RDH Blog - RSS 2.0Kedves Magnifique!
Előszedtem a Buda Béla előadásán készült jegyzeteimet (Anno 2004), megkísérlem felsorolni vázlatosan, hogy miben látja ő nemzeti konszenzus kialakításának akadályait a hazai oktatási modernizáció témájában. Alapvetően kérdéseket fogalmazott meg, de ezek a szemponotok egyessével segíthetik a téma körüli gondolkodást.
I. Van egy posztmodern kérdéskonstrukció a témában
a. Mi a nemzeti megegyezés?
b. Miben kellene megegyezni?
c. Kik egyezzenek meg?
d. Hol mérjük a tervezés hatékonyságát?
e. Miben jelenjen meg ez a nemzeti koncepció?
f. Hogyan jöjjön létre?
II. Konstrukció
a. Segít-e a kommunikáció tudomány?
b. Lehet-e jobban egyezkedni?
c. Van-e bevált alkalmazható technika a megegyezés elősegítésére? (Brain storming, NCM, Fókusz csoport, Prizmajáték, Igazlátó Nap, Hard Talk, Dialogos, Civitas Vitakör? ? ?)
d. Tudomány-e a kommunikáció vagy felhasználható praktikum (Van-e hagyományos békülési – kanalizálási kultúra?)
e. A módszer a hatás specifikus tényező, vagy az elhatározás, a szándék? Lelki vagy kognitív síkon dől el az együttes gondolkodás sikere?
f. A megegyezés rejtett modelljei maguktól megérnek, vagy facilitálni kell valamilyen koncepció szerint?
g. A túlpolitizált közegben lehet-e olyan közbeszédet kezdeményezni, amely nem válik pillanatokon belül meddő választási harccá (akár a civil közbeszéd síkján is!). Lehet-e győztes – vesztes-ben gondolkozó vitakultúrában érdemi vitákat lefolytatni?
h. Lehet-e a politikával egyezkedni, tud-e a politika elvonatkoztatni attól, hogy hatalmi eszközök vannak a kezében?
III. Mit próbáltak eddig a szereplők?
a. Önkéntes megegyezés?
b. Demokratikus vezetés? Viselkedés váltás…
c. Tárgyalási algoritmusok megváltozatása?
d. Beleélő megértés?
e. A pszichoszociális háttér megértése?
f. A személyközi viszonyok – egyéni készségek társadalmi kiterjesztése
g. Nagyobb társadalmi struktúrákat és csoportokat leképező kiscsoportokra fókuszálni
h. Mediáció szerepe
IV. A társadalomtudományok kijózanító nézőpontja
a. A társadalmi méretű programok könnyen elértéktelenednek: pl ORTT – médiaszabályozó szerepe vs. tömegkultúra
b. Történetileg felduzzadt és manipulált kanalizált indulatok
c. A lényeges érdekek rosszindulatú természete: minél nagyobb egy hatalom, annál nagyobb az esélye, hogy képtelen a szelíd megegyezésre
d. Minden a versengésre és a vetélkedésre állt rá, ez konfliktus gerjesztő
e. A hatalom szabályozó szerepe
f. A társadalmi ellentétek polarizálódása
g. Média
h. Minden átértelmezhető
i. Közoktatás – közérdek
j. Hatalom - uralom
k. Dominancia terepek sokasága
l. Magas szintű egyezség rezisztencia
V. Mit tehetünk?
a. Talán van esélyünk kis konszenzusokat keresni
b. Tudatos fogalomhasználat
c. A tiszta párbeszéd kultuszát felerősíteni
d. Saját álláspontok kidolgozásának fokozása
e. Megjelenni a médiában
f. Kik az aktorok? Tényleg be kellene vonni a legfontosabb érintetteket a döntés előkészítési folyamatokba! Jobb döntés hozatali struktúrákat kellene kiépíteni!
g. Alkustartégiák, mandátumképzés, jobb tárgyaló emberek kellenek!
h. Szakmai és politikai érdekek tisztázása
i. Agresszió kontrollra lenne szükség! A pártokrácia emberei nem tudnak egymás feketítése nélkül kommunikálni!
j. Saját álláspont megjelenítésének képessége előfeltétele a társadalmi párbeszédnek!
k. Hit és józanság!
Ezek is beszédtémák voltak a Buda Béla előadása nyomán:
1. A politika nem tud mit kezdeni a nagyrendszerek tehetetlenségével.
2. A politika leegyszerűsít kérdéseket és ezzel eléri, hogy kommunikálhatóvá váljanak, de ezzel elvész a szakmai tartalom.
3. A minisztériumok bürokratikus logikája távol esik a napi gyakorlat szakmai kihívásaitól! (Habermas: struktúra – életvilág)
4. Könnyű egy-egy problémára fókuszálni elmélyült beszélgetésekben, de külön – külön Jézust mondunk, együtt Barabást!
5. Szükség volna civil öntudatra ébredésre, azok a személyek akik az államtól várják „A megoldást”, nem fognak helyi fejlesztéseket kezdeményezni. Az államtól jövő fejlesztési szándékokat pedig elszabotáljuk! Civil köröknek ébresztőt kellene fújnia ott, ahol a politikusok kártékony „reklám dumával” nyomulnak!
6. Eltérhet a politikusok és a közember témaválasztása, szóhasználata, prioritásai. Könnyen kialakulhat a teljes „süketek párbeszéde”, a pártok például a saját pozíciójuk miatt szeretnének ideológiai kontrollt gyakorolni az iskolák fölött, de ezt csak totális diktatúrákban tudják megcsinálni.
Kommentek