RDH Blog - RSS 2.0
Július 3-án Budapesten tart konferenciát
a Falufejlesztési Társaság a MUT Falutagozat és a Népfőiskolai szövetség. Terveink szerint a konferencián elhangzott RDH előadásokból részvételi demokrácia e-book-ot szerkesztünk. Szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődőket, érintetteket, szakértőket és egyszerű állampolgárokat!
Jelentkezni lehet:
Nyitrai Ákos tel: 30/471 6256 E-mail:nyitraiakos@gmail.com
MUT Fax:1/215 5162 E-mail:mut@mut.hu
MUT Fax:1/215 5162 E-mail:mut@mut.hu
A KALÁKA Programról
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kényszerefokozza a rurális területek felértékelődését. Az elmúlt időben az ország vidékies területeivel kapcsolatos jelentősen csökkent a társadalmi szolidaritás ez az ország több mint felét jelentő terület kiüresedését, a tájak belső tartalékainak felélését indította el. A folyamatok megállítása érdekében a vidék konszolidációja elkerülhetetlen mert többek között ezáltal biztosítható az élhető jövő. A fenntartható fejlődés össztársadalmi elveinek[i] megfelelően a felelős gondolkodóknak közösen - a társadalom elöljáróival, a közösségi folyamatok vezetőivel a gazdasági tevékenységek intézőivel – a hazai és globális problémák válságkezelésével egy időben a jövő helyes új életvitelét is szükséges megtalálni, működtetni az egyén, a család, a helyi közösségek, és általában a társadalom új munkamegosztásának a személyes részvétellel biztosított demokratikus változatait.
A problémák komplex megoldásának egyik a vidékről szóló változata lehet a Falufejlesztési Társaság által javasolt a falugondnoki hálózatra [ii] ráépítendő vidékfejlesztési kaláka program;
Magyarország gazdaságilag leszakadó térségeiben, tájain levő kistelepüléseken, tanyákon élő, képességeik, lehetőségeik illetve a klímaváltozás miatt a lehetséges társadalmi változások kihívásának megfelelni nem képes, a társadalom számára igényelt új munkamegosztáshoz nem kellően felkészített családok számára javasolt; munkára épülő, az önellátás elvét előnybe állító önkéntes, szövetkezeti elveken alapuló gazdálkodási, környezetalakítási és egyben közösségformáló termelési, kereskedési rendszer.
A programot a Szövetkezeti Törvényt, a Közmunka Törvényt, Szociális ellátó törvényt, az NCA szabályokat és a szociális politikát érintő rendeletek csak kiegészítve, finomhangolva – e programról szóló Országgyűlési Határozat elvei mentén szükséges intézkedések, elvárt eljárások, kívánatos hatások és a folyamatokat ellenőrizhető rendszer kinyilatkoztatásával - szabályozná.
A program meghatározott közigazgatási területen (kistérségek kistelepülései), meghatározott időhatárokkal, szabályozott részvételi lehetőségekkel, az elvárt eredmények ellenőrzése előre felépített monitoring alapján működne.
A KALÁKA Program, mint neve is utal rá, a közösségi munkára építene, a település lakóinak, továbbá azt körbevevő táj, (a gazdasági mikro-térség, a politikai kistérség, a település hálózat) együttműködéssel, továbbá a program szellemiségét országosan összefogó résztvevőkkel együtt szerveződő hálózatban, a következő gondolatokban történő egyetértés alapján:
- A lakhatás, a lakáskultúra tradíciókra épített de korszerű energiatakarékos megoldásainak közösségi támogatása
- a tájhasználatnak a fenntarthatóságát biztosító alakításában
A klímabarát környezetgazdálkodás elveinek érvényesítése.
Megújuló (nap, szél, biogáz, föld, víz) eredeti helyi forrású energiák előtérbe helyezése az energiagazdálkodásban, önellátási céllal, növelve a függetlenséget.
A helyi élelmiszertermelésből eredő ellátás lehető legteljesebb visszaállítása, a helyi termékek identitásának erősítése, és magas hozzáadott értékű termékek globális piacra juttatása,
A biztos önellátáson túli termelést lehetővé tevő fenntartható élelmiszer és agrárlogisztika, kézművesség helyi rendszerének kialakítása, a termékek forgalmazását segítő helyi, térségi piac és kereskedelmi hálózatok kiépítésével, működtetésével,
A táji kultúra, gazdálkodás és birtokrendszer újraélesztése a helyi történelmi hagyományoknak alapján, a helyi közösség igényeinek megfelelően
- A település közterületi alakítása, tárgyi épített környezetének fenntartása a közös identitás erősítéséért, kulturális alapú közhasznot teremtő célokért
- A települési közintézmények tartalmi, formai, üzemeltetési átformálása, a tudást és a készségeket fejlesztő eszközeinek megerősítése a fenntarthatóságot segítő és helyi, tradícióerősítő közösségi érdekek mentén.
A „99 előadás a vidékről…” sorozatról
Talán az előzőekből is jól látható, a hagyományokra épített de helyenként esetleg akár alkalmanként más-más módszerekkel működő közösségi munkarendszert szeretnénk létrehozni, és törvényes keretek között üzemeltetni.
A Falufejlesztési Társaság partnereket keresett és talált a Népfőiskolák hálózata és a Magyar Urbanisztikai Társaság segítőleg kíván részt venni az alakuló programban. De persze érezzük minél több támogatót, szellemi társat kell találnunk. Azt is szeretnénk, mint a program kezdeményezői, hogy jó lenne célnak ha Kaláka program megtalálná
a szelíd vidékfejlesztetés,
az öntevékeny és érzékeny közösségfejlesztés,
az önképző tanulókörök a Népfőiskolák segítségével,
a valódi önkormányzatiságot biztosító szövetkezetek
közös rendszereként működő KALÁKA közösségek, mozgalom kicsírázásához szükséges társadalmi közeget, táptalajt.
E folyamatok szervezéséhez keresünk további személyeket és szervezetek.
A szerény lehetőségeink kihasználása lehetővé teszi, már most is, jelentős szellemi erő részvételét megjelenését ezen új gondolatok mentén. A MUT helyet is biztosít. A csapat végiggondolta a szükséges szellemiség tengelyét, csontvázát. Összeállítottunk egy sorozat alapjait.
Végiggondoltuk: a KALÁKA mint ügy fontos és egyszer felépíthető ezért nem szeretnénk hibázni.
A KALÁKA mint szellemiség, nem kormány, állam, politika és főleg nem lehet PÁLYÁZAT függő. A valódi megerősítés ha már a kezdetektől önmagát formáló és aktív részvétellel bíró tevékenységet követelünk meg magunktól, vállalva nehezebb, de valódi tartalmakat is megteremtő kezdetet.
Szeretnénk ha mindenki aki résztvevő az a szellemi elkötelezettség mellett anyagilag is érdekelt legyen, és aki munkával nem de odafigyeléssel támogatni kívánja a KALÁKA kialakulását az legalább anyagilag is megerősítse elkötelezettségét. A szervezők a nyilvánosság útján biztosítják a megszerzett erőforrások csak a KALÁKA kialakítására fordítódnak.
A MUT Budapest Ferencváros Liliom utca 48 alattii székházában rendeznénk ezen elvek alapján 9 alkalommal alkalmanként 11 előadást és párbeszédet is magába foglaló rendezvényt. Az programot szervező, alakító előadóknak költségtérítést adnánk, és megvennénk a dolgozatát. Az alkalmak HD minőségben, digitálisan rögzítésre kerülnek ennek költségét is finanszíroznánk. A bevételekből. Ezért
A teljes programon a részvételért és a kiadványokért brt. 75.000.- Ft
(9 alkalom és dokumentáció)
(9 alkalom és dokumentáció)
Alkalmanként a részvételért és az előadások kiadványaiért együtt személyenként, brt 12.500 Ft
9 külön alkalom és dokumentáció
9 külön alkalom és dokumentáció
a szerkesztett alkalmankénti publikációkért egyenként brt 2.500 FT
(összes 9db kiadvány)
(összes 9db kiadvány)
az előadásonkért (HD anyag és leírt szöveg digitálisan küldve) 1.500 Ft
(99 előadás)
(99 előadás)
összeget kérünk. A befizetéseket a MUT Falutagozata kezeli,és adományoknak tekintjük.
Egyetemi hallgatóknak az alkalmankénti személyes részvétel regisztráció ellenében ingyenes
Az első előadást és további kettő előadás tervezetét mostani levelünkkel együtt megküldjük.
A regisztrációs lapokat is mellékeljük
A program sikerét a támogatások biztosítják.
