Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Hogy hangzik magyarul a "tudás alapú társadalom"?

2013.01.11. 17:37 :: Saman

A kecskeméti diáklázadás videofelvételén az FIDESZ hívő ideológus érdekcsoport aktivistái és a hétköznapi emberek találkoztak egymással.

A diákok kiröhögték "Az én RÓZSÁM haza felé ballag" konferencia "felszólalást" és finoman megkérték párszor a pulpituson szereplőket, hogy szálljanak le a földre és próbáljanak meg praktikus kérdéseket beengedni a napirendbe.

64014_476872115692211_1730029511_n.jpg

Január 3-án az iskolavezetők kaptak egy levelet a Klebelsberg Iskolafenntartó Központtól (KIK). Ebben az iskolák fenntartásáért felelős új állami gigaintézet az igazgatók sajtóval való kapcsolatát határozza meg ideiglenesen.

"Felhívom szíves figyelmüket, hogy valamennyien a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársai vagyunk. Az állami intézményfenntartó központot az elnök képviseli. A kommunikációs szabályzat kiadásáig az intézményvezetők közvetlenül nem nyilatkozhatnak. Kérem, hogy a média munkatársaitól a kérdéseket kérjék be, a rá adandó válaszokat fogalmazzák meg és küldjék be az e-mail címemen a KIK-központba, ahol a kommunikációs munkatársak érdemben foglalkoznak a megkeresésekkel” – szól a rövid levél.

Érdekes módon a kormány oldal is kérdezett a diákoktól a kecskeméti fórumon!

Azt kérdezték, hogy "ugyan mi szükség lenne kommunikáció szakosokra?" Miért nem inkább valami tisztességes mérnök foglalkozást választanak a fiatalok?

Ezen a ponton meg lehet ragadni a tudás társadalom kérdést.

Lefordíthatjuk az idős "kormány hívő civil" aktivista Úr kérdését munkaerőpiaci kérdésként. Létezik-e munkaerőpiaci kereslet a kreatív tudás, a rálátás, az innováció területén, vagy fordítva: Napnál világosabban az látszik, hogy ilyesmik átmenetileg merültek fel a világnak ezen a táján, akik azt hiszik, hogy a jövőben ilyen területen szakmaszerűen érvényesülni fognak, azok teljesen eltévesztették a házszámot. Ilyesmire nincsen szükség!

Konkrétan eljut a konferencia leveztője ahhoz a kérdéshez, hogy a "kommunikáció szakos, az mihez ért?"

Már régóta gondolkodom azon, hogy a tudás társadalom kérdést jobban körbe járjam két szemszögből. Egyrészt azt az artikulációs modellt fogom használni, amely igyekszik elválasztani a csoport identitás rétegeinket, másrészt érdemes ebből a nézőpontból átnézni a sikeres tudás társadalom modelleket és a magyart.

A blogon sok-sok interkulturális tükröt használok, kifejezetten nagy élvezettel forgatom a kultúra összehasonlító vizsgálatok magyarországra vonatkozó eredményeit. 

Az is egy nagy vonulat, hogy az eltérő kultúrák közötti árnyalatokat, esetleg munkahelyzetben megjelenő vitákat meg fűszerezzem egy másik dimenzóval, amely szerint nem csak az eltérő kultúrák képesek számomra érdekes megvilágításba helyezni a saját kultúrámat, hanem ugyan ilyen ráltás élményt adhat az is, ha eltérő modernizációs síkokkal találkozom.

A más kultúrák tükrét horizontális interkulturális konfliktusnak, a modernizációs síkokét vertikális kulturális konfliktusnak hívtam.

Domschitz Mátyás modelljén végig vonulva látszik, hogy az emberi kultúra miként vesz gyökeres fordulatokat időnként abból a szempontból, hogy lineálisan fejlődik annak az érzékelése, hogy az adott szint milyen eszközöket ismer el innovációs fősodornak.

Eszköznek tekintjük-e az önismereti csoportot, a brain stormingot, pszichodrámát, a TQM-et, a learning orgot, a fow elméletet, az ai-kiodot, az analitikus szupervíziós csoportot, a táncterápiát, a paleolit diétát stb. stb.

Domschitz teóriája szerint /ő egy kommunikáció szakos Phd egyetemi tanár/

1. A törzsközösségi kultúra, a természeti népek eszköz parkja főként a természetben talált, egyszerű módon felhasznált eszközparkot használ. Hiányzik ezekből a kultúrákból az "eszköz készítő eszköz" tömeges innovációja.

