Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

A piac meg a magyarok

2013.11.09. 12:55 :: Saman

A nol.on olvastam egy glosszát arról, hogy az orbánizmus bárói meg az átlagember... Végre egy értelmes szerző, aki rávilágít arra, hogy a szabad versenyhez, a piachoz mennyire nincsen köze a hazai gondolkodásnak.

"Ha már nem mindenki lehet a Főnök veje, kollégiumi szobatársa, de legalább hűséges bizalmasa, ami manapság egyenként mind maga a permanens főnyeremény. Az irigységen túl is van érv arra, miért nem jó ez a rendszer. A kapitalizmus úgy van kitalálva, hogy a piac, ha hagyják, a teljesítményt díjazza.

Ezzel szemben Magyarországon az utóbbi években kifejezetten és csakis az kívánatos, hogy az illető álljon közel a Főnökhöz. Akkor falusi gázszerelő létére is lehet olyan vállalkozása, amelyből a busás és valós verseny nélküli állami megrendelések révén akár 800 millió forintos profitot is kivehet egyetlen év alatt, a szél meg közben hozzáfújja a környék szinte összes állami földjének bérleti jogát, vele a mocsok Brüsszel által juttatott földalapú támogatást. A kiválasztódás nem természetes, a piacra nagy ívben fütyül, aki megteheti."

Nagyjából ennyi köze van a magyaroknak a PIACgazdasághoz.

Szorosan összefügg ez azzal az örökölt politikai szocializációs szerkezettel, hogy a Szent Istváni konstrukcióban a magyarok lettek az alávetett kaszt és rájuk ez nehezebb teherként hat a modernizációban mint akár a kettős gyökerű polgárokra. Mi nem merünk próbálkozni azért, mert mi magyarok vagyunk! Tudjuk, hogy az nekünk veszélyes!

Amikor a jobbágyok lerázták magukról a Szent Istváni kereteket, akkor kiderült, hogy akár a mezőgazdasági kisvállalkozások terepén mások bátrabban versenyeznek, próbálkoznak. Volt itt bolgár kertész meg drótos tót, a mai napig lehet látni a piacokon a tejfelét kínáló sváb néniket.

A mai napig könnyű a civilgyilkos zsákmányszerző politikusainknak etnikai uszítással sűrű ködbe birkolni a piaci viszonyokat és eladni azt a képet az átlagembernek, hogy magyarpusztító világösszeesküvés áldozata vagy! Az eredeti, a kudarckerülő énünket - hájjal kenegeti ez a mitikus fantázia!

Gyűlöld a piacot, mert tudod, hogy ki a piac!

Hát Te nem! Te nem vagy piac!

Ezt a baromságot más népeknél nem lehet eladni. Nálunk óriási keletje van a politikai marketing piacán! Ugyan az a bagázs, - aki elképesztő mértékben kirekesztő - simán ráfogják ezt másokra és megmentőnek tettetik magukat.

A FIDESZ és a JOBBIK antiszemitizmusa ezt a zsákmányszezést takargatja szorgalmasan egyre komolyabb vehemenciával!

Eltakar azonban ez a fekete köd még valamit.

Végleg elvesznek a magyarok a társadalmi tervezés terepén.

Ezzel az "adottsággal" nem vagyunk képesek értelmes célokat kitűzni. Nincsenek válaszaink alapvető modernizációs kérdésekre! Már a nagyapáink is munkahelyre jártak és pénzért dolgoztak, mégis inkább gyűlölni szeretnénk a modernizáció eme kereteit és helyettesítjük az alapvető élet kereteink viszonyait premodern kapcsolati modellekkel! Ur - szolga viszonyokat jépzelünk bele olyan helyzetekbe, ahol polgárnak kellene szemben állnia polgárral. A joguralom eltörlése ezért illeszkedő lépés a valóságos kulturális hátterünkhöz. 

Amikor itt Angliában felvettem egy kölcsönt azzal a céllal, hogy segítsek a családomnak megfelezni a CHF hitelt megdöbbentem, hogy micsoda óriási különbség van a két hitelkonstrukció között. Odahaza szerveztem országos társadalmi vitát a "Fiatalok első lakáshoz jutásáról". Nem nagyon lehetséges rendszer illeszkedési kérdésekről magyarokkal gondolkodni.

Az nagyon megy, hogy érzi a magyar a rá nehezedő hatalmas súlyt és kesereg. Az elmúlt 10 évben a bér elvesztette a vásárlóerejének 50-70%-át. Gyakorlatilag a magyar béárből, már nem lehetséges előállítani munkakészre a munkaerőt! És erre az a magyarok válasza, hogy a munkahelytől az országos Érdek Egyeztető Tanácsig szüntessük be a párbeszédet! És ezeknek a pártbáróknak adjunk örökös társadalmi kontroll jogokat a köztársasági elnöktől a jegybankelnökig!

Az nagyon nem megy, hogy gondolkodjunk, vagy az ÉRINTETTSÉG JOGÁN szólásra emelkedjünk és beleszóljunk a sorsunk alakításába!

Rajtam kívül érdekel valakit a részvételi demokrácia nézőpont?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr955621894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.