Reméljük olyan tudást nyújtunk ami biztosítja a függetlenségünket és jó példa a KALÁKA fenntarthatóságára. Reméljük mind többen megértik támogatásuk azért szükséges, hogy a kistelepülések lakói olyan jogos és törvényes fenntartható munkamódszerhez, közösségi formáló eszközhöz jussanak mely a klíma és társadalmi válság együttes hatásainak ellenszere lehet
2009. június 25
NYITRAI Ákos Falufejlesztési Társaság MUT Falutagozat | KATONA Csaba | NAGY Júlia Budapest Környéki NÉPFŐISKOLA Szövetség |
ONGJERTh Richard MUT Magyar Urbanisztikai Tudásközpont npKft |
[ii] A falugondnokság rövid bemutatása:
A falugondnoki szolgálatok olyan aprófalvakban, vagy tanyás településeken működnek több mint 1000 településen Magyarországon, ahol a település intézményi és szolgáltatási hiányosságokkal küzd. A falugondnoki/tanyagondnoki szolgálat célja az aprófalvak és a külterületi lakott helyek intézményhiányból eredő települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása.
A falugondnokság a 600 fő alatti lélekszámú falvak segítésére, a tanyagondnoki szolgálat 400 fő körüli tanyás térség segítésére alkalmas, ahol a teljes igénybevevői kör személyes ismerete, a folyamatos és közvetlen kapcsolat meghatározó a működésben. A kistelepülések, valamint a tanyavilág lakói között élő munkanélküliek, alacsony végzettségűek, nehezen jutnak információk birtokába. Leszakadásukat erősítik a település méretéből fakadó egyéb, intézményes hátrányok például a közlekedés nehézségei.
Kemény Bertalan mintegy 20 éve találta ki a falugondnoki rendszert, ötletgazdája, szellemi atyja volt az országossá nőtt, modellértékű kezdeményezésnek. Kemény Bertalan a Falufejlesztési Társaság keretében kezdte szervezni a falugondnokságot. A Falufejlesztési Társaság 1989-ben javasolta a falugondnoki rendszer bevezetését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács vezetőinek. A Népjóléti Minisztérium 1991-ben kapcsolódott be a falugondnoki programba, ezzel vált a helyi, megyei szintű kísérlet országossá. A modellkísérlet legfontosabb célkitűzése volt – az országos településszerkezetének sajátosságaiból adódóan – a települések között történelmileg kialakult gazdasági-társadalmi fejlettségi különbségekből fakadó szociális ellátási egyenlőtlenségek csökkentése. A falugondnoki rendszer alapvető célja akkor is és ma is az, hogy reálisan elérhető eszközzel enyhítse, csökkentse az aprófalvak települési hátrányait, fékezze az elsorvadást és a lemaradást, állítsa meg és fordítsa vissza a negatív tendenciákat. Az tűzhető ki megvalósítható célnak, hogy ezeknek a településeknek a lakói is eljuthassanak a különböző létező ellátásokhoz, intézményekhez, hogy a szűken és tágan értelmezett „közlekedés” feltételeit javítva a falvak elzártságát, elszigeteltségét oldani lehessen, s ezzel egyidejűleg bizonyos alapellátási formák ezekben is működjenek.
A falugondnoki szolgálat tulajdonképpen ún. „egyszemélyes” intézmény, hatékonyságának (relatív olcsóságának) kulcsa az, hogy benne különféle tevékenységi formák egyesülnek. A falugondnoki szolgálat feladata lényegében kettős: a település külső kapcsolatainak javítása, helyreállítása, valamint a község belső „üzemelésének” magasabb szintű működtetése. A szolgáltatás nem csupán a szociális feladatokra, hanem a személyes segítségnyújtástól a kommunális feladatok szervezésén keresztül a kultúraközvetítésen át a legkülönbözőbb egyéb (munkanélküliek szállítása a munkaügyi központokba, tömegközlekedéshez való csatlakozás biztosítása, orvoshoz szállítás, gyógyszerkiváltás, rokonok látogatása kórházban, lakodalomra vagy temetésre, keresztelőre, búcsújárásra, istentiszteletre stb. való szállítás) szolgáltatásokig terjedhet ki. E feladatok közben a falugondnok gyakran nyújt személyes segítséget a település lakóinak a problémák meghallgatásával és megbeszélésével; intézményes kapcsolatainak közvetítésével, kisebb háztartási, ház körüli munkákba való besegítéssel. A falugondnoki szolgálat kifejezetten demokratikus intézmény, a falugondnok személyét azok választják ki, akiknek szolgáltat, akiket segít. Jól működni, sokak megelégedésére dolgozni is ott tud a falugondnok, ahol a helyi társadalmi környezet alapvetően demokratikus, együttműködő, ahol a táradalom jó működéséhez szükséges minimális közbizalom, közéleti tisztaság, jóindulat és nyitottság megvan.
