Az egyik reggeli műsorban Verebes István és Moldova György beszéltek a most megjelent könyvről, amely szociográfia szintjén bemutatja, hogy mi történik az Ormányság 51 kistelepülésén.

Verebes a műsor végén azon agonizált, hogy mennyire tehetetlen a szegénységgel szemben, semmi de semmi nem jutott eszébe, hogy mit tehetne ő.

Moldova nem hagyta magát, pimaszul nem vette fel azt a kesztyűt, hogy az egyén rendelkezhet-e akkora jedi erővel, hogy három varászpálca suhintással képes-e 200 évre eltakarítani az előállt milliós nagyságrendű mélyszegénységet. Arról beszélt, hogy ez rendszer jellegzetesség. A pimasz jelzőt azért használom, mert ugye a mainstreamtől eltérően; nem először, egyszerűen az életpályájában található két rendszert hasonlítja össze, és egy az egyben arról beszélt, hogy a Kádár rendszer kitűnően működött mint mélyszegénységet felszámoló szisztéma, míg a mai politikusaink semmi de semmi szociális/társadalmi érzékenységet nem mutatnak. Megoldást meg ne is várjunk tőlük!

Verebes ugye annak a predátor pártokráciának az egyik médiamunkása, amely éppen úgy csinál, mint ahogy ő a műsor végén. Semmi de semmi ötlete nincs arra vonatkozóan, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a társadalommal és benne a szegényeinkkel!

Pedig a médiamunkásoknak is van abban felelőssége, hogy el tudják-e takarni még 20-30 évig a predátor pártokrácia és a koorporativizmus szembeszökő ellentétét!

Elküldöm linkben neki ezt a cikket, bár semmi reakciót nem feltételezek. Még azok a médiamunkások sem szoktak válaszra méltatni, akik a mi mozgalmunkban nőttek fel!