Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Sok van a csirke rovásán 2.

2013.04.17. 07:07 :: Saman

Kiszerkesztettünk egy rész a cikkből, hogy ne legyen olvashatatlanul hosszú blog bejegyzés.

Ez a Magyarország úgy néz ki, hogy amit a vesztesek elvesztettek, az valahol máshol megjelenik nyerségként! A játékelmélet ezt hívja zéró összegű játszmának.

 

 

A zéró öszegű játszma szemléltetésére kitűnő példa a csirke elosztása. A csirkét lehetséges úgy elosztani, hogy az egyik családtag kapja a mellet, egyesek egy-egy combot és a többiek a maradékot.

Ez dinamikájában érdekes. Ha korábban ketté vágták a mellet vagy a combot, alsó és felős részre, de ma már nem, akkor valami változott.  Ha van a csirkének mell és 2 comb 3 elit darabja és a farhát mint maradék egy nagyobb embercsoport között oszlik meg, mint az a 3 fős elit darab... akkor valami elromlott!

Ha a KSH mindíg reálbér szinten tartást jelez, akkor a gazdagok szárnyaló jövedelem erősödése és a szegények fokozódó elszegényedése kiegyenlítik egymást, így összességében teljesen más a kép, mint ha mondjuk jövedelmi decilisenként vizsgáljuk a társadalmat. Ha a 10 dekádból 8 a vesztesek közé kerül, 1 - másfél szinten marad és 1 - vagy csak fél meg nyer, akkor itt komoly bajok vannak! Az értékek átrendeződnek zsákmányszerző módon! Egy szűk elit uralma alá hajtotta a sok-sok alattvalót! Sokunkban fogalmazódik meg az az érzés, hogy kihasználnak. Eszköz vagyok, ingyen.

A játékelmélet maga

X

X

x

X

X=-1

X

X

X

y

X= +1 Y=-3

X

X

Y

y

X=+2 Y=-2

X

Y

y

Y

X=+3 Y=-1

Y

Y

y

Y

Y=+1

 

A zéró összegű játszmák világa mellett van két másik modell. Az egyik az a világ, ahol mindenki hagyja lerohadni a dolgokat. Ezesetben mindenki veszít! Ha van egy 3 hektáros legelőnk és minden család azt gondolja, hogy a maximális, elméleti esetben akármennyi tehenet ráengedhet a közlegelőre, akkor logikusan belátható, hogy a túllegeltetett legelő éhes teheneket küld majd haza pár hét után. Az éhes tehénnek egy idő után  beszól a biológia és az életmentés törvénye miatt, beszünteti az egyed a tejleadás nevezetű intézményességet, teljesen leáll az utódgondozás és a szaporodás. A biológia ezt a kérdést leveszi a napirendről és elnapolja jobb időkre!

A másik modell, a zéró összegű játszmákon kívüli világ után, a nyertes-nyertes játszma világa. Ennek a világnak képességei vannak arra, hogy  finom beállításokkal kidekázza, /ez a szavunk is egy legelőelosztási szokásunkból származik/ hogy "ez a legelő mikor tud a legmagasabb tejhozamot elérni?" Egy ilyen kalkuláció bonyolult! Kalkulál a biológiai korlátokkal és az emberi erőforrás képességeivel. Sok tapasztalati tudás és sok valódi alku, a szabályozás az irányítás a megegyezés képessége szükséges ennek a világnak felépítéséhez!

Vannak olyan helyzetek, hogy az erőforrások végesek, például a csirke egy adott mennyiségű anyag. Nem lesz több, akárhogy öntjük nyakon ideológiai szószokkal.

Ezekben a helyzetekben csak a zéró összegű játszmák világa a belátható perspektíva. Ahogy egy családi kassza pénzelosztási logikájánál vagy egy önkormányzati költségvetésnél adott mennyiségű bevételt osztunk el a részek között. Adott a havi vagy az éves költségvetés, azt kell beosztani.

Vagy sokan nyernek kicsit és kevesen vesztenek de nagyon sokat, vagy egyenlő ez az arány, de van amikor sokan vesztenek és kevesen nyernek. Ez utóbbi esetben a ragadozó természetű "nyerész" túlgyőzte magát.

Ha igaz a KSH reálbérről szóló tájékoztatása, akkor vélhetően előállt a Horhty rendszerben megtapasztalt társadalmi modell, ahol a tulajdonosi réteg egy szűk csoportja könnyen halad a meggazdagodás útján, de a többség elszegényedik, beleértve a kisvállalkozókat. Van azért egy különbség. Abban a "liberális adózású" rendszerben 5% volt az adó. Ma 80% a bér esetében az ÁFÁ-t hozzá számítva.

A vesztes-vesztes viszonyok felszámolása, a kontroll a fölött, hogy ne ragadozó természetű újraelosztás uralja el az emberi viszonyokat vagy uram bocsá a nyertes-nyertes viszonyok kiépítése, egyértelműen annak a függvénye, hogy milyen a kommunikáció, az alku, a megértés, a megegyezésre való törekvés a felek között.

A játékelmélet matematikai modell, de inkább a csoportdinamikáról ír le pontosan dolgokat. Benne van a Bhagavad Gítában, de a modern tudomány újra felfedezte ezt a kérdést. John Nash és Harsányi János megosztott Nobel díjat kaptak ilyen irányú kutatásaikért 1994-ben. Az amerikai - ausztrál - magyar Harsányi a nem kooperatív játszmák egyensúly elemzésével foglalkozott.  Az elmélet alapjait a magyar - amerikai Neumann János, az élő számítógép fektette le 1928-ban..

A rovás

Több lovas nomád gyökerű népünk: a székelyek, a kunok, a palócok, vagy későb az ezek keveredéséből összeállt hajdúk a teljes fudális világrend alatt fenntartották a törzsi időkből való közösségi földhasználat és állattartás hagyományait. Közös csordába, ménesbe, nyájba terelt állatok tulajdonjogát tartották számon a rovásokon. László Gyula a székelyek hagyományaiban a XX. század elején is kimutatta ennek élő nyomait.

Ezeken az országrészeken, a letelepedett lakosság földművelő önellátó gazdasági teljesítménye és a szilaj állattartás szimbiózisban biztosította a lakosság élelmezését.

A magántulajdon és a piac szerepe nem volt elhanyagolható abban a rendszerben. Amikor felvételiztem egy olyan konyhába, ahol a had chef magyar konyhából írta a PHD-jét, nekem szegezte azt a kérdést, hogy "tudom, e hogy melyik volt európa első frenchise típusú étteremhálózata, ahol az étlap, az árképzés konstans maradt nagy kiterjedésű láncban". Ha piaci teljesítményként tekintünk a csárdáinkra, akár modernizációs teljesítményt is láthatnánk benne. Az angol modernizáció hajnalán ez a rendszer már állt. Őseim, a hajdúk, munkabérét dolgoztak akár az állam, akár tulajdonos adta a megbízást.

Megértem magunkat, ha a puszták és mezővárosok világát nem kezdjük el a polgárosodás hazai letéteményesének identifikálni, épp az előbb vázoltam fel, hogy ez félig a törzsi múltunk és a feudális rend összemosódása volt. Ugyanakkor nem kellene elmennünk, amellett a rendszer alkotó teljesítmény mellett, ahogyan őseink az emberek élelmezés biztonságát rendszerszerűen kezelték. Akár az is megérne egy misét, hogy ezt az életvilágot a premodern és a piac határmezsgyéjének tekintsük, ahol a piac, a reciprocitás és az állami adózás összhangja időnként harmonikusan él egymás mellett. /A piac-állami újraelosztási - reciprocitás gazdaságszervező modelleket Polányi Károly antropológus vetette papírra kanadaiként. Korábban a Kállay kormány államtitkára volt.

Hozzátartozik a múltunkhoz a szocializmus mezőgazdasági modellje is, amely szintén félig modernizált, könyvelt, intézményes rend, ugyanakkor óriási mértékben teret engedett a reciprocitáson /kölcsönös, főként családi-baráti együttműködésen/ alapuló termelési vagy pl. építkezési teljesítményeknek. Az állami / szervezeti könyvelt világ mellett óriási teljesítményt nyujtott a mezőgazdaság körüli életvilágban vagy a fiatalok első lakáshoz juttatásában a baráti-rokoni szálakon működő segítségnyujtás.

A szocializmusban is óriási mértékű az állami újraelosztás mértéke, de az a rendszer nem esett neki pusztító szándékkal a reciprocitás világának! A piac és az állam csődje / diszfunkciója esetén az ősi közösségi tudásunk, a család védő ereje megvédhetett a szegénység elől. Például építhettünk házat a gyerekeinknek!

Ma ez tilos, mert sérti az állam adószedési érdekeit. A reciprocitás világában könyvelés sincs, nemhogy 80%-os adó a munka aktivitásra. A Gyurcsány - Csizmár Gábor tandem mindent megtett a feketemunka felszámolására, így a reciprocitást sikerült kiirtani a kultúránkból!

E két történelmi rendszerhez képest a mai - rendszerváltás utáni mezőgazdasági termelési konstrukció óriási selejttel, negatív extenáliákkal dolgozik. A lakáspolitikánkat pedig sokkal inkább a deportálásokhoz lehetne hasonlítani, mintsem valamiféle tudatos rendszerkorrekciókra épülő törődés konstrukcióra. A kivándorlás ekkora mértéke társadalompolitikai, bérezéspolitikai és lakáspolitikai kudarc! Sikeresen elpusztítottuk a kölcsönös segítségnyujtáson alapuló hagyományainkat és ma már az állami szociális védőhálóból is csak foszlányok maradtak. Vígasztaljon bemmünket az, hogy legalább a piac is megfelezte a bérünket! Matolcsy és Orbán modelljéről, most, hogy már majd minden ötletüket előadták elkezdhetünk értékelő szemmel gondolkodni!

 Elképesztő termeléskülönbség van a két korábbi modell javára! Becslésem szerint a mai rendszerben 4-7 millió embert érint a lakásügyi kilátástalanság és a "munkám / bevételem fedezi-e a megélhetésem költségeit" kérdésben hasonló mértékben víz alá bukik a reményteljes élet fenntartható konstrukciója.

Elvesztettük az állatállomány java részét és lebomlott pár integrációs teljesítményekben sikeres struktúra is.  A 60-as évek elején, amikor már modern könyvelés tartja számon, hogy ki miből él, majd kétmillió a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Ma hasonló volumenben dolgozunk a piaci oldalon! A fizetés, a piaci és az állami oldalunkon is egy vicc. Rossz vicc. Már nemhogy a lakhatás biztonságának megteremtése, de már a napi túlélés biztonsága sem belátható a magyar bérben. A hazai keretek nem alkamasak arra, hogy egy fiatal megbízhason a jövőjében.

Felmerül a kérdés, hogy a mostani keretek összeállításánál, egyáltalán célunk-e a biztonság széles körű garanciáinak felépítése?

Az az ország célja, hogy legyen pár milliárdos és dollár vagy euro milliomos, vagy valamennyire fontos az egyszerű emberek belátható, kalkulálható jövőképe is?

Sok van a rovásán

innen folytatódik a cikk a Határátkelőn

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr985228833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása