Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Pina - fasz - FIDESZ

2013.07.04. 12:41 :: Saman

azaz hogyan csinálnak magukból bolondot korunk magyarjai

Az EP-ben elhangzott orbán beszédben felvonult az orbánizmus teljes mellszélességgel.

Nem óhajtott válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen jogon tették tönkre a magyar demokráciát, helyette arról beszélt, hogy az éppen neki kérdéseket feltevő emberek miért nem beszélhetnek. Az ő kritikáik miért igazságtalan magyarságtámadó, magyarirtó szándékú és mellesleg jogosulatlan felszóllalások.

Az Európai parlamentben azon a jogon szólalnak fel képviselők, hogy európai ügyekről az európai polgároknak joguk van beszélni.

A Tavares - féle jelentés azt a témát teszi az európaiak elé, hogy mit tehetnek a nemzeti keretek között szabadon tomboló ámokfutókkal, például a magyar Parlamenttel, amennyiben, azok nyiltan nelkiállnak lebontani a demokratikus kereteket. 

Magyarországon a politikusok senkit nem vonnak be a döntés előkészítési és értékelési folyamatokba. Elértük az MSZMP KB "szintjét, kirekesztő döntéselőkészítési folyamatok" témában!

Megszállták a sajtót és hazugságpropagandáikkal etetik az embereket.

Kiirtották a független állampolgári önszerveződéseket és a forráselosztási helyzetekben javarészt a civil kontroll hiánya miatt tudják eltéríteni az eredeti fejlesztési céloktól a forrásokat.

Sem a nyilvánosság, sem a feljebbviteli lehetőség nem fórum arra, hogy a törvénytelenségeket vagy az érdeksérelmeket szóvá tehessük.

A törvényeket kényük kedvük szerint változtatgatják, a visszamenőleges hatályú törvényekkel, az alkotmányos szintre emelt hisztériával és az erőszakos hatalom átvétel erőltetésével megszünt a törvényesség mint élő kontroll!

A törvényeség, a nyilvánosság, a független bíróság előtti feljebbviteli lehetőség, a saját érdekképviselet tárgyalásos érdek egyeztetése nélkül NEM VAGYUNK DEMOKRÁCIA!

Ennyit olvas az EU szakértői kör az orbánisták fejére.

Ezeken a pontokon a FIDESZ megtámadta a magyar népet és nem számíthatunk arra, hogy magyar ügyész, magyar bíró, magyar civil mozgalom, vagy a belső párt demokrácia vagy ellenzék útját állja ennek az ámokfutásnak.

Ezért az EU szakértők kezdtek el EU szintű rendszeren gondolkodni! Mit lehet tenni a demokrácia alappilléreire rátámadó maffiával? A hazugságaikkal, a lopásokkal, a törvénytelenségekkel? Ez nem európai!

Számomra természetes, hogy orbán ezt a saját szabadsága korlátozásának érzi. Jól hiszi! Nem akarják megengedni neki ezt a baromságot, mert ez elképesztően káros! Az, hogy ezt a magyarok szabadság korlátozásának nevezi, az beteges! Ezt régóta építgeti! A napirend az, hogy az ő keretalkotó ténykedése durván kirekesztő és demagóg! A magyarok semmi ilyesmire nem adtak neki mandátumot! Még a saját párttársait sem merte soha megkérdezni semmilyen keretalkotó kérdésben! A terror, amit felépített, mindent megszavaztat a szavazógéppel, de vitára ott sem futja SOHA!

A szabadság azt jelentené, ha nem lennénk totálisan kirekesztettek a saját sorsunkat érintő döntések döntés előkésztési folyamataiból. Szabadságjognak nevezni a kirekesztéshez való jogait... Ennél mocskosabb csúsztatást ritkán hallunk a szélsőségesektől! Ez egy Rákosi korából származó hazug humanizmus!

Demagóg fröcsögés a szabadságunk korlátozásának minősíteni az orbán demokráciaterrorista keretalkotó tevékenységének kritikáit! 

Tudatos-e a keretalkotók részéről ez a felépítmény?

Tudatosulnak a közügyekkel kapcsolatos felelősségek a választó polgárokban?

A percepció kutatók csiánáltak olyan kísérleteket, hogy egy pár tized másodpercig felmerülő képet érzékel-e és tudatosít-e az agyunk.

Azt találták, hogy ebben a dimenzióban van olyan sáv, amikor az agyunk érzékel és ki is vált feltételes reflex szerű hatásokat a kép, de a történet nem tudatosul bennünk. Egy ital képének becsempészése egy mozi reklámba szomjassá tesz bennünket annélkül, hogy tudnánk, hogy egy pillanatra egy kívánatos ital képe váltotta ki belőnünk a szomjúságérzést. A reklám etika tíltja is az ilyen manipulációt. Nem illik ilyen manipulációs eszközökkel vágyakat kelteni a gyanútlan mozilátogatókban!

