Hungarian Participation Democracy's Ghost.

Kedves Szanyi Tibor!

Köszönöm válaszát!

Biztos vagyok benne, hogy rövid és használható választ adott, amely kapcsán az általam felvetett kérdésekre tovább kereshetjük a válaszokat.

Vélhetően tisztán meg tudják ítélni a közélet szereplői, hogy Ön az évértékelő beszédében megfogalmazott "felelős politikusok" közé tartozik, vagy a "hazug, demagóg, elterelő" közéleti szereplők táborát erősíti.

Néhány civil portálon közzétettem a válaszát, mert szeretném, ha a civil szektor függetlenségéről széles discurzus kezdődne el és egyszer eljutnánk egy sokkal piócamentesebb III. szektor esetleges felvirágzásához.

Meggyőződésem, hogy válasza hűen tükrözi az MSZP - SZDSZ kormány, sőt a teljes parlamenti pártokrácia hozáállását, számtalan fejlesztéspolitikai jelenség mutatja, hogy az ön által felvetett megközelítés az uralkodó hozzáállás.

Válaszából süt a pártokrácia laikus és veszélyesen dilettáns hozáállása.

Mint közösségfejlesztő szakember kénytelen vagyok felhívni a figyelmét a civil szektor két fontos funkciójára.

1. Az elmúlt 150 év első száz éve azzal telt el, hogy Nyugat Európában és Észak Amerikában különböző civil szereplők, a szakszervezetek, a független sajtó és a független civil szektor olyan jóléti társadalmi modellt alakítottak ki, amely magas minimálbérrel és magas foglalkoztatottsággal vigyázza a társadalom biztonságát.

Ebben az emancipációs harcban, kedzve a politikai részvételi jogokért folyó harccal, egészen az általános életszinvonallal összefüggő jogokig számos baloldali szervezet is részt vett.

2. A 73-as olajválság után drasztikusan csökkent az ipari termelés a fejlett országokban, a magas foglalkoztatottságot csak úgy tudták ezek a rendszerek fenntartani, hogy a humánszolgáltató szektor munkát adott sok-sok embernek. Az elmúlt 150 év utóbbi 50 évét ez a munkaerőpiaci átrendeződés jellemezte.

A rendszerváltás utáni hazai demokráciában mindkét klasszikus civil funkció elsorvadni látszik a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia dilettáns és laikus hozáállása miatt. Civilként sem az érdekképviseleti funkciót, sem a humánszolgáltatás funkciót nem tudjuk kiteljesíteni. Véleményem szerint ezért tudnak Önök évi 1000 milliárd Ft EU fejlesztési forrást úgy elkölteni, hogy annak semmilyen foglalkoztatási látszata nincs.

Az Ön válaszából is arra lehet következtetni, hogy annak ellenére, hogy Ön egy politikai pártban dolgozik elég régen, nem hisz a mandátumképzésben. Nehezen tudja elképzelni, hogy a szervezetek intézményes formában jelenítenek meg  saját missziójukhoz kötődő érdekeket.

Amikor azt írja, hogy "A második csoport, durván 30 %-os részaránnyal a zsarolóké. Ezek többnyire zöld köpönyegben sétálnak fel-s-alá, s ahol valamilyen jelentősebb építkezést észlelnek, keresztbeállnak valamilyen gyom, vagy madár nevében, és addig akadékoskodnak..." akkor kilátszik, hogy a civil érdekvédelem társadalmi hasznosságáról mekkora "mély meggyőződés" él Önben.

Meggyőződésem, hogy a második világháború után nyugaton kialakult jóléti társadalom modell hazai kialakulása attól függ, hogy mennyi időbe telik a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia uralmi rendjének megdöntése, mennyi idő a civil érdekvédelem kultúrájának kialakulása.

A szektor nem minden szereplője érdekképviseleti területen dolgozik.

