A blogban végigvonul egy olyan hipotézis, hogy esetleg mi magyarok olyanok vagyunk, hogy nálunk "OK" az emberáldozat.
A legkisebb fórumra, a saját mélyebb szervezetfejlesztési tapasztalataimra alapozva az alakult ki bennem, hogy mi nehezen szánjuk el magunkat arra, hogy a modernizáció jellegzetességei szerint "hadrendbe álljunk" és könnyen beállunk az ellenállók táborába.
A japánok majd minden szervezetben működtetnek innovatív műhelyeket. Például a technológiával való kapcsolatot erősítik azzal, hogy robotgyorsasági versenyeken vesznek részt, függetlenül attól, hogy a szervezet eredeti missziója az, hogy mi könyvelők vagyunk avagy pékek. Vagy azzal is, hogy maguk fejlesztik a teljesítményértékelési rendszereiket.
Nálunk ugyan ez inkább azt a képet erősíti, hogy mi Pató Pál népe vagyunk, mi ellenállunk mindennek.
Mindegy mi! pusztuljon.
Az egyik legutóbbi flash, amiről blogot írtam, az az a pont, ahol a magyarok azzal tömik a kudarcfélő koponyájukat, hogy mi sosem voltunk gyarmattartók, és ezért természetes, hogy nálunk nincsen az a gazdagság, amim nyugaton.
Mi nem raboltunk ki senkit, mi legalább becsületes szegény nép vagyunk.
bla bla bla
Én Londonban lakom már 3 éve. Így van egy kicsit más rálátásom arra, hogy mi egy centrum ország és mi az otthoni perspektíva.
A Londoniak eléggé itt hagyták ezt a várost és elmentek vidékre, meg...
elmennek Kanadába, Ausztráliába... whatever. Alig maradt angol Londonban. Szerintem nagyjából 20-30% angol lakik itt.
Engem az a tény, hogy a legsikeresebb jóléti társadalom modellek nem az ex centrum országok, arra enged következtetni, hogy igen is a létezhető leg durvább hatás specifikus tényező az, hogy egy nép mennyire gondolja komolyan az intézményességek felépítését.
Japán mondjuk a XIX. század közepén, amikor Széchenyi hazajön azzal, hogy Angliában már 32 km vasút van, kb. olyan feudális babonaságokban él, mint mi.
Ettől a ponttól kezdve a japánok felépítenek egy gyönyörű intézményességmániás kultúrát. Kivirágzik náluk a részvételi demokrácia és a helyi innováció.
Mi meg a gyehenna tüzére vettetünk, pont az intézményességtagadó mentalitásunk fokozódása miatt.
Egyszer azt írtam a blogomban, hogy ha isten lennék és meg akarnám büntetni a magyarokat a sok sok bűnért amit elkövettek, akkor nem tudnák szörnyűbb büntetést kitalálni mint azt, hogy magyarok közé zárnám őket.
Szerintem a svédek, a japánok, a kanadaiak, az ausztrálok a maguk okosságából építették fel a legsikeresebb jóléti társadalom modelleket.
Ez még a centrum országokra is igaz.
A modernizációs lépéselőny vitte őket a centrum helyzetbe.
Óriási stratégiai hiba, ha Magyarország nem hajlandó foglalkozni azzal, hogy mi van a világban és mi versenyképes és mi nem. A kultúrának a vaksága az, ha nem látják meg orbán szavaiban a penetráns demagógiát.
A legszebb művészeti kép ezügyben az, amikor a busman talál egy colás üveget a Kalahári sivatagban és úgy dönt, hogy elviszi a világ végére és beledobja a semmibe. Megdörzsöli a kezét és megnyugszik. Ezt mondja: Ez nem a mi világunkból való.
A magyarok szakárális magasságokba emelkedett nagy Vezetője most beledobta a rendszerváltás intézményességeit a semmibe, megdörzsölte a kezét és ezt mondta: Ez nem a mi világunkból való.
1. civil önszerveződések - Halász - Zuschlag paktum /polgárintézmény/
2. köztársasági elnökintézmény
3. sajtó /nyilvánosságintézmény/
4. bíró /igazságszolgáltatás intézményesség/
5.alkotmánybíróság /feljebbviteli lehetőségek csúcsa/
6.
7.
8.
hosszú ez a lista...
Ez már a kultúra összehasonlító vizsgálatok adataiban is jól látszik. Most találkoztam egy újabb ilyennel.
Kommentek