Egy másik percepciós kísérlet abban az időtartományban vetített képeket  a kísérleti alanyok elé, ahol már érzékelünk és tudatosítunk. Ám, ha az egymás után bevetített szavak közé a címben említett sexuális tartalmú képeket keverünk, a kísérleti alanyok döntő többsége arra a szóra, nem emlékszik.

A mostani ideológus érdekcsoport számtalan olyan elfojtásokra épülő fundamentumra helyezte a rendszerváltáskori célokat eltörlő új rendszert, amely tele van az elfojtás / tudatosulás körüli politikai szocializációs játékokkal.

A közbeszéd bármely terepén éles vitákat tud kiváltani a valóságérzékelés bármely szeglete, hiszen a vitapartnerek eltérő határvonalakat tartanak nyilván arról, hogy mi törvényes és mi törvénytelen, mi erkölcsös és mi erkölcstelen, mi köztudott és mi ismeretlen, mi volt diktátum és mi volt széles körben leegyeztett, párbeszédben patikamérlegen kidekázott közmegegyezés.

A tudatosság és az elfojtósdi olyan keveréke alakult ki a hazai közbeszédben, amely tökéletesen alkalmas a "süketek párbeszéde" típusú helyzetekre. A felek ezekben a helyzetekben elszakadnak a komplementer - egymáshoz szervesen kapcsolódó / egymást kiegészítő / egymást feltételző kommunikációs pályákról és emiatt a látszólag párbeszédet folytató felek valójában egymástól független pályán mozognak. Nem alkotnak egy egységet. A komplementer szerep felválalása szükséges a kommunikációhoz. Ezek nélkül a keretek nélkül káoszban találjuk magunkat és szétesik a helyzet.

A párthű sajtók nemes egyszerűsággel elhallgatják a valódi kérdéseket. Aki csak azt nézi, csak azt olvassa, az nem kap más impulzusokat, mint az a világkép. beszédes, hogy mit tesznek a fókuszba és mit hallgatnak el csökönyösen!

Én és Te mint egy egység

Képzeljük el, hogy valaki szerelmes vallomást akar tenni és arra kér valakit, hogy nézzen a szemébe. Elindulnak a szerelmes érzelmekről szóló mondatok, de valami miatt ez nem jut el a másik emberhez, mert az hirtelen nagyon elfoglalt lesz és tulajdonképpen csendet szeretne az elmélyült koncentrációhoz. Az elejétől kezdve kirekeszti az elhangzó mondatokat és azzal van elfoglalva, hogy szemorvosként megvizsgálja a másik ember szemét, diganózis állítson fel, analizálja - értékelje - tudásával összemérje, hogy mit lát, majd a flow utáni transzból felébredve elmondja a diagnózisát az őt vizsgáltra felkérő "betegének".

Az orvos -beteg meg a szerelmes pár más más komplementer viselkedés repertoár. Ha észre vesszük, hogy rossz vágányra tértünk, akkor visszatérhetünk olyan keretek közé, ami mindkettőnk által elfogadott és megfelelelő kereteket ad a kommunikációs helyzethez, de ha ezt nem tesszük, akkor marad a KÁOSZ! A két szerep nem illik össze és a két kommunikáció lepattan egymásról!

Feszültség közepén találjuk magunkat és gyakorta a félelem, a létbizonytalanság érzése kerít hatalmába. Menekülhetnékünk támad, mintha a dzsungelben tigrist sejtenénk a bokor mögöt!

Ebben a cikkben azt a játszmát szeretném exponálni, hogy a sajtó, az ügyész és a politikus miről mondja azt, hogy nem emlékszik rá és ennek vajh mekkor a valóságtartalma. Ugyan az a történet kerülhet-e valóságos elfojtás alá az általam "Mari néni tudatállapotúaknak" nevezett csoportban, az átlagos magyar szavazópolgár fejében?

A közhiedelmben terjengő orbitális hazugságok valójában közösségi termékek. Vonatkoztatási csoportok elvárása, hogy személyiségünk mit zárjon ki a figyelmünk látóköréből, vagy ha elénk áll teljes valójában "az a kép," akkor miként használjuk az elfojtónkánkat, a kép tudatalatti tartományba történő visszatuszkolására. Miként varázsoljuk meg nem történtté a látottakat!

