Imre felvetette, hogy írjak arról, hogy milyen benyomások alapján írok cikkeket, meg mi köze a blognak és Részvételi Demokrácia Hálózatnak egymáshoz.

Előtte meg beindult az agyam a Magyarország21 cikke miatt, azügyben, hogy mennyi mindent le akartam írni a Szun Cu alapelvei és a hazai folyamatok kérdésről.

Így most a két témát összekötöm írok magamról, de használni fogom Ping Fa néhány meglátását.

Valóban az internet egy új valami, ami nemrég jelent meg az életünkben és egészen új távlatokat nyit. Különösen az altruista tudásmegosztás területén egy érdekes jószág. Valószinüleg felgyorsítja a játszmák lebomlását azáltal, hogy könnyű lerántani a maszkot azokról, akik el akarják takarni a valós szándékaikat.

Arra is jó például, hogy ha Tokyoban vagy Brightonban élünk, akkor ez a csatorna tájékoztat, frissen tart, esetleg élhetővé teszi, hogy ne szakadjunk el. Azt is lehetővé teszi, hogy az elménkből átkerült az akhasha krónikánk egy darabja a bitok világába.

Amit megéltem, az többé már nem csak a belső mű része, hanem kivetíthető ügy, napi szinten.

Korábban csak az életművet maguk mögött hagyó emberektől kaphattunk nagyobb rendszer szemléletet, most az interneten x embernek nyomon követhetjük az agymenéseit. Ha referencia személynek tartjuk akkor elkezdjük olvasgatni.

Személyes sík is van benne és a tematikus blogok esetében másról is szól a történet, mert annak a szakmai vagy politikai nézőpontnak a "személyes" történelme is kirajzolódik.

Az elmúlt 2 év blogolása során leírtam egy 30 éve létező mozgalomnak fogalomrendszerét, leírtam egy kicsit a történelmét, bemutattam a legfontosabb szereplőket, sokat írok arról, hogy kiknek a közösségfejlesztő terepmunkája ma ez a tevékenység és melyek voltak azok a szervezetek, amelyek elkezdték ezt anno a rendszerváltás környékén .

Amikor Hollywood filmet csinált a Ping Fa Sun Cu-ja mögé, akkor a mesében azt láthatjuk, hogy egy hegyoldalról elindított lavina elsodorja a hun sereget.

Ez elég borzasztó adaptációja a Szun Cu-nak, de abból a szempontból nem rossz részlet, hogy az információs társadalom hajnalán, például a Soros-féle tőzsdecápák, ezt kezdték el használni.

Soros úgy fogalmaz, hogy keresni kell a szinguláris pont jellegű helyzeteket a jó befektetéshez. A tőzsdei befektetéskor maximalizálni szeretnénk a várható hozamot. Jósolni ugyan nem tudunk, de valahogy csak kellene tájékozódni a jövőt illetően.

A szinguláris pont matematikailag egy olyan állapot, mintha egy golyót helyeznénk egy domb tetejére. Egy biztos, ezen a ponton. A golyó elindul lefelé, ott a tetőn nem maradhat. (ez képileg benne van Mulan filmben, amikor a lavinát akarja Mulan a hunok seregére rázúdítani.)

Valójában Szun Cu azt a törvényszerűséget fejtette ki, hogy mitől lehetsz felkészültebb, taktikusabb, ellátottabb, kipihentebb hadsereg. A csata helyszínének például kitűnőnek tartja az olyan állapotot, ahol egy völgyben lévő sereget kell megtámadni egy lejtőn lefelé.

A Soros -féle szinguláris pontok keresése egy olyan látásmód, ami a lavinaszerű folyamtokra koncentrál. Jobb a lavinával sodródni, mint szembe menni vele. Ezért érzékelni kell a trendeket, és nem illik nagyot tévedni ebben. A FIDESZ mielőtt polgári keresztény polgári konzervatív polgári polgári párt lett, azelőtt épp azt játszotta, hogy semmilyen ideológia párt. Azt mondták, hogy nem kell használni ezeket a kategóriákat, hanem praktikus kérdésekre praktikus választásokat kell adni.

Utánna, amikor kis híján kiestek a parlamentből, az volt az első mondatuk az MSZP 2/3-os győzelmére, hogy "egész Kelet- Európán végig robogott egy gyorsvonat, mindenütt az utódpártok taroltak." Vélhetően ekkor ismerték fel, hogy a semmilyen párt marketing helyett még a polgári konzervatív polgári is sokkal jobb, mert jön még az az inga visszafelé, csak rendet kell tenni a jobboldalon.

Tessék csak visszaemlékezni, hogy mekkora semmilyen kampányt csináltak, amikor kormányra kerültek. Utánna meg kétezerrel megkeresztényedtek és azóta tolják a fasizmust lefelé a nép torkán.

A Magyarország21 cikkéhez ezt kommenteltem

Nagyon jó ez a poszt, mély elemzés tele humorral és kreatív nézőpontokkal.

Kifejezetten tetszik, hogy a Szun Cu is felmerül. A FIDESZ évek óta háborúra készülődik, de jól látható, hogy ennek az egyik fele édes, a másik fele méreg.

A FIDESZ építkezése példátlanul tökéletes, ha Szun Cu nézőpontból tekintünk az elmúlt 10 év FIDESZére, ugyanakkor ha az ország a vonatkoztatási keret, akkor a FIDESZ belelavírozta a kultúrát egy vesztes helyzetbe.

A megmentőnk megsemmisített bennünket!

Itt arra gondoltam, hogy a FIDESZ szempontjából érthető, hogy kardokat kovácsolnak és begyűjtik az élelmet, meg utakat és hidakat építenek (pontosabban árkokat ásnak) . Még az is érthető, hogy a kiképzőtiszteket túráztatják a médiáikban naphosszat. Meg is van az eredménye, minden FIDESZ hívő szorgalmasan gyakorolja a jobboldaliságot. Miden vasárnap megvakarja a fejét, és megkérdezi magától, hogy nem kellene e templomba menni. Minden cigány láttán csóválja a fejét! Ha kommunistát lát, azonnal vérben forog a szeme, és hajtja a kiképző tisztek konzerv üzeneteit. Lövi a nyilakat nap hoszat! Van muníció bőven!

Van azonban egy másik keretrendszer is. Abból a nézőpontból is használhatjuk a Szun Cu-t, hogy az ország hogy néz ki. Kérem a jobb oldali olvasóimat, hogy kapcsolják ki a FIDESZ gombot, ne arra gondoljanak hogy mitől lesz jobb a FIDESZ-nek, meg arra hogy mikor kapja már meg megint a kormányrudat, és kövessék az alábbi gondolatmenetet.

Az országnak is fegyvert kell kovácsolnia, élelemet - tartalékokat kell gyűjtenie... utak, meg hidak, és kiképzett mozgatható hadi tudomány...

De abban a dimenzióban, ahol a világ gazdasági élvonala verseng, ott épp hogy óriási probléma, ha veszekedés van, irányíthatóság meg nincs. Toporgás az van, de lépés az nincs. Holnaptól vezessük be a múltat az van, de innovatív kreatív akár egyedi megoldás az nincs.

A tudás alapú társadalomban sokkal erősebben megtalálják a motivációkat az együttműködésre, akár az úttörő vállalkozásokra, mint nálunk.

Ezügyben volt érdekes a mi mozgalmiságunk, amikor definiált egy sor kérdést azügyben, hogy mik is volnának a trendek. Merre tart a világ? Mi lenne a fősodor, a dombról lefelé helyzet?

Ráadásul a mozgalmaink kreatív válaszokat adtak a hazai kultúra ellenerőire.

Ilyen jellegű kreativitása a parlamenti pártoknak nincsen, ezért az elit rekruitációjuk is diszfunkciókkal terhelt. Nem trendi. Nagyon leszigetelődnek a világ közvéleményében, mert vagy populisták vagy fatökűek, és felerősítik a hazai kultúra nem egyszerű béklyóit.

Képzeljük el azt a szervezeti kultúrát, ahol az Újhelyi meg a Zuschlag bármikor kenterbe ver bárkit, ha meg kell mérni a kivívott elfogadottságokat! Ez a közeg fél a civil kezdeményezésektől, különösen azoktól, amelyek erős kultúrával rendelkeznek.

1998 után 3 évvel sorra szűntek meg a mozgalmunk ernyőszervezetei és szolgáltató szervezetei. Én magam ott hagytam civil szférát és elmentem a piaci szférába dolgozni.

2004-ben megpróbáltam összetrombitálni egy kisebb csapatot a trénerekből, így lett az RDH.

Azt gondoltam, hogy az EU a hazai folyamatok ellenére, forrásokat fog biztosítani a tudás alapú társadalom felé mutató fejlesztésekhez. A forráshiány miatt megszűnt misszióknak végre lesz forrásuk. Azt átlátom mint szervezetfejlesztő - közösségfejlesztő, hogy a hazai közegben nagyon nehéz integrációkat felépíteni életben tartani.

Rengeteg EU-s módszertan van, ami erős integrációs képességet feltételez a projekt gazdáktól:

Csak néhány példa a kb. 40-ből. A LEADER-nél egy térségnek a jövőképéhez kellene forráselosztó rendszert csinálni, ami aztán mérhető gazdaságfejlesztési eredményeket indukál. A foglalkoztatási paktumot, vagy a szociális szövetkezetet gondolom nem is kell kifejteni.

Ehhez képest azt tapasztaltam 2004-2008 közötti időszakban a közösségfejlesztő terepmunkában, hogy sem szellemi sem anyagi alapjai nincsenek az EU programoknak, mert a pártokrácia tűzzel vassal írtja az innovatív projektgazdákat. Fekete listákat használ a politika független civilekkel szemben.

A Ping Fa a SZUN CU-ban leírja azt is, hogy néha az élet védelmében rombolni és pusztítani kell. Például ha a ló 3 napig bírja étel nélkül, 2 napi élelmet tud magával vinni, akkor ha felégetünk minden szénaboglyát 5 napnyi körzetben, akkor az a sereg vagy visszafordul, vagy olyan állapotban fog megütközni a velünk, hogy jó esélye van a vereségre.

Ezért írom le a részvételi demokrácia blogban 2000-szer, hogy nem szép dolog volt a kedves politikai elitünktől a sajtó és a tudományos discurzus megszállása, megosztása, nem volt bölcs dolog kiirtani a politika független civil szektort és térdre kényszeríteni a független kontroll intézményeket. Csak nem mi vagyunk az ellenség? Miért baj, ha vannak civil kontroll alatt működő hiánypótló humán szolgáltatások? Minden jóléti társadalomban erőteljesen támogatják a III. szektort. A fasiszta meg a kommunista diktatúrák szoktak ellenséget látni az állampolgári önszereveződésekben!

Nagyon könnyű lenne civil szervezetek körében kutatásokat lefolytatni, ami megmutatja ezt a jelenséget. Csináltam is olyan kutatást, amely az NFT I. nyertes szervezetek pénzügyi felkészültségét mérte.

Mégis inkább arról szól ez a blog, hogy mint érintett, mint résztvevő, mint áldozat hogyan élem meg ezt az egészet.

Ugyanakkor hiszek abban, hogy ez itt egy Mulan féle tűzijáték rakéta, ami nemsokára becsapódik a szikla tetejébe.

Egyre másra kezd a közvélekedés abba az irányba fordulni, hogy nem szabad önmagában a Népszabadságból meg a Magyar Nemzetből tájékozódni, mert mint ahogy az MIB-ből tudjuk, azok egy héten maximum egyszer írnak igazat.

A net világában meg ugye azt gondolhatnánk, hogy túl sok az olvasni való. De valójában nem! Mint közösségfejlesztő tudom, hogy szánalmasan kevés ember él aktív közéletet.

Ha felteszek olyan kérdést, hogy hány kiváló eredményeket felmutató roma humán szolgáltató csapatot ismerünk, hány demokrácia építő módszergazda szervezet van, hányan értenek EU projekt döntéselőkészítésének támogatásához, mely sajtóorgánumoknál nem káromkodás a tudás alapú társadalom...Ha leszűkítjük egy-egy térre a dolgokat, akkor nagyon könnyű beazonosítani, hogy kik a szereplők. Gyakran nincs 20-30-nál több és abból csak 5 komoly. Ezeket az igazodási pontokat még az otthoni életemből ismerem.

Az internet ráadásul sokszor egy új "fizikai" tér is. Egy csatamező, ahol akár egy emberként is elállhatom egy hatalmas sereg útját.

Olyan ez, mint amikor Gandalf egy kőhídon azt mondja Warlock-nak, hogy

Nem tudsz átjönni - mondta. Én a Titkos Tűz szolgája vagyok, én táplálom Anor lángját. Nem tudsz átjönni. A Fekete Tűz nem segít neket Udun lángja. Takarodj vissza a Homályba. Át úgyse tudsz jönni." A filmben ez egy kicsit teátrálisabb: "Itt úgysem jutsz át!"

Konkrétan például ilyesmi történt, amikor a Tarka Magyar levlistán Donáth László (akit én Donáth Ferencnek gondoltam, érvelt amellett, hogy had legyen már Gyurcsány és Orbán kézenfogva a demonstráció arca. Olyan aranyosak lennének így!

Én meg vettem a ritikűrömből némi részvételi demokrácia modellt, és felrajzoltam, hogy se a polgárháború, se a baszk típusú terrorizmus főpapja, se a mutyipolitizálás bevezetője ne legyen már egy részételi demokrácia célú rendezvény arca, mert az nem olyan aranyos.

Egy levlista nyilvánosságán mérlegre lehet tenni, hogy most akkor melyiknek lesz kivívott elfogadottsága?

Ha tényleg bevállalják, akkor mit szólnak ehhez a civilek? (mármint az a pár maradék független) No meg mi lesz az üggyel?

Nyilván nem voltam szimpatikus a magam alpári stílusával, amikor konkrétan a Donáth mögé odavetítettem az MSZP-t és rögtön civilgyilkos zsákmányszerző mantrákkal kezdtem lövöldözni... rám is szóltak, hogy ez itt egy erőszakmentességért ténykedő mozgalom volna... az én stílusom itt ebben a konfliktusban meg nem teljesen felel meg ennek a szemléletek, de aztán szerencsére elhatárolódott a társaság Gyurcsánytól és Orbántól, viszont a Védegyletes Manifesztumot sunyi módon kidobták. Olyan is van a Szun Cu-ban, hogy mikor kell egy hadvezérnek a királya ellen fordulni!

A Sun Cu ezt a domboldal - szinguláris pont ügyet egy dinamikusabb kérdésnek írja le. Meg lehet azzal szívatni az ellenséget, hogy a völgyben lát meg és lerohan, de közben felkapunk a domboldalra, mire ők leérnek. Ilyenkor a helyzet megfordul.

Ilyesmi ez a blog. Halott, ma már nem is létező szervezetek szelleme. De egyszer a pártokráciának szembe kell majd nézni az ezzel kapcsolatos bűneivel.

Ebben a műfajban ez egy nagyon komoly adathalmaz.

Amióta Angliában szakácskodom nem sok dolog történik az egyesületekben, ahol elnök vagyok, bár azért évente így is lesz 8-10 tréningünk, ha tartósan kint maradok akkor is.

Most például olyan videora rögzített alőadás sorozat készül, amely élőszóban előadja azt, am ide le van írva.

Amikor a búcsúbeszédemet felrakta az OCÖ a netre, akkor döbbentem meg rajta, hogy 20 percben mennyi mindent el lehet mondani. Most lesz egy 6 x 20 perces sorozat a demokrácia deficitről, ami szalonképes nyelvezettel és időtakarékosan felmutat egy olyan témát, ami agyontiporhatja a pártokráciát, amennyiben az civilgyilkos és zsákmányszerző logikára építkezett 10 évig.

A rendszerezett információ sokat segíthet a nyilvánosságnak (vagy legalább a kulcsszereplőknek) megérteni azt, hogy mik is a trendek.

Azt gondolom, hogy lesz egy pont, ahol sokan elkezdenek majd részvételi demokráciául tanulni.

Abban hasonlít a befektetési brókerség meg a társadalmi tervezés, hogy mindkét szemlélet keresi azt a helyzetet, ahol a golyó elindulása után már kiszámíthatóak a viszonyok. Mert hogy a szinguláris pont után, már tudható, hogy merre tartanak a dolgok.

Abban viszont különbözik a kettő, hogy az egyik csak pénzt akar csinálni. A másik meg emberi értékek mentén tekint arra, hogy mivé fejlődik / változik a világ.