A hiánypótló szociális humánszolgáltatások nemcsak abból a szempontból érdekesek, hogy foglalkoztatási potenciált jelentenek. Az elmúlt 6 évben a munkaerőpiaci reintegráció területén dolgozó szervezetekkel dolgoztam. Ennek a civil területnek a hatékonyságán is múlik, hogy a foglalkoztatási krízis körül bekövetkezik-e változás vagy sem. 

"A legnépesebb csoport a piócáké, amelyek azért alakulnak, mert az a hangadó, aki a szerveződés elején kikiáltja magát elnöknek, az ismer valakit a kormányban, az önkormányzatokban, akit jól le lehet szívni. Becslésem szerint ez a civil szervezetek durván 60 %-át teszi ki"

Magam is egyetértek azzal, hogy a civil szolgáltató szektor tele van oda nem illő quvázi civil szervezetekkel. A pártokrácia ejtőernyőseivel. A civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia a humánszolgáltatások forrásait is arra használja, hogy korrupt maffiarendszerüket finanszírozzák. Ezzel kifejezetten halálra ítélik a valódi állampolágri önszerveződéseket és növelik a civil szektorral szemben is megjelenő intézményekkel szembeni bizalmi válságot. Éppen erre a jelenségre kívánom felhívni a figyelmet, ezért írtam a kérdéssort Önnek!

Én voltam a projektvezetője a Munkahelyteremtés.hu Programnak, amely átláthatóvá tette az EU forrásokból létrejövő 54 féle munkaerőpiaci reintegráció területén szerveződő hálózatok munkáját, előtte egy országos társadalmi vitát vezettem le "Munkahelyteremtés" témában. 

Pontosan átlátom, hogy a válaszában megfogalmazott paradigma, amely szerint az államnak kell ezeket a szolgáltatásokat megszervezni áthatja az Önök fejlesztéspolitikáját. Éppen ezért szoktam civilgyilkosnak minősíteni a tevékenységüket. A társadalompolitikai szemléletet teljes mértékben nélkülöző karizmatikus rögtönzésekre és zsákmányszerzésre épülő rendszerük ezért vezetett átfogó társadalmi krízishez. Kontraszelekciós rendszert építettek ki az összes forráselosztó grémiumban, amely halálra ítéli a független állampolgári önszerveződéseket és előnyökhöz juttatja pártokrácia korrupciós holdudvarát.

Egy éve elhagytam az országot, mert 20 év közösségfejlesztő munka ellenére semmi esélyem nincs a területtel profiként foglalkozni az olyan "önjelölt" dilettánsok miatt, akik piócaként élősködnek a közállapotokon, kirekesztik még a közbeszédből is a valódi állampolgári önszerveződéseket.

Éppen ezért intéztem az alábbi kérdéssort Önhöz!

...szeretném tudni, hogy mit ért az alatt, hogy az "egyéni sorsuk jóra fordulása az összekapaszkodásban rejlik", annak tükrében, hogy

1. Továbbra is fenntartották-e, azt a döntéshozatali kultúrát, amely szélsőséges mértékben mellőzi az érintettek állampolgári önszerveződéseinek részvételét  a döntésekben? 12 éve Önök a szakértői véleményeket mellőzve, pártlisták alapján szokták elosztani a közpénzeket az olyan bizottságokban, ahol az "egyéni sorsuk jóra fordulása az összekapaszkodásban rejlik",  - tipusú civil vagy vállalkozói missziók forráshoz juthatnának. Kifejtené nekem, hogy mi változott ezügyben ebben az évben?

2. Rehabilitálták-e a Halász - Zuschlág paktum miatt kipusztult vagy meggyengült független állampolgári önszerveződéseket? Mi történt ebben az évben ebben a témában?

3. Átláthatóvá tették-e a civil szervezetek számára, hogy milyen témákat kellene napirendre tűznünk a társadalmi tervezés fórumain? Például a súlyos társadalompolitikai következményekkel járó lakáspolitikai intézkedéseket volt-e lehetőségünk társadalmi vitában érdemben megvitatni? Kapcsolódhattunk-e a saját véleményünkkel a sorsunkat súlyos mértékben befolyásoló döntésekhez?

Várom a válaszát kedves parlamenti képviselő Úr!