Leegyszerüsítve az a két világkép alternatíva határozza meg a hazai törésvonalakat, hogy

  1. szabadon alakítjuk-e a kereteinket, vagy
  2. ebben a szabadságunk sokkal kisebb, mint a bennünket manipuláló világméretű pénzügyi körök manipulációja.

Ez az utóbbi világkép 80%-os kivívott elfogadottsággal bír a mostani parlamenti patkóban és a hazai antiszemita hagyományokat felevenítve erős harci-menekülési alapfeltevésre építette a szervezeti tagságával és a vallásos fundamentalizmus szintjén hívő választóival való viszonyát. Ha beleolvasunk az orbán EP parlamenti beszédét közzétevő facebook oldal kommentjeibe, renegeteg "végre miniszterelnök úr megmondta" típusú hozzászólás bizonyítja, hogy milyen erős a kapocs az orbán és az orbán hívők között. 

Orbán azzal vádolta a felszóllalókat, hogy ők magyargyilkosok, a magyar szabaság eltiprói. Márpedig gyilkosokkal nem tárgyalunk! Tudjuk, hogy miként lettek ezek ilyenek! Neveltetésük olyan! Baloldaliak, tehát egy mondatukat sem kell meghallgatnunk! mindneki, aki a nevükben szól, megvezetett vak és buta ember! Bezzeg mi, a látók és megvilágosodottak másképp élünk!

Ez a csoport épített fel akkora politikai szocializációs vakságot, amiben a gazdasági összeomlás sikertörténet, a társadalom szétesettsége világszerte másolandó szupermodell.

Nem téma az orbán hívők között az egekig feltupírozott közéleti kirekesztés. Nem néznek oda, amikor elképesztően fontos kérdésekben társadalmi vita, de még belső párt vita nélkül hoznak meg döntést!

Itt a korlát hol a korlát

Az erkölcs és a jog világának kettősségére jól rámutat az a kérdés, hogy mondhatjuk-e azt, hogy amit a törvény nem tílt azt szabadságunkban áll megcselekedni.

A Halász-Zuschlág paktum óta folyamatosan zajlik a közcélú pályázati források pártcélokra való eltérítése. A mostani rendszer csak abban különbözik a 5- 10 vagy 15 évvel ezelőtti magyar közéleti viszonyoktól, hogy ma már nyíltabban, erőszakosabban sokkal nagyobb volumenben rabolnak a pártok háttérszervezetei és az a néhány oligarcha, aki a pártokkal szimbiózisban szipolyozza a közpénzeket..

A tarfikmutyi, a földbérlet kérdés mellé megjelent a piaci ügyféltőkéket állami segítséggel bekebelező fehér galléros bűnözés. A temetkezési szokások vagy a kocsmai játék automaták szabályváltoztatási esetpéldája jól mutatják, hogy  miként hízik a pártmaffia a keretszabályok átszabásával. A legújabb eset a takarékszövetkezetek bekebelezése!

Ángyán prof azzal a kérdéssel bombázza 15 éve a gazdaszervezeteket és a kormányt, hogy nyugaton az állami támogatások bonyolult rendszerével egy vidékfejlesztés célú mezőgazdasági támogató rendszer élhető vidéket tart fenn. A birtokméret szabályozása, a vidékfejlesztési célok közösségi kontrollja és a foglalkoztatási célokra való koncentrálás, annak az eszköze, hogy a miként válljon a vidék élhető élettéré. Az állami támogatások arra való eszközök, hogy miként segítsék a vidéki életteret a munkahelyteremtésben! nyugaton a vidéki mebrenek nem kell az éhhalál elől elmenekülnie!

Ehhez képest a hazai gyakorlat az, hogy az OTP privatizációban meggazdagodott banktulajdonos pénztárcájában kössön ki az ilyen EU források jórésze, még akkor is, ha az EU más célokra címkézi meg a pénzt és van hazai vidékfejlesztési stratégia is, amely élhető és nem tovább pusztuló vidékről beszél!.

Erkölcstelen a vidékfejlesztési forrásokat eltéríteni az eredeti céloktól, de a törvénygyár futószalagon fogadja el azokat a törvényeket, amelyek a munkahelyteremtési / vidékfejlesztési céloktól eltéríti!

Erkölcstelen, sőt törvénytelen az írott és meghirdetett vidélfejlesztési stratégiában meghirdetett célokkal ellentétesen elosztani ezeket az erőforrásokat!

Viszont ez egy olyan törvény, aminek a megsértése nem von maga után valamilyen szankciót. Ahogyan az erkölcsi szabályok megsértése esetén a közfigyelem roszallása a szankció, itt is maximum az történik, hogy az erre figyelők erkölcstelennek ítélik meg ezt a lépést.

Szankció nincs, senkit nem vonunk felelősségre a közpénzek  és egyéb nemzeti erőforrások eltérítéséért.

Az orbáni demagógia arra hivatkozva teszi a határt erre a szintre, hogy a saját maga által szerkesztett törvény ezt nem tiltja.

Az EP beszédében azt nevezi szabadság korlátozásnak, hogy a "kirabláshoz való jog" szabadságkorlátozását miért merészelik itt felvetni!

Egyenesen erkölcs csősznek állítja be magát, aki az emberek érdekét képviseli, aki megvédi az életvilágot! De konkrétan ha megnézzük az életvilág és a keretalkotók viszonyát, akkor rendre az derül ki, hogy a hazai keretalkotók életveszélyes mértékben és elképesztően erkölcstelen módon hadakoznak. Ebbe az iszapbírkózásba szükséges a rendteremtők külső beavatkozása, különben a konfliktus el fog durvulni.

Én dolgoztam vidéki élettérben közösségfjlesztőként. Már 10 éve is elképesztően siralmas volt a vidéken élők helyzete. A helyzet azóta sokat romlott és semmilyen területen nem látom, hogy érdemi fejlesztések indultak volna be! Permanens a rombolás a magyar faluban, a városokban és a fővárosban és az EU források továbbra sem váltak fejlesztési eszközökké! Ahogy a többi fejlesztési forrás sem!

Az EP parlamentben lejátszódó demagógia, amely "elfelejti" napirendre tűzni azt, amit a közösség napirendre tűzött és helyette azt teszi a napirendre, hogy joga van-e beszélni a jelentést tevőknek és a szólásra emelkedő szónokoknak áttolja a határt máshová! Ha ez az emberpusztító kommunisták és emberközpontú konzervatívok világméretű polgárháborújának rajtpisztolyát sütötte el, akkor tényleg lényegtelen is, hogy az eredetileg napirendre tűzött kérdésekről mi is a véleményünk! Egy pillanatig se engedjük tudatosulni, hogy mi is volt oda írva! Helyette arra figyeljünk, hogy sárkányölő szent orbán miként döfi szíven a gonosz szörnyet!

De mi van, ha ez "csak" egy közbeszéd helyzet volt! Mi van, ha az európaiak azt tűzték most napirendre, hogy mit tegyenek a demokráciáért! A közbeszédért! Azért, hogy ne lehessen a közbeszédből kirekeszteni polgárokat! Semmilyen ideológus érdekcsoport ne tehesse ezt meg Európában!

A jog mint határ

Magyarországon a jog nem állja útját a pártmaffia tolvajlásának! Ha útban van a jog, akkor elteszik láb alól! Ez történt a 4. alaptörvény módosításnál, amikor jogilag törölték az Alkotmányíbíróság memóriáját és mellesleg alkotmányosan korlátozták a hatáskörét.

A vidékfejlesztési szabályozásnál is simán szembe mennek az elfogadott, megszavazott és nyilvánosan meghirdetett szabályokkal. A saját maguk által elfogadott szabályok vagy alapelvek is egyetlen tollvonással megszüntethetők, ha épp az oligarcha kisgömböc be akarja kapni a földeket vagy az egész mezőgazdasági termelői kereskedelmi folyamatot.

A jog másokat korlátoz csak, őket nem!

Az igazságszolgáltatás mint határőr

A bíróság és az ügyészség bekebelezésével, a rendőrség megszállásával kialakult egy egészen kafkai fellebezési rendszerünk!

A pártmaffiák és a mögöttük álló oligarchiák törvények felett álló sérthetetlen körök!

Nemcsak a fellebezési lehetőségek szűntek meg, hanem a jogalkotás körüli kontroll szerveket is pártemberek foglalták el.

Beérett az MSZP-FIDESZ Halász - Zuschlág paktum. Volt értelme 15 éve szövetséget kötni a politikafüggetlen civil szervezetek / mozgalmak kiirtására, mert e nékül, ezeket a szervezek nem lett volna elegendő elfoglalni! Ha erősebb lenne a civil szektor, akkor a civilgyilkos zsákmányszerző pártcsürhe több tiltakozó közösséggel állna szemtől szembe! Ma már sem szakértőkből álló sem civilekből álló testületek nem korlátozzák a pártmaffiák korlátlan hatalmát!

A személyiség / a percepció mint korlát

Amikor szabadságon otthon voltam pár hete, az egyik FIDESZ hívő barátomtól meghallgattam a kormány sikerpropaganda listáját. Kérdezte is, hogy miért nem megyek haza. A mondókájában elmondta, hogy van még néhány sajtóorgánum, amely aljas hazugságokat terjeszt a hazai állapotokról, nem szabad Népszabadságot, Hvg-t vagy ATV-t kinyitni.