A program eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a falugondnoki szolgáltatással, mint egyszemélyes intézménnyel ez az összetett feladat komplex módon megoldható. Egyrészt biztosítani lehet a helyben gazdaságosan nyújtható ellátásokat, másrészt a településen kívüli szolgáltatásokat, intézményeket gyorsan, humánusan és olcsón utolérhetővé lehet tenni, s ezáltal csökkenthető a különféle ellátásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőtlensége (amely az aprófalvakban élők esetében a lakóhely által meghatározott), továbbá lehetővé teszi az önkormányzatok számára az alapvető szükségleteket kielégítő, célzott támogatás nyújtását.
A fenntartható fejlődést leginkább egy kulturális válaszvonal akadályozza,
amely egyaránt megtalálható az egyes társadalmak között és az egyes társadalmakon belül.
amely egyaránt megtalálható az egyes társadalmak között és az egyes társadalmakon belül.
Az ipari társadalom kultúrájától kezdve az ipari jóléti társadalmakig, sőt egészen az információs társadalom emberképéig, a polgár hajlamos a mértéktelen környezet pusztításra és a túlfogyasztásra. A fejlett országokban is csak a tősgyökeres középosztály éli a kultúra fősodrát, a szegénységi kultúra, vagy a bevándorlók más „világban” élnek.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS egy olyan világmodell, amely a természeti egyensúly megteremtése érdekében kreatív változásokra ösztönzi a helyi közösségeket, termékeny hatással van a politikára a részvételi demokrácia minél szélesebb kiteljesedése által, és átalakítja a gazdaság és a hétköznapi életmód bolygó és jövő pusztító rutinjait.
A FF elvei szerint csakis a tudás alapú kultúrában együttműködő, azaz egymásra érzékenyen odafigyelni képes, és intenzív kommunikációt folytató, változásra és tettre kész emberi együttműködések képesek utat találni a fenntartható természeti egyensúly és az emberi társadalmak harmonikus együtt élése érdekében.
Sem az ipari társadalom embere, sem az ipari - jóléti társadalom embere, sem az áll-humánus diktatúrák és kiüresedett látszat demokráciák nem képesek tudás alapú szervezeti kultúrák tömeges előállítását támogatni. Mindaddig, amíg egy-egy társadalom nem él a tudás alapú eszközökkel, sőt a bolygó társadalmainak többsége számára anyagi okok miatt elképzelhetetlen a tudás alapú fordulat, addig a centrum országok által is újratermelt tömeges szegénység növekvő túlnépesedéssel és a fogyasztói kultúra kiterjedésének hatásaival egyre fokozottabban veszélyezteti a bolygó élővilágát és benne az emberi életet.
Ameddig a gazdasági – politikai hierarchia korlátozóan meghatározza a közepesen fejlett és a fejletlen területek, régiók, országok "felemelkedésének lehetőségeit", addig a fenntartható fejlődés csak papírra vetett modell marad.
A tudás alapú társadalom egy döntően magasan humanizált, alacsony tőkeigényű és magas információ igényű szervezeti kultúrákra épülő társadalmi berendezkedés. A fenntartható fejlődés kultúrája, gazdasága és állama, ennek a magas tőkeigényű változata, ahol a tőke többé nem "elvevő" célokat szolgál, hanem a természeti egyensúly megtalálása érdekében fejti ki hatását.
Sajnos a mi országunk három síkon is szembehelyezkedik ezzel a tudástársadalom és fenntartható fejlődés modellel. 3 mítosszal is le kellene számolnunk ahhoz, hogy Magyarországon az áramlás, a fejlődés ismét a világ fősodrával megegyező irányba haladjon.
Magas tőkeigényűnek hiszünk olyan dolgokat, aminek létezik alacsony tőkeigényű változata.
Alacsony információ igényű kommunikációs helyzetként kezelünk olyan dolgokat, amelynek létezik magas információ igényű változata!
Embergép típusú szervezeti kultúrával reagálunk olyan tudás intenzív helyzetekre, ahol együttműködésre, önkiteljesítő, magasan motivált emberekre van szükség, Alacsonyan humanizált állapotok újratermelésével gátoljuk magasan humanizált együttműködési formák kialakulását.
Kommentek