Az orbán - matolcsy konstrukció a Közveszélyes Munka Keresés modelljére épül.
Ha egy csóri fiatal talál munkát és megkapja a fizetését akkor szembesül vele, hogy mekkora bajba sodorta a családi életstratégiáját.
Az elmúlt 5 évben a 80-280 ezer Ft-os jövedelemből élők fizetése elveszítette a vásárlóértéke felét.
Ekkora pénzből nem leheséges előidézni azt az állípotot, hogy készen álljak a munkára. Nem lehet ennyiből lakni, enni, közlekedni vagy uram bocsá jövőt építeni.
Magyarország elfelejtett abba az irányba fordulni ami a nyugati jóléti társadalmak világa. Mondjuk a svéd munkaerőpiaccal összevetve ott 40 Euró az egy munkaórára eső bérköltség, nálunk 8. És erre az állam ráuszít egy 80%-os elvonást.
Na ez a cikik, nem a faláb!
Élhetetlenné váltak a keretek. Sem a középtávú rendet sem a jövőt nem tudja egy fiatal bele illeszteni ezekbe a keretekbe, azért, mert ezek a keretek, elfelejtettek gondolkodni arról, hogy hogy érzi magát egy fiatal, amikor megkapja az első fizetését és megpróbál belőle otthon maradni.
A szakszervezeteknél ugyan olyan gyenge a tagság kontrollja, mint a pártoknál.
A FIDESZ-eseknek vagy az MSZP-seknek semmilyen ráhatásuk nincsen arra, hogy a vezetőségük mit csinál.
A hazai közélet szereplői egy érdekkijáró szalonpolitizálás kultúrát tolnak, ami elképesztő horderejű társadalmi vállságot idézett elő.
Békeidőben tatárjárás mértékű pusztítás ment végbe.
A keresőképes korú népesség fele kikerült a foglalkoztatásból, a rendszerváltáskor és azóta nem bírtunk valamit kezdenbi ezzel a struktúrával.
Az orbán-matolcsy konstrukció felkínálta a munkavállaló fejét tálcán a tulajdonosi rétegnek.
A bér elvesztette a vásárlóértéke felét az elmult 5 évben, így a családok javarésze nem tud máról a holnapra megélni a fizetésből.
Ez a Közveszélyes Munka Keresés rendszere.
Óriási bajban van az a fiatal, aki elhelyezkedik és azt hiszi ettől beilleszkedési esélyt kapott. Ez illúzió!
A kínai bérszinvonal elvileg okozhatna robbanásszerű munkahelyteremtést, de ennek nyoma sincs. Nem kell az ingynemunkás a tőkéseknek!
A 90-es évek romániájának jóléti társadalom modelljét követjük.
És a szakszervezeti vezetők ezt szó nélkül tűrik!
Szégyelem magam mint munkás, ezeknek az embereknek a keretalkotó teljesítménye miatt!
Kommentek