RDH Blog - RSS 2.0A Geréb Ági perben az ügyvéd elolvasta a jegyzőkönyveket és kiderült számára, hogy a bíró meghamisítja azokat.
A bírósági tárgyalásról hangfelvétel is készül, így ellenőrizni lehet, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak tényleg elhangzottak-e.
Konkrétan egy jogi relevanciával bíró kérdés mentén kezdett el kutakodni az ügyvéd.
Azt olvasta a jegyzőkönyvben, hogy a bíró kérdést intézett azügyben hozzájuk, hogy felolvashatja ezt ezt és ezt a vallomást. Ők határozott nemmel feleltek, majd a bírósági jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy igennel feleltek.
További olvasás után kiderült, hogy más kulcsfontosságú részeknél is hasonló csúsztatás van a valóság és a jegyzőkönyv között.
"A tavaly november 19-én tartott tárgyalási napon Geréb Ágnes hosszan sorolta azokat az érveit, amelyek a vád főbb pontjait cáfolták (ezeket kegyeleti okokból nem ismertetjük – A Szerk.). Ezután indítványozta a bíró a vád szigorítását. S vajon mi alapján mérlegelhetett a bíró? A rendelkezésére álló tárgyalási jegyzőkönyv és a szakértői vélemények alapján. Csakhogy a jegyzőkönyv finoman szólva sem fedi a tárgyaláson elhangzottakat. Valamilyen oknál fogva épp azok a részek hiányoznak belőle, amelyek a Geréb Ágnes ellen felhozott orvosszakmai vádakat cáfolnák."
Ez a bírói gyakorlat úgy csinál, mintha elvitatható lenne egy vádlott joga a védekezéshez.
Én nem vagyok képzett per rendtartás kérdésekben, de már a Mátyás király mesék szintjén szocializálódott igazságérzetem azt súgja, hogy ez a bírói eljárás messziről bűzlik.
Számomra konkrét törvényi tényállás ismerete nélkül is világos, hogy egy vádlott elmondhatja az ellene felhozott vádakkal szemben a véleményét és ezt jegyzőkönyvezni is kell.
Különösen ha ennek relevanciája van az ügy szempontjából.
Nem lehet olyan eljárást lefolytatni, ahol a civilgyilkos zsákmányszerző nőgyógyász kaszt és a pártokrácia érdekei szerinti szakértői véleményeket rögzítik, az érintettek véleményét meg nem.
Ez a bírói gesztus, azaz érintettek és a kulcsfontosságú szakértők direkt ignorálása a döntéselőkészítésnél már korábban feltűnt nekem, írtam is demorácia deficitek szemszögéből erről a kérdésről.
3 fontos jelenség van a jogi khaosz mögött. Egyrészt képtelenek vagyunk arra a demokráciákban szokásos teljesítményre, olyan döntés előkészítést végezzünk , amelyben a közjó felmerülésének esélye van. Beszélnünk kellene arról, hogy Geréb Ági tömeggyilkos vagy nemzeti hős.
Másrészt itt zsákmányszerző érdekcsoportok mozgatják a szálakat.
A nőgyógyász kaszt a megélhetési forrásait védi ezekkel a mechanizmusokkal, és az egyébként civilgyilkos és zsákmányszerző pártokráciánk pedig minden más területen is hasonló "körültekintéssel" szokott kirekesztő és versenykorlátozó irányba tolni közügyeket.
Azt kellene alapvetően tisztába raknunk, hogy jogunk van szólni?
Jogunk van-e belebeszélni? Érintettek vagyunk-e?
Miért nem tudunk a szervezeti tanulás körüli ügyekben zöldá ágra vergődni a születés körüli ügyekkel?
Amikor külföldi orvosok ránéznek a hazai gyakorlatra elképedve látják, hogy a máshol maximum 10%-os gyakorisággal, azaz csak igen indolkolt esetben alkalmazható gátmetszés nálunk közel 100%-ban gyakorlat.
Nekem az öcsém meghalt késleltetett szülés következtében. Anyám ápolónőként átlátta ezt, nem tudta feldolgozni, alkoholista lett. Én is koraszülött voltam, a feleségem is. A nagyobbik gyerekemnél egyszerűen nem jelent meg a fogadott orvosunk, kikapcsolta a mobilját és egy minősíthetetlen kollegája helyettesítette. A kisebbik gyerekemnél váltottunk kórházat, ott nagyon kedvesek voltak, de a kérésünk ellenére nem engedték mellre tenni a gyereket, aminek súlyos következményei lettek.
Meggyőződésem, hogy ki kell állnunk a harmonikus anya-gyermek kapcsolathoz való jog mellett ebben a témában.
A koncepciós pereket vezető bírók, a despota főorvosok és a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia moguljaival szemben is képviselnünk kell az érdekeinket.
Rajtunk is múlik, hogy meddíg lesz a szülészeti gyakorlat érzéketlen emberi igényekre és nemzetközileg elfogadott szakmai alapelvekre.
Kommentek