Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Terítéken a "munkaerő szabad áramlása"

2013.12.05. 17:31 :: Saman

Pár napja arra ébredtem korán reggel, hogy a BBC Hard Talk műsorában László Andort, az EU foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosát kérdezik bevándorlási kérdésekről.

Alig két héttel előtte Frank Field az ellenzék egyik vezető politikusa vetette fel azt a kérdést, hogy anno hiba volt-e UK részéről felvállalni a korlátozás nélküli munkaerő piaci EU-s modellt az újonnan csatlakozó országok esetében.

Az elmult években a Visegrádi országok polgárainál feloldották a regisztrációs kötelezettséget is. Ma már nem kell bejelentenünk az itteni munkavállalási szándékunkat, egyszerűen a repülőről leszállva elkezdhetünk munkát keresni. Mint EU polgárok, átlépünk ugyan egyik államból a másikba, de az EU integráció miatt az országhatár elmosódott. Mint nemzeti identitás is felvehetem az európait, és a jogrendszer változását követve lényegtelen részletkérdésnek tekinthetem, hogy melyik faluból, melyik  megyéből és melyik országból jöttem az EU ezen szegletébe!

Küszöbön áll ez a nyitott modell Bulgária és Románia esetében is. David Cameron az ellenzéki felvetésre rá tronfolva kritizálta az EU szabad munkaerő áramlás biztosítását védő gyakorlatát.

Felvetésének van olyan része, amely a kelet-európai országokhoz címzett kérdés. Kifejezetten a magyar esetpélda nyomán azt kérdezte, hogy "mi az oka annak, hogy háborús időkben tapasztalható mértékű elvándorlási hullám indul el az országból?"

A nyitott munkaerőpiac modelljében ennek a folyamatnak UK az egyik célországa. David Cameron jelezte, hogy amikor megtervezték, hogy fokozatosan nyitottá teszik ezen országok felé a szabad munkavállalást, akkor nem számítottak ilyen mértékű nyomásra. Hosszú évekig ez nem jelentkezett, mostanában kezd elviselhetetlen mértékűvé válni!

Nagy Britannia egyébként a volt gyarmati országokkal szemben sem alkalmazza a munkaerő szabad áramlása gyakorlatát, az ausztrál, amerikai, kanadai, indiai vagy dél afrikai etc. polgároknak vízumkötelezettsége van, ez egy új EU-s alku, hogy lényegében korlátozás nélküli szabad munkaerő áramlás valósul meg.

A kérdés körül számos bonyolult, akár stratégiai léptékű kérdés vetődik fel.

  1. Ki gondolta volna 15 évvel ezelőtt, amikor ezeket az alkukat megkötötték az előcsatlakásozási tárgyalásokon, hogy a kelet európai országok polgárai a szocializmus alatt megtapasztalt életszinvonalat sem tudják a polgáraiknak biztosítani a szabad piaci körülmények között?
  2. Ki gondolta volna, hogy  a II. világháború utáni magas minimálbérre és magas foglalkoztatottságra épülő "jóléti társadalom" modell, amely hatékonyan működött a dél európai országok életszinvonalának felzárkóztatásában meg sem jelenik a kelet európai országok EU integárciós folyamatának tervezésében? Az EU fejlesztési források és a mezőgazdasági támogatások sokkal inkább hatékony kirekesztő és versenykorlátozó folyamatok eszközei, mint valóságos munkaerőpiaci segítő eszközök! Az EU struktúrái nem kisebb mértékben felelősek a vidéki lakosság vagy az építőiparból élők elszegényedéséért, mint a nemzeti politikusok dilettantizmusa! 
  3. Ki gondolta volna, hogy az EU és a hirtelen demokráciába csöppent bennszülött polgárság tehetetlenül végignézi a demokrácia felszámolását Magyarországon és megrendülését más EU tagállamokban? Az az ország, ahol a saját érdekképviseletnek, az érintettek társadalmi önszerveződéseinek 0 a jelentősége döntés előkésztési és értékelési folyamatokban, ahol a törvényesség érvényesülése esetleges, ahol a nem független igazságszolgálatás fő intézményei, az ügyészség, a bíróság, a rendőrség, az APEH karizmatikusan akasztanak meg ügyeket, ahol nincs szerepe a szabad sajtónak a nyilvánosság figyelmének fókuszálásban, annak az országnak a demokráciája halott!  
  4. Ki gondolta volna, hogy a tőke szabad áramlását legmagasabb tőkevonzó képességgel kihasználó Magyarország egyszer csak einstandolni kezdi a vállalatok profitjait és egész paici szegmenseket támad meg és lop el az eredeti tulajdonosoktól? A jóléti társadalom versenyt támogató és integrációt erősítő módszerei helyett elfogadhatók Európában a verseny korlátozó és dezintegráló megoldások? A nyílt erőszak, a ragadozó állam felválthatja, felőrölheti a joguralmi alapokat?

Ez az EU contra Nagy Britannia vita, amely alapvetően a keleti integárció problémáit tűzi napirendre rengeteg szálon boncolgatható tovább.

A felvezetőben kicsit kidomborítottam két témát. Az egyik a történelmi száll. Mit tegyünk most azzal, hogy miben is állapodtunk meg akkor?

A másik egy modernizációs kérdés. Mindkét világban távolodunk a szociális biztonság napi megélésétől. A kelet európai országokban az utóbbi években olyan gőz erővel növekszik a kilátástalanság, a nyomor, a társadalmi szintű kontroll vesztés, hogy ma már furcsának hat, hogy anno, a rendszerváltás és az EU integráció, azt a képet vetítette elénk, hogy mi is kiépítjük majd a jóléti társadalom intézményeit.

Válságban van a jóléti társadalom modell a nyugati világban is! Anglia is elképesztő mértékben meghátrált akár csak a 10-15 évvel ezelőtti önmagához képes! Itt sem tudni, hogy merre van előre!

A déli államok is megéltek egy-egy összeomlást. Az étteremben, ahol dolgozom a stáb 90%-át kiteszik a magyar, olasz és spanyol fiatalok. Közös élményünk, hogy odahaza évtizedes múltja van a "nem volt rám szükség" alapélményének!

Ami miatt ismét klaviatúrát ragadtam az egy másik nézőpont felvetése. Mint ex hazai közösségfejlesztő, gyakorta elemzem a közbeszéd konkrét megnyilvánulásait abból a szemszögből, hogy a közösségi identitásunk melyik rétege - szeletkéje veszett össze melyikkel.

Amikor Nagy Brittania miniszter elnöke /nyilván a britt közjó nevében/ megszóllítja a keleti országokat, számos britt politikus példálózik Magyarországgal és az EU /mellesleg magyar/ szociális és foglalkoztatási biztosát tetemre hívja a BBC riportere, árgus szemekkel figyelem, hogy megszólalásuk, érvelésük mennyiben széleskörű, mennyire ér el az egyszerű ember nézőpontjáig. Habermas-i képpel élve: a struktúra nyelvét beszélők értik-e az életvilág nyelvén beszélőket?

A bloggeri / kommentelői csatornákon a mai napig részese vagyok az otthoni közbeszédnek, bár már sokkal inkább angolnak érzem magam, mint magyarnak. Mint otthoni demokrácia fejlesztő single issue mozgalmakban felnőtt aktivista, kötelességemnek érzem, hogy szélesítsem ennek a vitának a nézpontjait.

Teljesen mindegy, hogy az EU vagy a nemzeti keret a gondolkodás síkja, mindkét közbeszédhez, mindkét nemzet stratégiához hozzá tartozik az a nézőpont, amely reflektorfénybe kíván helyezni akármilyen "hol rontottuk el...? - hogyan csinálhatnánk jobban?" kérdést!

Itt a társadalmi tervezést figyelemmel kísérő blogon használok egy prizma modellt annak szeletekre bontására, hogy a közösségi identitásunk milyen síkjának nevében szólalunk meg, amikor csoport identitások nevében beszélünk. A kérdésben más - más rálátás bontakozhat ki előttünk, ha az angolok - magyarok konfliktusáról beszélünk, ha az angolokon belül a benszülött de munkanélküli, épp most belépő de már is alkalmazott társadalmi csoportok konfliktusában foglaljuk el az egyik csoport nézőpontját. 

Az egyéni érdekeinket hangsúlyozó hozzászóláson túl, így megkülönböztetek érveléseket, amikor is

  • a családi életstartégia nevében nyilvánulunk meg,
  • a vonatkoztatási csoportunk véleménye nevében fejtünk ki véleményt,
  • mint szavazópolgár, a pártpolitikai kötődésünk a domináns elem a nézőpontunk megfogalmazásakor, tehát a párt aktivista, pártmerketing énünk diktálja azt, hogy mit kell mondanunk,
  • vagy, amikor eltérő modernizációs sík nevében, kulturális elmaradottság - felzárkózás piedesztájáról szólunk hozzá egy adott vitában. Az eltérő kulturális klaszterek eltérő sisakrostélyt helyznek ránk!

Számtalan jelét látom annak, hogy ezek a síkok más - más konfliktus konstellációt képesek kirajzolni, néhány közéleti vagy magánügy kérdésben másképp láthatjuk a dolgokat, ha az empátiánkat felerősítve követjük mások megszólalásait, ha van olyan, hogy világosan az adott sík hiteles képviselője mondja azt, amit lát.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minden réteg hangja ott legyen a közbeszédben!

Amikor szociális ellátó rendszer túlterheléséről beszél a brittek miniszter elnöke, akkor egy olyan rendszer belső problémáit hangosítja ki, ahol az itteni állam a családi / egyéni problémák kezelésébe avatkozik be, sokszor krízis intervenciós szándékkal! Egy rendszer újraelosztási logikája empatikus, érzékeny családi problémákra és mondjuk egy olyan kérdésben, hogy ki lehet-e tenni a hajléktalanság veszélyének egy gyereket, a főként állami újraelosztás, sokszor óriási anyagi segítséget nyújt egy-egy családnak!

A napirenden lévő kérdés, a munkanélküliség / bevándorlók sztori konkrétan ide citálja ezeket a témákat is. Az, hogy a magyar államháztartási egyensúly milyen, a magyar bérszinvonal hogyan veszíti el rövid idő alatt a korábbi életszinvonal felét vagy annál mégtöbbet, felveti itt azt a kérdést, hogy felékészült-e az itteni ellátó rendszer extra tízezres százezres nagyságrendben ilyen eseti krízis intervenciókra? Konkrét családok konkrét nyomorát képesek-e támogatni ilyen mértékben a korábban kiépített ellátó mechanizmusok?

Nem kellene-e az egyéni esetkezelés helyett, közösségi, vagy uram bocsá rendszer szintű megoldásokat keresni?

E cikk megírására az inspirált, hogy a BBC interjúban sem és a David Cameron vagy Frank Field megszólalásában sem, hallottam azt a síkot, hogy az egyén vagy a család és a jóléti társadalom közötti szerződés konfliktusáról van szó.

Nem szólal fel vagy csak igen haloványan a mi hangunk! Nem mondjuk azt, hogy a családi életstratégiánk számára a fenálló keretek nem kínálnak megoldásokat! Ezek a keretek nem belakhatók a mi jövőképünkkel!

Mindkét országban egy egyre inkább hadilábon álló társadalmi szerződés ez, EU-s szinten kifejezetten szégyen az, amit az elmúlt 15 évben produkáltunk és be kell látnunk, hogy a "háborús időkben tapasztalható mértékű elvándorlás" alapvetően erre az okra vezethető vissza!

A dél európai vagy a kelet európai fiatalok, azért vágnak neki tömegesen, azért hagyják el eredeti kultúrájukat, mert országaik nem kínálnak élhető, kalkulálható kereteket az egyéni vagy családi életstratégia számára!

Egyszerű önvédelem, ha valaki ezt belátja és útnak indul biztonságosabb vidékeket keresni!

Beszéljük meg azt is, hogy az EU, a szabad tőkeáramlást és a szabad munkaerő áramlást hogyan gondolta anno, amikor ezeknek a részletes szabályait kidolgozták. Mire számítottak és miben nem jött be a számításuk?

Ide tartozik, hogy Nagy Britanniában melyik párt mit gondol arról, hogy a bevándorlás politikát hogyan kellene kezelni. Mit gondolnak az érintettek? A munkaerőpiacról kiszorult emberek, vagy  maguk a bevándorlók? A megemlített két politikus bizony belső nemzetstratégiai kérdéseket vet fel és belső / külső határvidék problémáiról is beszél , de a kérdések címzettjei jól mutatják, hogy nem csak UK belső folyamatok értékelésére és esetleges módosítások kidolgozására van szükség, hanem azonnal címzett Magyarország miniszter elnöke vagy az EU foglalkoztatási és szociális biztosa is! Igen is szükség van arra, hogy rajtuk kívül, maguk az érintettek is megmutassák a fájdalmaikat, félelmeiket!

