Hungarian Participation Democracy's Ghost.

A részvételi demokrácia 4 keresztje cikkben szerettem volna kifejteni, hogy mennyire nyilvánvaló a modellek nézőpontjaiból, hogy a hazai modernizációnak nem nagyon vannak emberi erőforrás tartalékai.

Egy nyugodt hangvételű már már tudományos közegben is leközölhető összefoglaló írást szerettem volna csinálni, de utólag végigolvasva, ez inkább egy tudományos nyelvezetet használható indulatoktól túlfűtött írás lett (megint).

Nem nagyon tudok indulatok nélkül írni ezekről a témákról, mert súlyosan érint egzisztenciálisan az ha az utolsó vasig ellopja a pártokráca a tudástársadalomra költhető forrásokat, megint úgy járok az egyesületemmel, hogy a projektvezetők 3-5 évig nem kapnak forrást a terveik végrehajtásához és a kezem között hal meg egy fontos dolog.

Ez a predátor modell feltette a koronát a blogban összegyűlt eddigi tudásbázisra, mert nagyon is közvetlenül összekapcsolódik benne a nemzeti modernizációs stratégia, a társadalmi részvétel és a politikai kultúra témája.

Domschitz tanítványként nekem világos, hogy a tudás alapú társadalomnak előfeltétele a civil társadalom kiteljesedése, sőt az egyes ember sem jut be abba a gazdasági közegbe jelentős mennyiségű T csoport élmény nélkül, de sajnos még a civil partnereket sem nagyon tudtam rávenni arra, hogy a szervezeti kultúráinkat hangoljuk át a tudás-intenzív szintre.

Sajnos az életpályám során megéltem egy olyan Magyarországot, ahol középiskolás intézményesületlen közösségiségként szolgáltató szervezetté tudtunk válni. Az akkori pályázati lehetőségek finanszírozták a felkészülésünket, a módszertani képzéseket, szupervíziót és azt is, amikor kortárs segítőként mi szolgáltattunk.

Ma már erre semmi esélye egy helyi önszerveződésnek!

Arra sincs semmi esélyünk, hogy szolgáltató szervezetet csináljunk!

Arra sincs semmi esélyünk olyan civil társadalmi vitát szervezzünk, ahol a polgárok vagy a civil szervezetek kifejtett véleménye megjelenik a sajtóban!

Nemcsak a humán szolgáltató intézményrendszerbe nem lehetséges új szereplőként megjelenni, hanem azok a bázisdemokratikus mozgalmak is megszűntek, amelyek a társadalmi mobilitási hátteret biztosíthattak volna tehetséges de szegény családi háttérből származó gyerekeknek és tudás transzfert biztosíthattak volna a kor lehetséges fejlődési színvonalától elmaradó szervezeteknek.

Az egyik olvasó mailben írt egy kommentet, amit azért érdemes kitenni az olvasóknak is. Gondoltam kirakom:

Hello,
Párizsban (illetve most mellette) vagyok, szakad az eső, es mielőtt eljöttem Pestről, az ilyen időkre (is) gondolva felnéztem a blogodra kedd este, kinyomtattam ket cikkedet, a pestiseset meg a baromi hosszút a rebarbarizacio/dekultúrálódás témakörben... Lehet hogy bennem nagy feszültség tombolt vasárnap is meg úgy általában amióta veled találkoztam, bar azért az intenzitása nyilván nem állandó; benned azonban rohadt intenzív és fokozódó feszültség tombol az országban uralkodó állapotok miatt.
Az is nyilvánvaló hogy az "állapotok" rad közvetlen hátassal vannak, míg engem csak szimplán zavarnak.

Ha jól latom, te meg nyilván a haverjaid létrehoztatok cége(ke)t, arra számítva hogy majd az elapadhatatlan uniós pályázatokra építve tréningeket meg tanácsokat nyújtotok szakmai szervezeteknek, meg önkormányzatoknak, stb... jó ötletnek tűnhetett. Más országokban nyilván működött is. Érdekes a Szlovéniával való összevetés, bar nem szabad elfelejteni hogy ok egy kétmilliós ország, ahol jó szándék eseten könnyebb a dolgokat jó irányban tartani...

