Régi magyar hagyomány, hogy nálunk egy törvény társadalmi vitája a törvény elfogadása után kezdődik. A karizmatikus rögtönzések országában élünk, ahol bármekkora baromságot el tudnak követni lehetőleg a közkassza terhére.

Jelen törvény legfurcsább jellemvonása, hogy magát a koncepciót nem ismerhették meg az érintettek, sőt maguk a döntéshozók is a gombnyomás előtt több mint 130 módosító indítvány kellett volna ésszel felfogniuk.

Valószínűleg persze többségük el sem olvasta, még az alap törvényszöveget sem. Akik arról sem maguk döntenek, hogy miként fognak dönteni, azok nyilván nem fárasztják magukat ilyesmivel, rábízzák magukat a kollektív tudattalan bölcsességére.

A döntéshozatal – döntés előkészítés nemzeti karakterét vizsgálta egy nemzetközi összehasonlító kutatás a hetvenes években, melynek a hazai kutatója Varga Károly volt.

Meglepő eredménnyel zárult a kutatás, a rendszerváltás környékén Pál Tamás, Almási István, Domschitz Mátyás sokat tettek azért, hogy a civil mozgalmak ismerjék ennek a kutatásnak az eredményeit és legyenek eszközeik épeszű döntés-előkészítési folyamatok levezetéséhez.

Gyurcsány Ferenc a KISZ-ben, Horn Gábor és Pokorni Zoltán a PDSZ-ben, Csizmár Gábor a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumában, Stumpf István a Vezetéstudományi Intézetben egészen biztosan találkozott ezzel a kutatási eredménnyel.

A kutatás során azt vizsgálták, hogy a döntés előkészítés, a döntés hozatal, a végrehajtás és az értékelés miként jelenik meg a különböző népek kultúrájában. A nemzeti karakter miként jelenik meg ezen szervezeti viselkedési közegekben.

Három karakteres eredményt nézzünk végig.

Az egyik az USA, a másik a Japán és a harmadik a hazai döntéshozatalai modell.

Az amerikaiak igen nagy hangsúlyt fektetnek az alapos és elmélyült döntés előkészítésre. A procedúra számos pontján bevonnak különböző kulcsszakértőket és az érintettek képviselőit is feltétlenül bevonják a döntés előkészítés során. A döntéshozatal jól elkülönül a döntés előkészítéstől, általában külön testület hozza a stratégiai jelentőségű nagy döntéseket.
A végrehajtás során az angolszász kultúrából eredően végletekig határtartóak, azaz mindenképpen a leírt, elfogadott terveket hajtják végre.
Szintén amerikai sajátosság, hogy a folyamat során és a végén az eredmény létrejöttekor értékeléseket végeznek. Az értékelés célja, hogy egy következő hasonló folyamat számára tapasztalatokat rögzítsen le.

A Japán ringi az európai kultúrkör országaitól eltérően sokkal több időt szán a döntés előkészítésre. Mindenkit bevon a legapróbb fejlesztésekbe is, a team tagjai mindenről tájékoztatják egymást. Tulajdonképpen mindenki a saját területén előáll fejlesztési javaslatokkal. Azok a vállalatok, amelyek alapvetően nem fejlesztő tevékenységet végeznek, pusztán a fejlesztés közös gyakorlása kedvéért robotokat építenek, illetve az értékelési – jutalmazási rendszer átdolgozásán gondolkodnak. Maga a döntés és a végrehajtás azért tud legendás gyorsasággal lezajlani, mert a döntés előkészítés során tulajdonképpen minden részletet kidolgoztak és leegyeztettek. Amikor eljött a termékszerkezet váltás sebességének versenye, akkor a Japán gazdaság a világ vezető hatalma lett. Az értékelés tulajdonképpen egybefolyik a döntés előkészítéssel, hiszen az új működéshez azonnal elkezdnek módosítási javaslatokat gyűjteni.