Ebből látszik, hogy a FIDESZ hívők a pártsajtóból szedik a politikai szürkehályog felépítéséhez és fenntartásához szükséges napi demagógia shot adagjukat. A valóság érzékelése vagy az ellenzéki kritikus vélemény veszélyes erre a szerkezetre. Csak akkor tudják győzködni magukat az orbáni dallam szépségéről, ha nem hallanak semmi mást! A demagógia kiteljesedéséhez a prularizmus legyőzése alapfeltétel, korábbi nagy vezetőink is bevégezték ezt a munkát.

A rendszerváltás első 10 évében teljesen úgy tűnt, hogy kultúrálisan készek vagyunk a demokratikus keretek kiépítésére. Ma már mérföldekre vagyunk attól, hogy akármiben közmegegyezésre jussunk! Nem lehet látni, hogy milyen keretek között, kik folytathatnának érdemi keretalkotó közbeszédet! Megjelent egy új korlátozó tényező! Ma már nem csak közösségek hiánya, közösségek párbeszédének hiánya a szembeötlő, hanem a személyiség szintjére leért ez a frontvonal. Ha beszélni próbálunk valakivel, akkor az akadályozza a párbeszédet, hogy mást jelentenek a szavak, a tényeket másképpen látja, érzékeli a két ember.

Elmondtam a vitapartneremnek, hogy ha most hazamennék, akkor nominálisan ugyan annyit keresnék, mint amikor elmentem, de most már kétszer annyit fizetnék egy sor dologért. A kaja, a rezsi, a közlekedés sokkal drágább. határozottan rosszabb körülmények közé csöppennék, pedig már az 5 évvel ezelőtti viszonyokat is kilátástalanságnak éltem meg!

Az ilyen típusú tényekkel pontosan azt kezdi a tisztességes keresztény konzervatív orbán hívő személyiség, mintha a konzerv, TV reklám, csavarhúzó szavak közé a huncut pszichológiai kísérlet szervezők egyzser csak becsempészik a "pina" szót. 

A kísérlet végén nemes egyszerűséggel nem emlékszünk rá, hogy bármi erkölcstelen felmerült volna a listán. Az elfojtókánk működik! Rossz tények: töröl töröl! Orbán rózsaszín napszemüvege: éljen! éljen!

A hazai közbeszédben ez a kiakakult szürkehályog nem hirtelen alakult ki. Egyrészt eleve alkalmasak vagyunk erre, rengeteg súlyos teher van a történelmi múltunkban, másrészt 15 éve épül ez a konstelláció.

Bárki, aki kritikával illet, az halálos ellenség! Legyen az a szomszédunk, az unokatesónk, a sarki bolti eladó, a tanár vagy az EP képviselők!

A jog és a jogtudat Magyarországon - egy alkoholista típusú politikai szocializációs cirkulus viciózus kultúrája

 A blogomban civilgyilkosnak hívom ezt a szocializációs folyamatot. A pártok tudatosan takarják el a polgárt az élő közösségtől, az élő vonatkoztatási csoportoktól. A sajtóban nem szólalhat fel az "érintettek társadalmi önszerveződése". Az érdek alkuban sem szükséges a döntéshozóknak szóba állni az emberekkel ilyen módon.

Az érdek artikuláció másképp folyik azokban az országokban, ahol nem a pártközpontok mondják meg a személyiségnek, a kisközösségnek vagy az ágazati párbeszéd fórumoknak, hogy mi a közérdek, hanem ezeknek a hangja tematizálhatja a törvénykezést.

A magyar kirekesztő döntéshozási forma aztán rendre eltávolítja az embereket a rendszertől. Marad a bamba kiszolgáltatottak és az agresszív rendszer házassága. Lett légyen az Ferenc Jóska, Horthy Miki vagy Kádár Jani vagy legújabb kivitelben "orbán a punk".

A magyarok 5-6 generáció óta, a jobbágyfelszabadítás óta állandóan visszacsinálják a jobbágyfelszabadítás előtti viselkedési mintákat. Nemcsak a minket verő uraink, jönnek vissza válásról válásra, hanem mi is ehhez kínálunk komplementer alattvalói viselkedés mintákat! Bennünket verni kell! Nekünk a "kutyád vagyok Effendi!" jelenti a puszták végtelen szabadságát! 

Kedves európaiak! Hagyjatok már bennünket szabadon rabszolgáskodni!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr625381847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása