Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

A sötétség éve

2011.12.31. 12:35 :: Saman

 Tavaly ilyenkor már elképesztő vehemenciával zakatolt Köztársaság felszámolása. Meghirdettem, hogy bezárom a blogomat a médiatörvény blogellenes territoriális agressziója miatt.

Márciustól visszavonták a "tegyek le egy-egy 25 milliós letétet a cikkek mellé" típusú javaslatukat, így ebben az évben is született 140 bejegyzés.

Ebben az évben totálisan kibontakozott a civilgyilkos zsákmányszerző párttitkárkaszt "gorillademokrácia" modellje.

Kendőzetlenül felvállalják, hogy semmilyen polgár, semmilyen állampolgári önszerveződés, kontroll intézményesség, semmilyen szakértői testület vagy hivatalos értékelő szerv nem vehet részt a szabályok alkotásában. Sem a döntés előkészítési, sem a jóváhagyási, sem az értékelési fázisban. Az emberiség alapvető probléma megoldó felkészültségét ignorálják. Nem hisznek abban, hogy a beszéd útján képesek vagyunk a világról alkotott tapasztalatainkat megosztani egymással. Nem hisznek abban, hogy a közbeszédben kikristályosodhat a legbölcsebb megoldás.

A szabályalkotás körüli kirekesztő mechanizmusokat messze a jövőbe kivetítik. Lefektették annak a szabályrendszerét, hogy ez a "gorillademokrácia hívő vezetés", a közbeszéd, a társadalmi kontrollok kiiktatásával, választások ellenére, sőt választási vereség esetén is kontroll alatt tudná tartani a jövő szabályalkotását.

A FIDESZ szerint az a jó demokrácia, ahol őket a választási vereség sem mozdíthatja el a hatalomból.

Az ég adta világon semmit nem csináltak a munkahelyteremtés területén, az oktatási reform is csak azt jelenti, hogy kirekesztő mechanizmusokkal lebutítják a rendszert.

Az államháztartás fenntarthatatlanságát alapvetően az okozza, hogy kevés az adózó és ehhez képest túlméretezett az állami fenntartású intézményrendszer és a szociális védőháló.

Természetesen a kétharmados hátérrel sem álltak neki az állami intézményrendszer reformjának. Felvették a harcot az orvosokkal és a tűzoltókkal, akik nem kívántak többé ingyen túlórákkal hozzájárulni a rendszer fenntartásához. Egy visszamenőleges hatályú törvénnyel úgy határoztak, hogy a tűzoltók abban az időszakban, amikor a Starsburgi bíróság megítélte a túlóra pénzüket, akkor tulajdonképpen 48 órás munkaheteket dolgoztak.

Ezt a probléma megoldó algoritmust, a piaci szervezetekre is kiterjesztették, a munkavállalók bármelyike kényszerítheti ingyen túlórára az alkalmazottját.

A legnagyobb húzása a kormánynak, a nyugdíjvagyon eistandolása volt. Két lépcsőben bekebelezték a 12 év alatt független intézményekben felhalmozott tőkét.

A nyugdíjvagyont egyetlen év alatt elfüstölte a költségvetés. A nyílt erőszakra épülő unortodox viselkedés, az ágazati különadóival, az évi 500 milliárdot a gazdagoknál hagyó egykulcsos adójával, egyre romló forint árfolyamot eredményezett. A kormány az egy év alatt elfüstölt nyugdíjvagyon után, a valutatartalékot vette célba.

A gazdasági életben semmilyen érdemi facilitatív intézkedés nem jelent meg, sőt a bankhitelezés kiiktatásával a hazai gazdaság életveszélyes állapotba került. A bankok kevesebb hitelt helyeznek ki, mint a náluk lévő betét állomány.

A CHF árfolyam két éven belül megduplázódott, ez a jelenség gyakorlatilag 10-20 évre előre leköti a középosztály jövőben megjelenő diszkrecionális jövedelmét. A kormány két rohamban vissza szorította az árfolyamot a 270-es szintről, 180-as szintre.

