Hungarian Participation Democracy's Ghost.

A britt bevándorlókról szóló EU vita kapcsán nyilatkozott Andor László a Népszaabdságnak.

Az egyik kommentelő ezt írta

"Az olcsón dolgozó keletiek pedig azt nem fogják fel, hogy azáltal, hogy a helyiek alá kínálnak a munkabér, árak tekintetében, pillanatnyi előnyökért cserélik el hosszú távú, biztos boldogulásukat. lefelé tartó spirált generálnak ugyanis, amelyben végül mindenki - néhány munkaadót kivéve - veszíteni fog. "

Amikor a munkaerő árában megegyeznek, akkor az nem egy valódi alku. Olyankor a munkáltató diktál. Közel 0% és 100% a keretalkotó felelősség megoszlása, ezért elképesztően demagógnak tartom azt a felvetést, hogy valaha is történt negatív áralku a munkavállalók részéről.

Soha nem láttam ilyet.

A bér mindíg a vállalat döntése.

Hibás a címzett, ha azt hiszi valaki, hogy itt a vándolókkal kell beszélni a negatív áralkuról. Ezt a munkáltatók csinálják és a magasabb szinteknek igen is észre kellene venniük, hogy ez veszélyes a jóléti társadalom intézményerendszerére, mert a magyar esetpéldához hasonlóan jól látható, hogy a fizetőképes kereslet elleni folyamatos háború meghozza gyümölcsét és az az ország, amely ezt a stratégiát követi az összeomlik erkölcsileg, anyagilag, irányíthatósági szempotból etc.

A 45 utáni Európában a vasfüggöny mindkét oldalán tettek engedményeket a munkásosztálynak. 

Kiderült, hogy a piacnak is jót tesz ha a megfizetett munkás fizetőképes keresletként lófrál az utcákon.

A magas minimálbérre és magas foglalkoztatottságra koncentráló jóléti társadalom modell azonban, az EU keleti bővítésével halálos sebet kapott.

A nyugat, a mai napig nem mozdul ki abból a pozíciójából, hogy a keletel szemben profielvonási elvárásai legyenek csak, és a keretalkotó felelősségben nem kíván osztozni jóléti társadalom ügyben.

Ma MO-n kétmillió ember dolgozik a piaci oldalon, az állami alkalmazottak és a juttatásokból élők az itt megtermelt források újraelosztásából részesülnek.

A magyar jóléti társadalom, - mint jövőkép - eltöröltetett az előző MSZP SZDSZ kormány dilettantizmusa és a FIDESZ kormány tevőleges pusztító tevékenysége során. Az egyik hagyja elpusztulni, a másik esküdt ellensége ennek a modellnek.

A MSZP SZDSZ kormány adósságsiprált és adónövekedés spirált hozott, majd amikor a FIDESZ a népszavazással megakadályozta az állami újraelosztás reformjára tett kísérletet, akkor Gyurcsány egy ATV riportban beleröhögött a képünkbe és azt mondta, hogy "akkor majd elinfláljuk". Amikor HR szakra jártam a közgázra, akkor a "munkaügyi kapcsolatok" órán játszottunk egy szimulációs játékot a béralkuról. Szakszervezet és munkáltató a tárgyaló asztalnál. Az osztálytársaim fele gyakorló HR-es nagyvállalatoknál és szintén az osztálytársaim fele közgazdász diplomával jött erre a másoddiplomás képzésre. Rajtam kívül senkit nem érdekelt az infláció kérdése. Egy ilyen csoport béralku helyzetben fontosnak tartotta, hogy maradjunk vakok és bénák!

Azóta figyelem, hogy kit érdekel ez? Ha a közgazdász szakma orvos diagnosztikai szándékkal beszél az inflációról, megmondja mint tudomány, hogy milyen üszkösödést okozhat ennek a kérdésnek az elhanyagolása, akkor egyáltalán figyel-e walaki? Akárki! Mi leszz velünk, ha ez a pestis pusztítani kezd?

