RDH Blog - RSS 2.0Sólyom László mint alkotmányunk talán legnagyobb szerelmese, ismét a mellett tört pálcát, hogy ez úgy tökéletes ahogy van.
Puding próbája az evés!
Ezt a politikai konstrukciót már próbáltuk!
Azért ez az ember se százas.
Romokban hever a gazdaság, a szél pedig a politika felől fúj. Egyértelmű a rendszerváltás hazai modelljének csődje, a 20 éves évfordulón nem lehetett mit ünnepelni.
A lengyeleknél pl. 3%-os a belépési küszöb, ami azért időről időre kipucolja a szemetet a közéletből.
Nálunk a durván kirekesztő és versenykorlátozó közéleti mechanizmus az 5%-os belépési küszöbre alapszik. Iversenék, főként az orosz társadalomfejlődés példái alapján PREDATOR tartományba sorolják ezt a fajta "építkezést", bár a rombolás szó inkább kifejezi azt, amit a rendszerváltás után, a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia művel.
Annak ellenére, hogy most 2 ellenpélda is van, ez a küszöb olyan, amit lehetetlen átlépni. Anno ezzel akarták centrifugálissá tenni a politikai erőteret. Kiesnek emiatt a meggyengült pártok, bejutni pedig lehetetlen.
Az MSZP és a FIDESZ a Halász - Zuschlag paktummal halálra ítélte a demokráciát és a fejlesztéspolitikát.
A sajtó pedig hallgat erről.
Miért védi ezt a konstrukciót megveszekedetten Sólyom László? Miért szerelmes még mindig ebbe a modellbe, ha kiderült, hogy nem működik? Konkrétan ennek a modellnek köszönhetjük, hogy se a nyilvánosság kontrollja, se a tiszta szabályok, se a fellebbviteli lehetőség, de legfőképpen a saját érdekképviseleti kommunikációs utak című részvételi mechanizmus NEM MŰKÖDIK!
Pál Tamás ezt a 4 szempontot tartja a demokrácia szubjektív feltételének. Ebből a szempontból többször értékeltem már a blogban hazai folyamatokat.
Az alkotmány a framework kapcsolatát is elemezni kellene ebből a nézőpontból.
1. Hogyan szolgálja a jelenlegi poltikai szabályrendszer azt, hogy a TISZTA SZABÁLYOK területen deficiteket éljünk meg, látványos fejlődés helyett? Miért nem bízhatunk abban, hogy a jogalkotók rendesen leszabályoznak területeket, ha törvényt alkotnak, akkor ott a közjó legkorszerűbb formája ölt testet. Van akinek van erről elképzelése. Sólyom László beszédeiben sokszor emlegette a civil kontroll jelentőségét, de olyan fizikai támadásnak például nem tette ki a törvény alkotó procedúrákat, hogy mondjuk a civilekkel bekéreszkedett volna a TV-be és az állampolgári önszerveződésekkel a nyilvánosság előtt kezdett volna gondolkodni a közjóról - közügyekről. Demonstrálva azt, hogy a civilekenek értelemes véleménye szokott lenni. Értékelés és döntés előkészítés helyzetekben is meg kellene ezt tenni! A civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia részéről gyalázatos vakság és felelőtlenség az állampolgári önszerveződések kirekesztése a döntés előkészítési folyamatokból!
Még mindíg megtehetné ezt! Akár az új alkotmány kapcsán is! Nem fogja!
2. Hogyan szolgálja az alkotmányban foglalt keretrendszer azt, hogy a nyilvánosság kontrollja gyakorlatilag nem működik. A magyar demokrácia nem a kivívott elfogadottságok természetes szelekciójára épül! A sajtó ölebként csahol a pártcézárok mögött! Nincsen, elveszett a független sajtó kontroll szerepe!
3. Feljebbviteli lehetőség. Most hogy az Alkotmánybíróságot kiiktatják, talán erről én most nem is írnék semmit.
4. Jószolgálati és saját érdekképviseleti utak. A hazai civil szektor veszélyesen alul intézményesült. Az amerikai rendszer olyan, hogy minden egyes helyi képviselő, mandátumképzés ügyben szembe találhatja magát egy helyi állampolgári önszerveződéssel azügyben, hogy egy-egy ügy mentén mi is az elfogadott.
Nálunk az a kihívás, hogy egy-egy messianisztikus hajlamokkal megáldott polgártársunk veszi-e a fáradtságot, hogy nekimegy egy 16.000 főállású alkalmazottból álló vérprofi orkhadseregnek. Egyedül képes vagyok-e arra, hogy "ha nem tetszik a rendszer, csinálj forradalmat!"
Az LMP megbízott rdh blogfigyelője az egyik legutóbbi kommnetjében kifejtette, hogy valójában az LMP ellenzéki szerepe se elég ahhoz, hogy bármi történjen részvételi demokrácia ügyben. Mert ahhoz kormányra kellene kerülni!
Semmi, de semmi nem elég? Orbán Viktorrá, teljhatalmú úrrá kell válni a részvétel kiteljesedéséhez? Azzal kell megküzdeni, hogy a párt belső demokárica SE, a koalíciós partnerek SE, a civil érdekkéviseletek se, meddig is kell sorolni? ... ez óriási paradox. Csak a teljes kirekesztésképesség vezethet el a teljes integárciós képességhez? Mi van?
Erre írtam iii-nek, hogy ez annyira tipikus, tankönyvízű civilgyilkos percepció, hogy ennél szebbet kitalálni se lehetne. Sajnálatos ha ezt a pestist az LMP is elkapta.
Azt, hogy az érintettek állampolgári önszerveződései részt vehessnek a területet érintő szabály alkotó munkában, ezer dolgonak kellene garantálni. Nálunk maga az elv támadható. Szanyi Tibor amatőr természetfilozófus jogász barátja tett is arra kísérletet, hogy az alkotmányból levezesse, hogy márpedig az érintettek állampolgári önszerveződéseinek semmi de semmi keresni valója nincsen a döntés előkészítési procedúrák körül!
Úri modorom tíltja, hogy akármilyen útszéli tahókkal leálljak ilyesmiről vitatkozni, no meg nem is vagyok jogász. Beszélgessen el x doki (56.komment), meg az alkotmányunkba szerelmes Sólyom László arról, hogy most akkor a keretszabályok lehetővé teszik, sőt garantálják, hogy részt vehetünk a saját sorsunk alakításában, vagy x dokinak van igaza, és a ciivlgyilkos zsákmányszerző pártokrácia ededül kell, hogy a szabályok alkotásával foglaltoskodjék.Ahhoz nekünk semmi de semmi közünk!
Az az alapvető kérdés, hogy a demokrácia olyan rendszer, amiben közösen alkothatjuk a szabályokat? Vagy a szabályok fölülről jönnek. Az Úr a szent korona áltla megüzente, hogy lehet-e végre korrekt otthon szülés törvényt csinálni 2011-ben, vagy nem üzente, vagy régen vette már fel valaki a hallókészélüket, majd ha viki felpróbálgatja akkor végre megint hallani fogjuk, hogy mi az igazi közjó. Ez is egy framework.
Nálunk a kivívott elfogadottságok világa nem nagyon valóság, ez a premodern vajákolás meg nagy divat a civilgyilkos zsákmányszerző pártokráciánál.
Hol áll ebben a kérdésben Sólyom László?
Kommentek