"Ez a részvételi krízis vezet az olyan piacgazdasághoz, ahol az aktív korú népesség fele szorult ki a munkaerőpiacról. Ez a részvételi krízis vezet oda, hogy a munkahely teremtési milliárdok elköltése nyomán nem látunk gazdasági föllendülést. Ez a részvételi krízis vezet oda, hogy a civil önszerveződések utcai zavargásokat, erőszakos fenyegetéseket szerveznek különböző társadalmi csoportok ellen."
Kedves bbjnick!
Már régen érik bennem egy olyan post, ahol össze kellene számolni, hogy a pártokrácia milyen forrásokat vont el a munkahelyteremtés és a civil közösségiségek elől!
Fontos leszögezni, hogy az EU, amely az előző Liszaboni Stratégiában világosan megfogalmazta, hogy a kormányok dolga az információs társadalom és a tudás alapú társadalom erősítésével a nemzeti keretek között kibontakozó teljes foglalkoztatottság elérése.
Az EU a hazai adóbevételek 1000 milliárd Ft körüli részét kéri el tőlünk a közösbe, és 1000 milliárd Ft körüli részt kapunk az EU kasszából. Lényegében elmondható, hogy az EU mint valamifajta központi kormány, magához ragadta annak a "jogát – lehetőségét", hogy ennek a fejlesztési forrás résznek a tartalmát strukturálja.
Olyan dolgokra „kötelez” bennünket, hogy költsük a tudás alapú társadalommal vagy fenntartható fejlődéssel szervesen összefüggő fejlesztésekre ezt a pénzt.
A blogomban számos bejegyzés arról szól, hogy az EU célok és procedurális garanciák ellenére a hazai apparátusi érdekcsoportok miként térítik el a munkahelyteremtést érintő fejlesztésekre megcímzett forrásokat ezektől a céloktól.
Nézzük a listát:
- Megyénként 1.9 milliárd Ft A HEFOP 1.1. programban 2004-2006-ban…
- Régiónként 30 milliárd Ft a 2007-től kezdőd Regionális Operatív Programokban…
- Gesztorszervezetenként 100 millió Ft LEADER csoportonként talán 53 nyertes volt, talán 5 vagy 8 milliárd Ft volt a felkészítő – előkészítő munka…
- A PEA (Pályázat Előkészítő Alap) talán 8 milliárd Ft-ból készített fel bennünket az EU csatlakozásra…
- A LEADER mostani formája 6 milliárd Ft-ot ad egy-egy csoportnak…
- Az EQUAL Program félszáz szervezetnek adott 400 milliós nagyságrendű forrást a foglalkoztatás kísérleti kezdeményezéseinek kipróbálására…
- Az OFA ugyan erre a célra több mint 4 milliárd Ft-ot fordított
- 3 év elteltével meg kellene néznünk, hogy miként működtek hazánkban a Foglalkoztatási Paktumok…
- A „Lépj egyet előre!” programban miért költünk 30 milliárdot főként takarítónő „diplomákra”…
- Azoknak az ifjúsági szervezeteknek, amelyek a demokrácia az önszerveződések, az öntevékenység kultúrájába próbáltak módszeresen építkezni, szinte írmagjuk sem maradt!
Ez a közelmúltban elvesztegetett párszáz milliárd Ft lényegében lefedi a kultúraváltásra költhető források 90%-át. Azért nem kellene elcseszni ezeket a fejlesztési módszertanokat, mert ezek a források alapozhatnák meg, hogy valaha 70% fölé emelkedjen a foglalkoztatottság, a jelenleginek háromszorosára – ötszörösére emelkedjen az átlagos bérszínvonal.
Ezeken a programokon látszik, hogy hazánknak nincsen szándéka vagy nincsen tehetsége ebbe az irányba haladni! Bűnösek ebben a politikusaink, a munkaügyi fejlesztésekkel foglalkozó apparátusok sincsenek a toppon és a hétköznapi ember hozzáállása is nagyban hátráltatja a fejlődés lehetőségét!
Kommentek