Mi lett a Gyurcsány átkával?

Az infláció elintézte. Igaza lett, a jóslat ismét fellebentett valamit a civilgyilkos zsákmányszerző pártcsürhe stratégiai boszorkánykonyhájából!

Ma a bérből fizetésből élők minimum fele annyit keresnek, mint mondjuk 10 éve, de vélhetően a helyzet ennél sokkal súlyosabb! Orbán kifejezetten statégiai lehetőséget látott abban, hogy a magyar munkaerő ára a megélhetési küszöb alá csúszott, és manapság tulajdonképpen mi fieztünk a munkáltatóknak azért, hogy a munkaerő munkaképes állapotban meg tudjon jelleni a munkahelyén és meg tudjon felelni a funkciójának.

Az országos érdek egyeztetési mechanizmusok terrorista eltiprása, a társadalmi kontroll és törvényességi felügyelet intézmények kiiktatása funkciójukból, a független állampolgári önszerveződések elleni és a munkahelyi érdekképviseletek elleni 16 éve folyó háború, teljes mértékben aláásták azt, hogy a magyarok párbeszédes úton akár helyi, akár ágazati, akár országos keretalkotó kérdésekben tárgyalásos úton valaha is szóba álljanak egymással. Emlékezzetek, hogy amikor Mesterházy papája kórházba került, menten berezelt, mert potenciális orvosterroristát látott minden hétköznapi egészségügyi alkalmazottban. Megilyedt attól, hogy esetleg politikai tiltakozási akció képpen, amolyan posztmodern sms-kén valaki ott feljt egy kóbor érfogó ollót.

A magyar jóléti társadalom célképzet elhalt, helyét egy embertelen, korrupt ideológus érdekcsoport keretalkotó fabrikálása vette át, amelynek egyetlen céla a lopás iparszerű megszervezése.

Ennek a kormánynak a rendszerkorrekciós javaslatai csakis arról szóltak, hogy ne legyen többé jogrend, ne legyen köztársasági elnök, ne legyen ügyészség, ne legyen APEH, ne legyen alkotmánybíróság, ne legyen országos és helyi érdek egyezetés, ne legyen független sajtó, ne legyenek független civilek, és sorolhatnánk még estig, hogy mik azok az intézmények, amelyekre a nyugati jóléti társadalom párbeszéd és társadalmi kontroll rendszere épül.

Ebben a britt konfliktusban az is benne van, hogy annak az országnak egy valós stratégiai fenyegetést jelent a kontroll nélküli bevándorlás. Rengeteg féle bevándorló áramlik ide, de a többi országnál a vízumrendszer gyeplőt ad az állam kezébe. Ott is a jóléti társadalom modellt aláásó mértékben elinflálták a bért. Ott sem tökéletes a demokrácia rendszer korrekciós teljesítménye.Tanácstalanok és nincsen valós stratégia sem a belföldi sem a szélesebb körű "merre tovább" kérdésére.

Az EU is beledőlt a saját kardjába. Nagyon fontos volt az EU-nak, hogy a mezőgazdasági termelési kvótákkal megtiltsa az élőmunkaigényes mezőgazdasági termelést és ösztönözze a korábbi termelési kapacitásaink elpusztítását.

A szocializmushoz képest másfél millió ember kipottyant a munkaerő piacról és azóta sem találtunk ki semmit, hogy miként integráljuk vissza a kirekesztett, senki földjén rekedt tömegeket.

A vita, ami fellángolt magába kell hogy foglalja a munkabérrel és a jóléti társadalom keretekkel kapcsolatos kérdéseket is.

Úgy tűnik elfelejtettünk megbeszélni valamit 2004-ben, amikor az előcsatlakozási tárgyalások elkezdődtek!

Mit is akarunk felépíteni, amit Európai Uniónak híhatnánk?