RDH Blog - RSS 2.0A Bankszövetség felhagyott a civilgyilkos zsákmányszerző pártcsürhe pincsikutyája szereppel és új kommunikációs irányvonalak mentén igazodnak a permanens bankellenes kormánypropagandához. A pincsikutya visszamorog!
A mai Népszabi cikkben ezt írják egy közleményükben:
A hitelintézetek nem kínálhatnak fel olyan megoldásokat sem, amelyek a betétesek vagy a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőinek kárára kompenzálnák a csökkenő háztartási jövedelmeket. A fentiekre tekintettel a bankszektor elképzelhetetlennek tartja, hogy a deviza jelzáloghitelesek helyzetének azonnali rendezésére a kormány érdemi közreműködése nélkül kerüljön sor. A megoldás a jelenlegi lakossági devizahitel állomány létrejöttében felelős mindhárom szereplőnek – a bankoknak, az ügyfeleknek és a kormánynak is - közös felelőssége.
A "hatalma van - kiszolgáltatott" reláció itt semmilyen körülmények nem húzható rá az ügyfelekre.
Nagyon távoli, nagyon életidegen nézőpont kell ahhoz, hogy az ügyfelek keretalkotó felelősségét itt ide citáljuk.
Ebben az 49-es hiperinflációhoz hasonló, óriási méretű, a költségvetés és az életvilág csődjéhez vezető örvényhez nem asszisztált az egyszerű ember.
A keretalkotó felelősség 100%-ban a bankok és politikusok oldalán van! A társadalmi kontrollokat réges régen kiiktattuk már. Az elmúlt 15 évben érdemi társadalmi vita, nem volt ebben a kérdésben sem.
1998-ban szerveztem egy országos társadalmi vitát a "Fiatalok első lakáshoz jutásáról".
A kampány alatt senki nem hitt abban, hogy akármilyen párt, akármilyen időtávlatban, akármilyen változást visz végbe az aktuálisan semmilyen lakáspolitikai koncepciónkon.
Volt olyan párt szakreferens, aki egyedüli "innovációként" azt tudta felböfögni, hogy "majd hagyjuk a szocpolt elinflálódni".
A bankok részvétele a kampány előkészítésében kimerült abban, hogy az OTP PR osztályról felhívott valaki és lecseszett, hogy csak nem képzelem, hogy bármi változni fog itt!
Már akkor az volt a helyzet, hogy a bankok 60-70%-os önrészt kérnek, amit csak 230 éves korunkra lehet összerakni a hazai bérből, állami lakásállomány az nincs és a civilgyilkos zsákmányszerző pártcsürhétől irreális elvárás azt gondolni, hogy bármiféle emberi szempontokat figyelembe vevő újraelosztásra ezek képesek! /Mármint a maradék 3%-nyi lakásállomány újraelosztásánál./
Abban is fel kellene, hogy merüljenek a kérdéseink, hogy a magyar bér fele, harmada a 10 évvel ezelőttinek.
Annyira nincsen már diszkrecionális jövedelem rész a bérben, hogy ebből már enni sem lehet, nemhogy lakáshitelt finanszírozni. Hátmég olyan lakáshitelt, amely két év leforgása alatt megduplázódott.
Az egész történet egy agyrém.
Kezdve a szalonpolitizálós döntéselőkészítési kultúránktól, amelyben soha sincsen szerepe az érintetteknek és a kulcsfontosságú szakértőknek!
Ezen a ponton bármikor segíthetne a magatartás váltás.
Semmi nem indkolja, hogy az értékelési folyamatból és a megoldás keresés / döntés előkészítési procedúrájánál is fennmaradjon a totális kirekesztettség. Akár a Bankszövetség is megtehetné a sajtónyilvánosság előtt, - hogy a civilgyilkos zsákmányszerző pártcsürhét megkerülve - az életvilág szereplőivel egyezkedni kezd!
A konfliktus és az együttműködés egymás valós alternatívái!
Épp tegnap láttam egy cikket arról, hogy a magyaros "versenyfelfogás" folyton át transzformálja a siker-kudarc játszmák világát az "élet - halál" harc karaktercsapdájává. A világképünk is ilyesmi felé álmodozik! Elképzeljük a mocsok politikusok nélküli vagy a bankárok nélküli világot!
12 éves koromban vettem egy kutyát és a kiképzés miatt elolvastam minden elérhető Konrald Lorenzt vagy Csányi Vilmost. Lorenz humorral és képiesen leírja, hogy ha a kutya "kihívást intéz" dominancia ügyben, akkor megáll, kihúzza magát, esetleg morogni kezd, felhúzza a szemfogáról a bőrt, égnek mereszti a farkát, lassan közelít hasonlóan "kihívást elfogadó" társához és kialakul a küzdelem.
A lakáspolitikánkban is jósok emberi agresszió van! Mi úgy szeretjük, ha generációról generációra összeomlasztjuk, derégba törjük a magyarok életpályáját! Emberek, családok álmait, terveit, napi boldogságát, lelki egyensúlyát, élet igenlését!
Nálunk honnan látszik, hogy a politikus keretalkotók átmennek civilgyilkos szákmányszerző pártcsürhébe és kinyírnak Téged kedves polgár!
Honnan látszik, hogy a bankoknak, vagy a bírónak, a lakáshitelt elmagyarázó közjegyzőnek, vagy a rendőrnek ilyen szándéka van?
Látszik ez?
Az áldozatok le tudják írni, hogy mi történt velük!
Volt olyan rendszerünk, ahol az érdekképviselet = semmi... feljebbviteli lehetőség = semmi... kaja = semmi című receptet nyomták a keretalkotók nagy arccal.
Aztán hiába volt náluk géppuska, az 56-os forradalomnak sokkal több halálos áldozata volt a kormányoldalon, mint a felkelők között!
A territoriális agressziónkat, a családot védő agressziót felébresztette ez a konfliktus tömeg. A talpnyaló bankszövetség egyszer csak hisztiző levelet ír!
Még az is lehet, hogy a szalonpolitizálós társaságokban megszületik az a felismerés, hogy a modern rendszerek a kommunikáció intenzívebbé válása, a megértés, a tárgyalásos megegyezés fokozottabb előtérbe kerülése által alakultak ki.
Kétségtelen, hogy a II. világháború nacionalista uszításra épülő világméretű népirtása sokat segített abban, hogy a tárgyalásos megegyezéses, jóléti társadalom modellhez, legyen elég emberi motiváció!
Nálunk még ilyen nincs!
Kommentek