A kormány elszigetelődik a nemzetközi közösségben, harcban áll a gazdasággal, a civil tiltakozókkal, az ellenzékkel, a sajtóval és az államigazgatással.

Az év utolsó napjaiban sorra jelennek meg olyan cikkek, amelyek szerint nem a dilettantizmus az oka annak, hogy sorra jelennek meg a civilizálatlanságról árulkodó törvényeink, hanem ez egy államcsődre és káoszra játszó tudatos stratégia részét képezik.

Magam is azt gondolom, hogy a minden rémálmunkat felülmúló támadás érte a rendszerváltás alap társadalmi szerződését.

Itt már nem beszélhetünk magyar demokráciáról. A rendszerváltáskor megálmodott demokrácia élet 21 évet. Már a 20. születésnapon sem volt kedvünk ünnepelni, de akkor még nem gondoltuk, hogy egy éven belül ilyen véget ér. Kirekesztettek lettünk a saját sorsunkat alapvetően befolyásoló döntésekből és orbán szerint ennek még 40 évig így kell lennie.

Ennek a rendszernek semmi köze a piachoz, ez inkább rablógazdálkodás. Elvesznek erőszakkal, ahonnan csak tudnak. A piaci szerveztek nem érezhetik biztonságban magukat és a gyorsuló infláció miatt, bármit is bevezetni a piacra, hazárdjáték. Elveszett a jogbiztonság, az átláthatóság.

A rendszerváltás előtt megérett már az a célképzet a társadalomban, hogy fapados szocialista -sufniban fabrikált - rendszer helyett követhetnénk a jóléti társadalom modellt. Ez a kormány szembefordult ezzel a paradigmával és nyíltan a kínai bérszínvonallal versenyző alacsony bérszínvonalat jelölte meg versenyképességi tényezőként. A jóléti társadalom modell magas foglalkoztatottságra és magas minimálbérre épül. Miközben a többi Visegrádi ország óriási léptekkel kerül közelebb ehhez, közben nálunk elhatalmasodott a gazdasági depresszió. A 73-as olajválság után a nyugati társadalmakban a csökkenő ipari foglalkoztatottságot azzal kompenzálták hogy a humánszolgáltató szektor erősítésével tartották fenn a magas foglalkoztatottságot. Nálunk se elegendő ipari termelésre épülő munkahely, se szociális piacgazdaság jellegű munkahelyteremtés nincsen.

A kínai 8-10 %-os gazdasági növekedési ütem vagy a többi Visegrádi országra jellemző 4-7 %-os növekedési ütem helyett nálunk fél - másfél százalékos növekedésről, vagy recesszióba sülyedő viszonyokról lehet beszélni. Abból, hogy mennyire nincsen jövőképünk, ki lehet következtetni azt, hogy ez változik-e, a mi erőfeszítésünk eredményeképpen, vagy esetleg leszüretelhetjük annak a "fejlesztő munkának a gyümölcseit", amit a "rablógazdálkodás hatása a gazdaságra és a pénzügyi döntésekre" című időszak eredményezni fog.

A forint árfolyam vesztesége és a "befektetésre nem ajánlott" hitelminősítés azt jelzik, hogy veszélyesnek ítélik meg a hazai kormányzati teljesítményt. Kitartó munkával elértük, hogy a potenciális tárgyaló partnerek és a magyarok közötti bizalmi szint, lassan ott tart majd, hogy "valamifajta kannibál nép" prekoncepcióval a fejükben tárgyalnak majd velünk bárhol a világban.

Nem tűnik felelős politikai viselkedésnek a FIDESZ egyetlen lépése sem. Nem látok olyan pontot, ahol akár csak közepes körültekintéssel jártak volna el. Az általuk sikertörténetként felmutatott pontokon is azonnal jelzi a környezet, hogy súlyos árat fogunk fizetni már a közlejövőben a szervetlen, erőszakos és önkényeskedő beavatkozások miatt.

Hátborzongató belegondolni, hogy mi lesz, ha ez az ámokfutás tovább folyik.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr833509221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása