RDH Blog - RSS 2.0 Az EU csatlakozás első négy évét értékelő civileknek mehirdetett konferencián tényleg világosan előadták, hogy ahogyan Szlovénia másolta a skandináv modellt, az példaértékű. 8 év alatt megszerkesztették a nyugati tipusú jóléti társadalom kereteit, magas, nyugaton tapasztalt minimálbérrel és magas foglalkoztatottsággal.
A skandináv országok egyedülálló szociális érzékenységről tanuskodó rendszert működtetnek, ahol hihetetlen hatékonysággal működik a munkaerőpiaci integráció, a nemzeti szintű tudásmegosztás, virágzik a civil szféra, azaz intézményesült hiánypótló humánszolgáltatások finomítják az amúgy is polgárvédő rendszert.
A rendszerváltás óta mi ennek a szöges ellenkezőjét csináljuk. Elképesztő kirekesztő mechanizmusokat működtetünk, nemzeti hősnek tartjuk a kirekesztésben élenjárókat és a pártokrácia nagy kaszával írtja a civil önszerveződések azon világát, akik szolgáltatásképes szervezeteket hoztak létre.
A civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia meghaladta a Horthy rendszer társadalmi igazságtalanságait egy olyan korban, ahol ez szinte modernizációs képtelenség.
Két külön történet, hogy a pártokrácia a független állampolgári önszerveződésekhez nem svéd módon viszonyul, azaz nem értékén tiszteli őket, hanem közellenségként bánik velük és megsemmisíti az ilyeneket, olyan "minőségi közszereplők" keze nyomány, mint Zuschlág János, Szíjártó vagy Halászt és Hegyit is itt kell megemlíteni.
Teljesen másik ügy az, amikor az egyszerű embert tiszteli meg "ugyan azzal a tisztelettel".
Nálunk nem érvényesül a szociális érzékenység szinte semmiben. Márpedig ez a skandináv modell lényege.
Amikor civilgyilkosnak nevezem a rendszerváltás utáni politikai elitet, akkor ezt a két teljesen elkülöníthető jelenséget írom le ugyan azzal a szóval. A kisember sorsa iránt teljesen érzéketlen mentalitást és a civil szereplők tevőleges kiirtását szoktam civilgyilkosnak nevezni.
A keresőképes lakosság fele kirekesztett a munkaerőpiacról a rendszerváltás óta. Ezek után nehéz eldönteni, hogy tolhatjuk-e a munkában eltöltött évekre a nyugdíjrendszer megmaradt erőforrásait. Mit kezdünk azzal a 45-65 éves réteggel, aki nem fog nyugdíjjogosultságot szerezni? Hogyan tarthat fenn egyáltalán bármiféle méltányosság látszatát keltő rendszert, ennyire alacsony fogllalkoztatottság?
Arcátlanság a svéd modell jelzővel illetni ezt.
Szöges ellenkezője a hazai társadalompolitika az ottaninak.
Csinálhatnánk másként, azok a szocilaista országok, akik ezt felismerték, fényévekre vannak előttünk a modernizációban.
Elszomorító, hogy egy olyan komoly kérdéssel, mint a nyugdíj, a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia ilyen marketing háborút vív.
Egymásra kenik, hogy " ez meg itt kinek a gyereke?..."
Ennyi a felelősségérzet nincsen bennük? Ráadásul nem tudunk helyettük normális embereket választani?
miért? miért? miért?
Én voltam a projektvezetője a "Munkahelyteremtés. hu Programnak", ami abban seígti a szociális munkásokat, hogy átláthatóvá tegye a területen kiépült és állandóan változó intézményrendszert. 54 féle szolgáltatás tartalom jelent meg a hazai szociális munkában.
Egyszerűen elkülönítettük a munkanélkülieknek szóló, a gazdasági szereplőknek, munkahelyeket létrehozóknak szóló és a civil közösségfejlesztéssel, hálózatépítéssel, társadalmi tervezéssel foglalkozó oldal szolgáltatásait, azzal a kereszt szemponttal, hogy melyik segít pénzzel, melyik rendszerezett információval és melyik elmélyült személetformáló tanácsadással.
Ajánlom időnként nézze meg valaki, aki a szakmában dolgozik, vagy független újságíróként érdekli a téma, mert a nyugdíjrendszer változtatásának kulcsa a munkahelyteremtésben van.
Nekem az a személyes benyomásom, hogy a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia szándékosan egy khaoszt hozott létre a munkahelyteremtés intézményrendszerében. Az EU csatlakozás első 6 évét lassan értékelnünk kellene abból a szempontból, hogy mit sikerült a munkaerőpiaci reintegráció területén művelni, mert ez a téma nem a "teknősbéka hátra felé futtatás" tipusú civil missziók közé tartozik.
Összehasonlításként az áll előttem, hogy 1998-ban a "Fiatalok első lakáshoz jutása" témában csináltam, szintén civilekkel, szintén 20 alkalomból álló fórumsorozatot és annak 100 sajtója volt. A Népszabi például 3 szor hozta le a címlapon, de Magyar Nemzettől kezdve a Nőklapjáig vagy Tv megjelenésekig bekerülhettünk civilként a társadalmi párbeszéd sajtó részébe.
Mivel ennek a társadalmi vitának és a Munkahelyteremtés. hu Programnak 0 volt a nyomtatott sajtója és a TV - rádió megjelenése, innen tudom, hogy a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia hadban áll a politikafüggetlen civilekkel.
Nekünk polgároknak nincsen jogunk BESZÉLNI a demokráciánkban.
Ez sem annyira svédes dolog...
Kommentek