A magyar modell alapvetően abban különbözik az előző két kultúrától, hogy nem veszi körül olyan határtartó – szabálykövető kultúra. A karizmatikus rögtönzések a döntés előkészítéstől a végrehajtásig mindent áthatnak. Nálunk az angolszász értékelés nem része a kultúránknak, igen ritka jelenség. Azért ritka, mert a végrehajtás szakaszban általában újra és újra döntés szakaszból kezdjük újra a dolgot, és a végén nem lehet megállapítani, hogy melyik szakaszt is lehetne egyáltalán értékelni. A döntési szakaszra a karizmatikus rögtönzés jellemző (136 módosító indítvány az utolsó napon). Maguk a döntéshozók omnipotens hatalmi státusú döntnököknek tartják magukat, de mivel nem vontak be szakértőket így valójában maguk sem látják sokszor, hogy mi is lesz a döntésük következménye. Maga a döntés sokszor halasztó hatályú, azaz hivatalosan megszületett a döntés, felszállt a fehér füst, de a leglényegesebb részletek ezután lesznek kidolgozva. A végrehajtás során újabb és újabb, az eredetivel megegyező horderejű döntések születnek. A nemzeti színházunkat az építkezés közepén arrébb döntjük, 6 milliárdért még két pillér az egyébként is csak dísznek készülő viadukthoz, a példákat még hosszan sorolhatnánk.

Az is hazai sajátosság hogy nálunk sem, a szakértőket, sem pedig az érintetteket nem szokás bevonni a döntés előkészítésbe. A gyógyszerkassza átalakításánál fel sem tűnt a sajtó munkatársainak, hogy kizárólag a gyógyszergyárak és a patikusok képviselőit szólaltatják meg, az egész cehhet fizető adófizető polgárok, például a betegszervezeteken keresztül illetve a vállalkozói szervezeteken keresztül lényegesebb szereplői a történetnek. A gyógyszergyár – orvoslátogató – orvos – gyógyszerész kör viszonya állította elő az exponenciálisan növekedő gyógyszerkassza hiányt. Ők beszélhettek, de az érintettek nem.

Sólyom László éppen azt kifogásolta, hogy semmilyen érdemi egyeztetés nem történt, semmilyen hatástanulmányt – hatáselemzést, modellezést nem látunk, pedig a rendszerváltás utáni történelem egyik legnagyobb horderejű kérdéséről van szó.

A kormányszóvivő azt mondta, hogy ők bizony egyeztettek, ezzel már készen is vannak, az SZDSZ szerint hatástanulmányt is kapott az elnök úr, ezzel is készen vannak. A következő alkotmányba bizonyára az lesz benne, hogy a köztársasági elnök törődés igényét kell kielégíteni, a nép meg le van szarva.

Közben az ellenzék már a döntéselőkészítésnél hangoztatja, hogy mindent vissza fog csinálni.

Arról alig lehet hallani valamit, hogy mik az egészségügy problémái és milyen megoldások merülnek fel a problémák megoldására.

A kórház bezárási döntés sorozat végén eszméltek rá a miniszterek, hogy ez az, amit a biztosítóknak kellett volna megcsinálni. Valójában azt ígérik, hogy az eddig kontroll zavarokkal működő egészségügyi rendszer most végre a magántulajdonosok kontrollja miatt hatékonyabb lesz.

Szép varázslat az ötszörösére emelt működési költségekből valami kontrollt megszervezni.

Az ilyen döntéshozatali kultúránk gyümölcseiből had szedjek össze egy csokorra valót:

Bős Nagymarosi vízlépcső	Valaki írjon, ha tudja hány párszáz milliárd Ft az ehhez kötődő veszteség.
Mátrai Szénerőmű	Amikor megépült az erőmű, kiderült, hogy csak fél méter vastag az a lignitréteg amire alapozták a termelést.
Horthy tengerjáró hajója	Egy évi költségvetésnyi pénzt arra fordítottunk, hogy építtettünk egy hadihajót, amit egy olasz csónakból elindított torpedó az első útján elsüllyesztett.

A blogban és kör e-mailben tettem már felajánlást arra, hogy ha egy 5 fős bizottság összeáll, akkor elindítunk egy országos társadalmi vitát az egészségügyi problémákról, kidolgozunk egy társadalmi vita anyagot amely segít abban, hogy polgárként szóba álljunk egymással az egészségügy témában.

A felhívásra e-mail-ben várom a jelentkezőket.
civil.mandatum@gmail.com