből törölték, gondolom a civilgyilkos jelző túl durvának számított még 6 hónappal ezelőtt. Meglehet hogy beleolvastak és viszonylag hamar az is lehetővé vált, hogy cikkek linkjeit be tudjam tenni a kommentekbe, így egyre elmélyültebb információ összekapcsoló hatás jelenhetett meg a kommentekben.
Mivel itt a civil szektor állami - politikai kontroll alatt álló forráselosztásának kritikája a téma, a leggyakoribb ellenérv, ami felmerült más kommentelőkben az az, hogy a közösségi missziók nem érdemelnek közpénzt. Ez a javaslat a felé tolná ezt a kérdést, hogy a költségvetésben szünjenek meg az ilyen tételek.
Véleményem szerint az önkormányzati rendszer ezt megvalósítja. Egy kisebb település önkormányzati testülete a focicsapaton és a templomfelújításon kívül nemigen ismer társadalmi hasznosságokat, a kormány pedig szivesen utalja kiéheztetett önkormányzatok költségvetésébe vagy a lakossági filantrópia hatáskörébe a helyi közösségi tevékenység vagy a hiánypótló szociális szolgáltatások finanszírozásának elvi felelősségét. A kultúra váltás és a nemzeti kultúra ellenállása témáját már alaposan körbejártam a blogon, így erre most nem térek ki részletesen.
Vizsgáljuk meg ezt a témát közelebbről.
Vitaindítónak felvázolok néhány tipikus modellt arra, hogy miként élnek meg civil kontroll alatt létrejött humányszolgáltatások szerte a világban.
Angolszász modell
Azokban az országokban ahol a munkabér jelentős diszkrecionális jövedelemhányadot tartalmaz és tradícionális az állampolgárok aktivitása a független intézményekben, például az érdekképviseleti szervekben, ott az állami közcélú szervezetek mellett virágzó III. szektor épül ki, amely képes a függetlenségének megőrzésére. A társadalmi hasznosságok versenye ebben a modellben érvényesül a legtisztábban. Mivel az iskolarendszer kiépítésében alapvetően a civil - egyházi aktivitás volt a döntő így a kultúrának tapasztalata van arról, hogy érdemes társadalmi hasznosságokkal rendelkező intézmények alapítását és stabilizálását felvállalni.
Svéd modell
Ebben modellben azok a humánszolgáltatások, amelyek bizonyították a társadalmi hasnosságukat, az emberek szivesen vesznek részt fogyasztóként vagy aktivistaként az adott tevékenységben, az állami újraelosztás átvállalja a tevékenység fenntartásának költségeit. Az állampolgári aktivitás ebben a modellben még az állami szolgáltatások minőségbiztosításában is aktív szerepet vállal, így nem kell félni attól, hogy az apparátusi érdekcsoportok ellustulnak.
Magyar modell
A hazai civil aktivitás döntő mértékben az alapítók többlet lelkesedésére támaszkodik. Az állam adományozói szerepe nem átlátható, a közösségi missziókra az állami újraelosztáson keresztül elérhető források prioritásai beláthatatlanul változnak időről időre. Ezek döntő mértékben külföldi állami forrásokat jelentenek, a magyar állam szerepe mindíg kisebb mint a külföldi állami vagy a Soros Alapítvány jelenléte idejében a külföldi magán adományozói jelenlét.
A társadalmi hasznosságok szabad versenye ebben a modellben érvényesül a legkevésbé, mert a hazai kultúra versenyfelfogásában a versenytársat el kell lehetetleníteni.
A pártokrácia ezért elvonta a független állampolgári önszerveződések elől azt az elképesztően kis mértékű forrást is, ami eddíg hozzáférhető volt, az EU forrásokat is sikerrel térítik el az eredeti céloktól. A civil szektor érdekképviseleti funkciója és a hiánypótló szociális szolgáltatások kiépítésének területén betöltött szerepe ellehetetlenült.
Az érdekképviselet főárama az utcai akciózás lett, ami érdemi módon nem tud társadalmi kérdéseket napirendre tűzni, a hiánypótló szociális szolgáltatások kiépítését pedig nagyban akadályozza a pártok zsákmányszerző értékvilága - gyakorlatban megjelenő működése. A kizárólag a pártok kezében lévő forráselosztó - célkitűző funkció civil, sajtó és tudományos kontroll nélkül hihetetlen méretű munkaerőpiaci és közéleti kirekesztettséghez vezetett.
Görög modell
Görögországban az egyház vagy más nagy szervezetek aktív szerepet vállalnak közösségi missziók finanszírozásában. Mivel az egyházak rendelkezenek infrasturktúrával, forrásrekrutációs képességgel és vallási értelemben is fontos számukra társadalmi hasznosságok támogatása.
Eltérően a hazai modelltől itt a görög modellben, a nagyok erősen védik és támogatják a kicsiket.
Lester Salamon 18 évvel ezelőtt azt mondta a hazai nagy civil ernyőszerveztekről, hogy ezek az ernyők fordítva vannak felépítve. Felfogják a beáramló külföldi forrásokat és elképesztően kis mértékű támogatást csöpögtetnek tovább. Az ernyő nem összefog és megvéd, hanem zsákmányszerző módon viszonyul ahhoz az életvilághoz, aminek a nevében létrejött az adott intézményesség.
Érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy mennyibe került arányaiban az EU források redisztribúciója... Messze nem a TS keretből működtettük az EU forráselosztást.
Kommentek