 Nálunk a jó szándék hibádzik. Az a baj, hogy hiába vagytok (vagy hívjatok magatokat) civileknek, az életben maradásotok teljes egészében a keretfeltételeket meghatározó politikusoktól függ. Egy kizárólag énközpontú világképpel bíró politikus szamara édes mindegy hogy elérhetők-e önképzőkörök vagy sem, meg hogy a fiatalokat képezik-e nyitott gondolkodású vezetővé vagy sem, sőt jobb ha nem, mert nem kontrollálhatok. Ilyen szempontból valóban egy többpártrendszerű diktatúra van Magyarországon. Döbbenet. A vezetőink az alattvaló/állampolgár dimenzióban az alattvalókra szavaznak.

És itt nekem kicsit hibádzik a gondolatmeneted. Ugyanis a humán fejlesztés nagyon is tőke-intenziv. Hosszú tavú és nagy összegű befektetést jelent, amit épp ezert nem lehet teljesen a piacra bízni, mert a megtérülés nem (kizárólag) mikroszinten jelentkezik, a makroszintű megtérülés viszont az egyéni befektetők szamara édeskevés. De mivel a politikus vezetőink is erősen individualista beállitottságuak, nem várható tőlük a kollektivista, nőies, asszertív, valódi human fejlesztésre fókuszáló akció.

Úgy látom eléggé kétségbe lehetsz esve mivel, bar talán magadnak sem vallod be, mert az eddigi élet-koncepciód megbukni tűnik. Ahogy írod a "pestisesben" ha jól értettem, a kormány inkább ki sem oszt uniós pénzeket (ami részben hozzatok kerülhetne), ha nem költheti közvetlenül a haverok gazdagodására. Végérvényesen dél-amerikanizálodik Magyarország, ráadásul a folyamat az uniós pénzeknek köszönhetően gyorsul is, mert a pénzeket nem hagyjak veszni, hanem úgyis a mar nagy lobbi erejű csoportoké lesz, és a meglevő struktúrák bebetonozódnak. Lásd Horn Gabi.

Azt meg nem hiszem hogy a hirtvs meg echotvs viták vezetnek valahova. Ha a mögöttük álló erők hatalomra kerülnek, még jobban központosítani fogjak az elosztást, bosszút állnak, és a FÜGGETLEN civileknek semmi esélyük nem lesz továbbra sem. De legalább addig is kinyílhat néhány ember szeme. Nagyon keveseké, mert a többség mar meg sem érti ezeket a vitákat. A dekulturáltság mar kész tény.

A fizikai erőszak felbukkanása meg engem a harmincas évekre emlékeztet; nekem is vannak jobboldali haverjaim akik szamara a cigányokkal kapcsolatban a likvidálás sokkal járhatóbb alternatíva az oktatáson keresztül történő felemelésüknél. Csak meg nem mondjak ki egyelőre.

Szerintem vagy megszoksz vagy megszöksz (blackberry, bocs). Ha megszoksz, nem maradhatsz tovább független. Talán nem késő csatlakoznod valahova, nyilván kapcsolataid is vannak. Csak arra vigyázz, hogy nehogy túl őszinte maradj, mert aki nem akar lopni az gyanús. Az "Orbán a hibás" (vagy valami hasonló) bejegyzést meg amint lehet töröld... Persze mindez nem tanács max személyes vélemény. Amúgy meg nyilván számos lehetőséged akad, amiket te ismersz legjobban, pl. elég gyakorlott tréner lehetsz...

Na ciao, reggel kezdtem írni, most este van, bejártunk pár helyet, de kicsit uncsi nekem ez a szimpla városnézés, pörgött az agyam, meg a Notre Dameban is pötyögtem egy kicsit, bar nem vagyok benne biztos hogy mindet elolvasod... Sajnos nincs most internetem, akkor akar kommentet is írhattam volna.