A rendszerhatárokról azt is gondolhatjuk, hogy a nemzeti határok a legfőbb fundamentumai az önvédelemnek, de akkor miért az EU jelenti legfőbb rendszerhatárt? Az önvédelem szempontjából miért inkább tömeges kudarc az európai integráció? Miért nem védik az európai keretek az egyén vagy a családi életstartégia vagy a közösségi síkok életvilágait a predátor /kirekesztő és versenykorlátozó/ folyamatokkal szemben?

A BBC vitában Andor László egyszerűen csak populizmusnak minősítette a szabad munkaerő áramlás mostanára kialakult rendszerének megkérdőjelezéséről elhangzott angol felvetést.

Nem gondolom, hogy megoldás, a homokba dugni a fejünket és akármilyen cimkézésekkel ignorálni lehetne bármelyik felmerülő nézőpontot!

Épp hogy azt tartom helyénvalónak, hogy a kérdés kapcsán, akár elemire bontva elmélyült elemzésnek, értékelésnek kellene beindulnia, mert az érintettek száma akkora, és az egyes ember keretekkel kapcsolatos problémái akkorák, hogy nyilvánvalóan rendszerdinamikai feszültségekkel állunk szemben. Még arra sem vagyunk képesek, hogy tisztességesen befoltozzunk egy-egy repedést, a zsákunkon máris újabb  lukak keletkeznek!

Bízom benne, hogy ez a vita nem hamvába holt szalonpolitizálós fellángolás, hanem termékeny, rálátást és megoldást kereső vitává terebélyesedik. 

Asszem folytatnom kellene ezt a cikket, vagy könyvet vagy mit.

Inverz esetpélda bevándorláspolitikáról:

szocialista és nemzetszocialista koalíció Ásotthalmon

„Legalább nem veszem el a helyet a listán mások elől” – így Toroczkai, aki egy 2011-es hangfelvétel szerint a Magyar Szigeten arról beszélt, hogy ő is sokszor mondta: „Agyonlőném Gyurcsány Ferencet.” A Hatvannégy Vármegye mozgalom elnöke, a Betyársereg egyik alapítója mosolyogva mesél arról, miért indul el a faluban a polgármesteri szék elnyeréséért. (Toroczkai nyáron költözött egy ásotthalmi tanyára.) A postaládákba került a szórólapok szerint fegyverarzenált rejt Toroczkai tanyája, és ott betyárokat képeznek ki. Toroczkai – állítása szerint – soha nem visel bakancsot, edzőcipőben jár. Az Ásotthalom felét kitevő tanyavilágban élő cigányokról szólva annyit mond, hogy bár részt vett azon a tavalyi demonstráción, amelyet a mórahalmi tanyán megölt férfi erdélyi gyilkosai ellen szerveztek, és az ő és jobbikos társai kezdeményezésére szervezték meg az ún. önkormányzati rendvédelmi szerveket, amelyek feladata az erdélyi vendégmunkások kordában tartása, ma már mégsem gondolná, hogy haza kellene toloncolni a napszámos cigányokat. Nagygazdákkal beszélgetve arra jutott, hogy szükséges a külföldi napszámosok jelenléte, hiszen magyar nem vállalja azt a munkát, amelyet ők elvégeznek. Polgármesterként sorra meglátogatná őket, névjegyet adna nekik, és tudatná velük, figyelemmel kíséri minden mozdulatukat.

szocialista és nemzetszocialista koalíció...

A következő cikkemben erről akarok írni:

Nem gyakorlat Nagy Britanniában, hogy egy bevándorlót az első évben akármilyen ellátásban részesítsenek! Teljesen értelmetlen valóságos sérelemként felfogni azt, hogy nyilatkozatokban kirohannak az első 3 hónapban segélyért kuncsorgó bevándorlók ellen! Ugyan is ez nincsen!

Sokkal relevánsabbak a ki nem mondott, ki nem tárgyalt konfliktusok, mint ami itt manifeszt módon kerül terítékre!

Ebben az intézkedés csomagban, amit UK bevezet január 1-től még kifejezetten bevándorlókat védő intézkedések is vannak! nekimentek például a minimálbér alatt vagy feketemunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr135676904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.