2. A mezőgazdasági forradalom utáni ember, a királyságokká, birodalmakká szervezett ember sikerei mutatják az eszköz készítő eszközök innovációját. Ezen a ponton beszélhetünk a társadalmak és a munkamegosztás születéséről. Innentől kezdve van kovács vagy katonai kaszt. Innen van intézényesült társadalom irányító szervezeti rendszer.

3. Az alapvetően önellátó mezőgazdasági termelésre alapozott rendszerek felszámolásával alakulnak ki árutermelésre, kereskedelemre alapozott kultúrák. Az első ipari forradalom után, ezt a folyamatot az eszköz készítő eszközök tömeges használat, tehát az "eszköz készítő eszköz" - készítő eszköz forradalmi előretörése hozza el. A gépek munkahelyet teremtenek. A szekereken, fából készült hajókon utazó világ sokkal több kovácsnak, szekérhajtónak, még több katonának ad munkát, immáron piaci fizetésért. A városokba áramló népesség, az építkezés, a kereskedelem innovációja élet teret épít a modernizált világban és rohamosan csökken az önellátó mezőgazdasági termelésből élők aránya. Az olvasás, a könyv nyomtatás elterjedése lehetővé teszi a tanulás társadalmasítását.

4. Megszületnek az erról szóló keretalkotó mítoszok, hogy a premodern mitológiai kereteit elveszített ember, miként fogja megálmodni és megteremteni a szabad ember együttműködését. A "vissza a természethez", a géprombló mozgalmak, az állam ellen háborút folytató anarchisták, a tulajdonosi kaszt ellen háborút hirdető kommunisták, a nők emancipációjáért megharcoló feministák, vagy akár Aristoteles "Aranykor" társadalom képe előrevetít egy olyan innovációt, ahol a modernizációs eredmények, a demokrácia, az egymással szót értő polgárság, a keretalkotó ember, minden bizonnyal a szabadság kereteit fogja megteremteni. A modernizáció eredményei olyan eszközök, amelyek az emberi szabadság eszközparkjává válnak.

5. Annak ellenére, hogy nem láttunk a tankönyvek számára akceptálható kommunizmust vagy a többi utópia is megmaradt társadalomformáló álomképnek, néhány elem azért határozottan átment a modernizált emberi kultúrák  többségén. Jelentősen más lett a premodern keretekben jogosztottak státusza. Az intézményes világ eszközparkja segített a modern élet kényelmesebbé tételén és ezek a javak hozzáférhetővé váltak. A női emancipáció eredményei ma már olyan természetesek, hogy sem a családban, sem a kisközösségben, sem a politikai síkon nem lehet természtes adottságként, isteni elrendeltetésként eladni a nők jogosztottságával összefüggő kulturális probléma megoldási algoritmusokat. Természtes eszközként használjuk az óvodákat, néhány kultúrában a mosodát vagy a  készételt előállító intézményeket, a konyhai eszközök garmadáját. A házimunkával összeüggő kötött szerepfelosztás is feloldódott. Ezek már nem női felősségek, hanem felnőtt felelősségek. A II. ipari forradalom után megjelenő modernizáció kultúrája az életmód, vagy a demokrácia területén kitermelték annak az eszközparkját, amely az emberi szabadság közegeit képes "futószalagon" előállítani. A fehérgalléros értelmiség a szakszerűségével maximalizálni képes az egészséghez való jog, az oktatáshoz való jog, a lakhatáshoz való jog, stb. kérdések megvalósítását az életvilágban vagy akár ennek rendszerkorrekciós munkáját.

6. A 73-as olajválság utáni modernizáció és leginkább az ino technológia megjelenése és elterjedése forradalmasítja a fejlesztési - módosítási képességek vagy inkább lehetőségek hozzáférését. A számítógép segítségével el tájékozódni a jog vagy a történeti adatok dzsungelében más, mint a számítógép létezése előtti világban. Nem vagyunk már annyira a szakértőkre utalva. A rendszerezett információhoz való hozzáérés eszközparkja futószalagon gyártja a "szakértőket". Nem kell jogásszá válnom, hogy körül nézzek egy adott kérdés körül. Azon sem fáj a fejem, hogy hol találom a megfelelő információt! Ott a google. A rálátáseszközök, az információ rendszerezésének eszközei újabb olyan kultúrát teremtettek, amelyek társadalmasítják a fehér galléros értelmiség tudását. Az információs társadalom korában az ipari munkahelyek száma közel olyan drámaian lecsökken, mint a 2-es 3-as váltásnál az önellátó mezőgazdasági termelésből élők aránya. A szolgáltató szektorok válnak a munkaerőpiac megtartó erejévé.

7. A tudás alapú társadalom, az innovációk kora. A rendszerezett információk korához képest sokkal érdekesebbé válik az a képességünk, hogy a kreativitást képesek vagyunk-e egyéni vagy csoport teljesítményként felmutatni. A politikai síkot is elkezdi érdekelni a kreativitás verseny. Az EU szomorúan konstatálja évről évre, hogy Japán vagy az USA, újabban a skandináv országok hatékonyabbnak bizonyulnak új találmányok piaci bevezetésében, márkanevek, szerzői jogok terepén szerzett árbevétel terepeken, mint mi. Ebben a cikkben épp azt szeretném végig járni gondolatilag, hogy az egyes eltérő sikeres "tudás társadalom" modellek mely síkokon fektettek be korábban, hol vannak sikeres kulturális teljesítényeik? Az eszköz reprezentáció fejlődése ezen a ponton elkezd a belső mű vagy a kisközösség síkján sokkal több munkát befektetni, mint az előző kulturális innovációk. Egyrészt itt már arccal a jövő felé fordulunk, hisz munkaerőpiaci szempontból csak lehetőségként tudjuk felmutatni, hogy a szolgáltató szektorok közül a tudástermelő, a rálátást okozó, a belső mű korrekcióját segítő intézményességek tömeges használata jelentős potenciállal bírna. Vélhetően ehhez a személyiségtől éppen akkora kultúra váltási erőfeszítés szükséges, mint a keretalkotó síktól. A tudással vagy még inkább a tudás megosztással kapcsolatos piacnak határozottan van új centrum-periéria lejtő jellege.

Az orbánizus előtti időben a magyarokat csak vonzotta nyugatra, hogy ott a kreatívitás beilleszthető a vállalati vagy nemzeti keretekbe. Az egyetemek megszüntetésével felmerülhet az is a tudástermeléssel foglalkozókban, hogy nem csak vonz valami, hanem taszít is. Menekülnünk kell, mert a keretalkotó halálra ítélte az ezzel kapcsolatos munkahelyeket. Ez nem először fordul elő a történelmünkben. Harmadjára csináljuk ezt 100 év alatt! bennünket nem csak csábít a nyugat nyitottsága, integrációs teljesítménye. Bennünket bottal vernek kifelé az országból!

8. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kultúra eszköz reprezentációja szerint a világ többi polgára, a többi kisközösség, a többi országban élő emberek belátják, hogy a kultúra kritika szintjén hol miben kellene párbeszédbe elegyednünk. Az is egy közös megvilágosodásunk lehet, hogy hol mit kellene tenni a természeti egyensúly helyreálításáért. Akár, az emberkritikus, emberi tevékenység kritikus, a rálátás korlátait csökkenteni képes mechanizmusok eszközévé válik a "saját rálátást csúcsra pörgető ember". A "gaia" szint feltételezi a tudás társadalom eszköz parkjának tömeges használatba vételét. Nem kevesebb, mint világ szinten. Ez a mai politikai szocializációs viszonyok merevségét látva még meglehetősen utópisztikusnak tűnhet.

Eddig Matyi hangja, ami tudás társadalom ügyben érdekes most számomra. Két másik nézőpontot szeretnék mellé tenni. Egyrészt vissza mennénk a horizontális interkulturális tükör síkjára, másrészt a tudástársadalom ügyben sikeres kultúrákat összehasonlítanánk a magyar modernizációs pálya legújabb irányváltásával.

Másodsorban pedig, egy másik metszést is végzünk, a kultúrán. A blogon újra és újra körbe járt témákat azzal a modellel foglalom keretbe, hogy amikor közügyekben szólásra emelkedünk, akkor a következő identitás síkokon artikuláljuk az érdekeinket:

1.van, amikor nem csoport identitásként, hanem egyes emberként gondolkodunk problémákról, sérelmekről, megoldásokról,

2. van amikor a családi életstartégia nevében,
3. van amikor a vonatkoztatási csoportunk nevében, mint közösség iránt elkötelezettek,
4. van amikor a pártérdekeink politikai marketingje nevében, mint párt aktivisták,
5. van amikor a modernizációs keret nevében, mint keretalkotók.

A síkok egymásra hatása mentén kirajzolódnak különböző kultúrák közötti különbségek is. Más-más véd és dacszövetség van az egyes síkok között, sőt olyan kultúrát is fogunk találni, ahol inkább a konfliktus szembetűnő az egyes rétegek között.

 I. A Japán tudás társadalom modell

a, 1971-ben Varga Károly részt vett egy olyan nemzetközi kultúra összehasoníltó vizsgálatban, ahol arra a kérdésre keresték a választ, hogy van-e nemzeti kultúrális sajátossága a döntés előkésztés - döntés hozatal - értékelés folyamatnak.

Három karakteres eredményt nézzünk végig. A a japán modellt, az angolszász, döntés hozatali modellt, majd később a magyart.

A II. világháború után japán óriási energiát fektett abba, hogy az amerikai piachoz integrálódó vállalati kultúrákat támogassa a "ringi" szervezeti kultúra kiépítésében. Ennek a modellnek az a lényege, hogy a vállalati közösséget folyamatos innovációs aktivitásban tartja. A japánoknál komolyan veszik, hogy ötletekkel segítsék a szervezeti misszió tökéletesítését és azt még komolyabban, hogy mindenkivel leegyeztessék a felmerülő módosítási javaslatokat.

A Japán modell 
Alapos döntéselőkészítés                        döntés    végrehatás   
_____________________________________I_I_________________

A Japán ringi az európai kultúrkör országaitól eltérően sokkal több időt szán a döntés előkészítésre. Mindenkit bevon a legapróbb fejlesztésekbe is, a team tagjai mindenről tájékoztatják egymást. Tulajdonképpen mindenki a saját területén előáll fejlesztési javaslatokkal. Azok a vállalatok, amelyek alapvetően nem fejlesztő tevékenységet végeznek, pusztán a fejlesztés közös gyakorlása kedvéért robotokat építenek, illetve az értékelési – jutalmazási rendszer átdolgozásán gondolkodnak. Maga a döntés és a végrehajtás azért tud legendás gyorsasággal lezajlani, mert a döntés előkészítés során tulajdonképpen minden részletet kidolgoztak és leegyeztettek. Amikor eljött a termékszerkezet váltás sebességének versenye, akkor a Japán gazdaság a világ vezető hatalma lett. Az értékelés tulajdonképpen egybefolyik a döntés előkészítéssel, hiszen az új működéshez azonnal elkezdnek módosítási javaslatokat gyűjteni.

Az európai munkatempó ennél sokkal elidegnedettebb. Mi főként a mérnökökre bízzuk az innovációt, tehát mi egy ipari társadalom kora beli innovációs modellben élünk a japánokhoz képest. Ez a vonatkoztatási csoport és a keretalkotó sík nagyszerű találkozása volt , óriási politikai célokkal. A 45 után elvetett magok 73 után termőre fordultak és japánt a világ vezető gazdaságává tették!

b, Másképp van a személyiség és a keretalkotó kapcsolata is a japánoknál. A japánok világképe / emberképe szerint, az innováció közösségi teljesítmény. Ha valakinek az ötletéből kiindulva a termék fejlesztés, piaci sikert hozó tömegterméket produkál, az a vállalat sikere és nem a feltalálójé. A feltaláló, pontosabban a feltaláló team, max egy jutalom hétvégét kap. Ennek ellenére fantasztikus eredményeket értek el innováció terén. Amikor a 73-as olajválság után bejött a gyorsan változó info technológia piaci versenye, kiderült, hogy a gyors termék szerzet váltásra képes japán vállalati modell óriási piaci előnyben van a lomha  amerikai vagy európai modellhez képest.

c, Szembeötlő a japánok család vs. vállalat viszonya is. Ahogy a "b" pontban jelzett síkon a személyiség "szinte nincs is"  alapon eltűnik, ugyan úgy számunkra elképesztő mértékben birtokolhatja az egyén idejét a vállalat a család rovására. A japánok munka után "hivatalosan" együtt söröznek. Azaz a szabad idejüket döntően a munkacsoportjukkal költik el, ez lehetővé teszi, hogy a munka megterevezését, az értékelést ebben az "önkéntesen felajánlott időben/térben" kalkulálhatóan ide tegyék. Amikor Esztergomban a készülő Suzuki, 100 alkalmazottat kivitt Japánba, a haza jövők döntő többsége szétszéledt e miatt. A mi világfelfogásunk szerint lehetetlen ekkora mértékben a "vállalatért" élni.

d, Ha mondjuk a lakáskérdést behelyezem ebbe a képbe, vagy a jóléti társadalom intézményes családot segítő intézményeit, feltűnő, hogy nálunk a lakás az egyén vagy a családi életstratégia sík felelőssége, korábban a szocializmusban a legtöbb esetben az állam vagy falusi közegben a családi reciprocitás felelőssége volt. A japán modell a vállalati síkon tartja ezt a kérdést. A vonatkoztatási csoport dolga gondoskodni a családi életstratégia ezen eleméről.

Holnap fojtatjuk.

 

Következik majd 

II. Az angolszász modell 

III. A svéd modell

IV. A magyar modell hiányosságai

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr655012073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása