RDH Blog - RSS 2.0Omnibusz felvetéséhez kapcsolódva járjuk körül egy kicsit ezt a szabálykövetés – szabályszegés témát.
Tegnap összefutottam egy fickóval, aki 7 országban járt már külföldi munka helyzetben, így rengeteg tapasztról tudott beszámolni.
Nem mondtam meg neki, hogy mivel foglalkozom, teljesen magától elő adta külön bejáratú elméletét arról, hogy szerinte hogy kellene megoldani az ország bajait.
Szerinte az a baj, hogy Magyarországon semmi sem nevelt bennünket a szabályok szigorú betartására. Az, hogy a hazai joggyakorlat egy bizonyos összeghatár alatt jegyzői hatáskörbe utalja a lopás szabálysértéseket, az a szegénységi kultúra fordításában azt jelenti, hogy az alacsony értékű, az esetek többségében megélhetési bűnözés ellen, az állam nem kíván fellépni.
Az araboknál az ilyen lopás után levágják egy újpercét a tolvajnak, majd legközelebb a kezét.
A hollandoknál is a kézfej levágásával büntették az adócsalást, így alakult ki a sztriht elszámolások néphagyománya.
Nálunk a Szent István alkotta soknemzetiségű Magyarországon a legtöbb népnek megvoltak a saját ítélkezési és büntető szokásai. Ezeknek a hellyel közel autonóm rendszereknek az egymás mellett élése némileg konzerválta a pusztai kultúra feljelentési gyakorlatát, ahol a törzsfőjéhez kell fordulni, ha valaki idegennel bajom van. Majd ő, mint illetékes eljár, és megbüntet.
A mai napig ez, a kultúránkra jellemző panasztételi algoritmusunk. Nincsen levehető ajtajú NDKs túrmixgép, akkor írunk Kádárnak. A hazai kultúra, amikor nem önbíráskodásra sarkall bennünket, hanem eljárást indítunk be, akkor olyan címzett kiválasztási döntésre sarkall bennünket, ami fölé lő. Ritkán találjuk el azt a szintet, ami a probléma valódi megoldásának a szintere.
Ha idehaza együtt élt a vármegye rendszer européer joggyakorlata és a keressük meg a vajdát, és járjon el ő, az övéi köztött az ő szokásaik szerint, az megmutatja nekünk, hogy miért él a fejünkben ez a kettős percepció, hogy vagy bevonjuk az állami szervet a vitás ügybe, vagy nem.
A kultúrális autonómiák tisztelete tartotta fenn nálunk ezt az ezer évvel ezelőtti hagyományon alapuló kultúrát. Maga a kötelesség szó is ennek a nyomairól árulkodik. Azt kell néznünk, hogy kinek a kötelékébe – törzsébe tartozik az, akivel a vitánkat a feljebbviteli intézmények bevonásával akarnánk elintézni.
Önmagába az, hogy ez a kétféle eljárási útvonal 2 külön eljárási lehetőséget ad az önbíráskodás alternatívájaként, önmagában az, hogy a helyi és/vagy nemzeti kultúra alternatívát jelenthet az állami jogfelfogáshoz és eljárásrendhez képest, önmagában az, hogy a panasztételi eljárás nemzetiségek közötti térben zajlik, azaz könnyen nyakon lehet önteni azzal a szósszal, hogy az idegengyűlölet miatt részrehajló volt az ítélet, vagy a procedúra nem volt korrekt, elegendő lenne ahhoz, hogy bezavarjon a képbe.
A románság évszázadokon keresztül protestált azért, hogy lehessen elismert nemessége, mert anélkül nem tudnak résztvenni az alkufolyamatokban. Hosszú ideig nincs semmilyen saját képviseletük Erdélyben.
Persze a szabályszegéshez, a szegénységi kultúrának is sok köze van. Akinek nyolcvanezer a bevétele és negyvenezer a lakásrezsije, az nem fog BKV bérletet venni, mert nem tudja kikoplalni ezek mellett az élelmiszer árak mellett.
Az is benne van a pakliban, hogy azok, akik a választott vezetőink, erősen a „lopj egy kicsit, s aztán mégtöbbet!“ hazai kultúráját mutatják fel mintaként, amikor a közkasszát kezelik.
Omnibusz felvetése szerint, olyannyira tömeges és hétköznapi a közkassza lenyúlása, az adócsalás, a stiklikultúra, hogy már senkinek nincsen erkölcsi alapja arra, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, illetve mindenki félhet attól, hogy ha ugrál, akkor kurvaország főemberei előveszik a ritikürjükből a jókis Dzsingisz Kán stílusukat:
„Rád küldöm az APEKET waze!“ - mondotta volt egy hallhatóan aluliskolázott hölgy, a szegénységi kultúra autentikus hanghordozásában, akit telefonbetyárok kerestek meg azzal a szándékkal, hogy vicces tartalmakat gyártsanak az internet feneketlen népi folklórja számára. Posztmodern népi átok! A "ne fürdjél le!" oldal második sztárműsora.
A hölgy csak úgy zsigerből reagált így, de Gyurcsány ezt meg is csinálta. Amikor pénzre volt szüksége az államkasszának, és épp nem kínált neki az IMF pármilliárdos likvidkölcsönt, akkor APEH vizsgálat ügyben visszatartotta a nemzetközi kereskedelmmel foglalkozó cégek ÁFA kifizetéseit.
Üdvözlöm Omnibusz Kurvaország rovatát!
Kommentek