RDH Blog - RSS 2.0Olvastam a sajtóban, hogy a mostani demonstráció volt a rendszerváltás utáni legnagyobb kormány ellenes megmozdulás.
Óriási eredménynek tartom, hogy ennyien részt vettek.
Hatalmas politikai öngól, hogy ezzel párhuzamosan orbánt fizetett, ráadásul feketén fizetett tapsolók vették körül. Érdekes részvételi demokrácia kontraszt.
Bátorítani szeretném azonban a polgári tiltakozási akciókban résztvevőket, abban, hogy nyugodtan kezdjenek el beszélni.
Beszéljenek másokkal különböző fórumokon és egy-egy ilyen alkalommal mandátummal a kezükben álljanak ki és beszéljenek arról, hogy az ő közösségük mit üzen másoknak.
A mandátum képződés nem nélkülözheti a kisközösségi szintet. Muszáj belátható emberi közegben megbeszélni, napirendre tűzni a dolgokat.
Nem kell attól tartani, hogy mások számára, akik nem vettek részt abban a beszélgetésben ez minden bizonnyal értéktelen lesz. Ellenkezőleg. Így adhatunk lehetőséget egymásnak arra, hogy felismerjük egymásban a közös vonásokat.
Szép dolog, hogy egy ilyen tüntetésen egy lengyel barátunk lesz a vezérszónok, de ugyanakkor azt is mutatja, hogy kevesen mernek kiállni és kimondani a dolgainkat.
Transzparensek segítségével is bele lehet beszélni egy-egy ilyen helyzetbe, a legötletesebbeket a sajtó másokhoz is eljuttatja.
Reménykedem, hogy ennek a politikai tiltakozási akciónak a nyomán tényleg elindulnak fórumsorozatok és elkezdik felépíteni az emberek azt, hogy mi a közélet mandátuma.
Mi az a közérdek, amit szeretnénk a döntésekben viszont látni.
Egyenlőre azt tudjuk, hogy amit a kormány csinál, az biztosan nem az. Sokan érzik, hogy ez szánalmas. Felébresztette sokakban a tenni akarást az, amit kormányzásként látunk.
Nagyon remélem, hogy ezzel elkezdődött egy folyamat, amely során megtanuljuk felépíteni azt, hogy mit is akarunk valójában!
Sok sikert kívánok ehhez!
Kommentek