Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Várható-e gyökeres változás az országunkban jövőre?

2012.12.29. 23:57 :: Saman

Itt a blogon a mozgalmunk nagy alakjainak modelljeit használom folyamatok értékelésére. Amikor olyasvalaki olvassa, akinek nem ismerősek a megközelítések, azaz nem ugyan az az iskola adta a szemléletünket, az gyakran fogalmaz meg olyasmit, hogy ez egy belterjes csak önmagában érthető fogalomrendszer. Egyszer azt mondta valaki, hogy olyan vagyok, mint Hegel. Végig kell olvasni, különben nem biztos, hogy értelmet nyernek a fogalmak.

Meg kell hagyni, hogy nem lettünk mainsteam megközelítés az ország jövőkép formálása körül.

Számomra viszont a Tamás vagy a Matyi nézőpontjai metsző pontossággal mutatnak rá kulcsfontosságú kérdésekre. Ha csak évtizedek vagy méghosszabb idő alatt fedezi is fel külvilág, hogy az ő megközelítésük mentén fontos dolgokban születik rálátásunk, akkor is értelme van rendszeresen értékelésre használni a modelljeiket.

Mindkét mesterünk életművéből következő szempont elég érdekes képet fest.

Pál Tamás az érdek artikuláció körüli kultúra kutatója, nem csak szemlélődő tudós, közösségfejlesztő is, technikai segítője társadalmi tervezés folyamatoknak. Az ő életműve most eléggé égbe kiáltó fájdalom a napi gyakorlatban. A kormány semmiben nem egyeztet senkivel, az idén elfogadott törvények közül 4-et nyújtottak be parlamenti bizottságok, 155-öt a kormány és 66-ot egyéni képviselők. Hosszú távon azt gondolja orbán, hogy rendszer korrekciós javaslataival évtizedekre berekesztheti a jövőképről folyó közgondolkodást, vagy egyszerűen a kérdéseket.

Tombol annak a politikai szocializációs képnek a gyakorlati vonatkozása, hogy a magyar kizárólag kirekesztettséget érdemel és nem is képes a saját életét befolyásoló közügyekről érdek artikulációs teljesítményre. A döntés előkészítési folyamatokból való kirekesztettség a demokratikus keretek között jutatott hatalomra egy végletekig demokrácia ellenes ideológus érdekcsoportot. Szégyen ma magyarnak lennni! Ez az orbán hívők sara!

Ehhez képest, valaha mi azt hittük, hogy olyan kor jön el, ahol a társadalmi tervezés fórumokon kifejtett aktivitásunkkal részt vehetünk a döntés előkészítési folyamatokban! Az egyén sérelmének kimondása, a kisközösség hangja, a civilek hangja alkalmas arra, hogy "részt vegyünk a saját sorsunk alakításában". Akár az érintettek önszerveződésein keresztül az országos döntés előkészítési folyamatokban megjelenhet az állampolgári érdek. Pál Tamásnak köszönhető, hogy megtanultuk szakrális szentségként tisztelni az érdekeiért kiálló embert!

Talán tévedtünk, amikor azt gondoltunk, hogy felépül egy ilyen világ. 

Ugyan ilyen súllyal releváns Domschitz Matyi modernizációs elmélete is. A humán dimenzió trendjeihez azt a distinkciót használja Matyi, hogy az "ember eszköz", az "ember cél" vagy az "ember érték" orientáció felé irányulnak-e az emberi viszonyok.

Világosak a kormány demodernizációs preferenciái. Ha azt a fogalom rendszert szűrőként használjuk a valóság értékeléséhez, látható, hogy az "ember eszköz" tartományban elképesztő volumenű sürgés forgás van, míg az "ember érték" dienzióban tatárjárás mértékű pusztítás.

A kormány sosem beszél tudás társadalomról! A diákok igen!

A baj az, hogy az a skenario, amit a kormány erőltet, nem a versenyképesség fokozása miatt került a politikusok látóterébe, hanem a saját hatalmi egyeduralmukat próbálják erősíteni ezzel.

Az olyan rendszerek felszámolása, mint a független sajtó vagy a felsőoktatás, visszavetnek egy olyan korba, amely ismeretlen a ma élő generációk számára.

A korai ipari társadalomban vagy az önellátó társadalom végén és a II. ipari forradalom utáni modern rendszer hajnalán vannak olyan céljaink, hogy legyen szabad sajtó, legyen magyar Akadémia, iskola.

A demokratikus intézményrendszer, a parlamentarizmus, a sajtó, és az egyetemek derékba törése megkérdőjelezi az elmúlt 150 év legfontosabb szabadsággal kapcsolatos társadalmi céljait.

Ahogyan ez az ideológus érdekcsoport maszatol a rendszerezett információ és a tudás körül, világosan kifejezi, hogy megkísérli felszámolni az ezzel kapcsolatos intézményeket, megkísérli derékba törni ezek függetlenségét, az egyetemek forrás megvonása a felső oktatási rendszer teljes összeomlását vonná maga után.

Nem számolnak azzal a kockázattal, hogy az információs technológia jelen állapotában az alternatív információ források közvetlen kommunikációt tesznek lehetővé az egyén és a vonatkoztatási csoportja között. 

Önszerveződő módon megoldhatjuk, hogy ha nincsenek megbízható infromáció forrásaink, ha hazudik a szemünkbe a sajtó, akkor belinkelem magamhoz azokat, akiknek adok a szavára!

Megnézhetem a neten Csíkszentmihályi Mihály előadását a flow elméletéről, anélkül keveredhetünk előadó - hallgató viszonyba, hogy visszajönne Magyarországra tanítani! Az év elején Csíkszentmihályi megkapta postán a kormány kitüntetését és azt üzente: "Van mire szerénynek lennünk!"

Egyetlen dolog limitálja azt, hogy mennyire érdekes a részvételi demorkácia körüli tudás. Az hogy mennyire érdekes ez a potenciális hallgatóság, a részvétel ügyben mozgolódók számára!

Azt gondolom, hogy ebben az évben ezügyben alapvetően változtak meg viszonyok!

Soha nem voltak ennyire érthetőek és kézzel foghatóak az egyszerű ember számára ezek a nézőpontok!

Nekem úgy tűnik, hogy cunami szerűen elsöpri rövidesen ez a világ, azt a kártyavárat, amely kireksztő módon nekifeszült az életvilágnak. Koncentrálhat a jogrendszer teljes felépíténye arra, hogy a polgár sohase emelkedhessen szólásra. Seregyni ork mehet iskolák és templomok ezreibe, hogy prédikáljanak-e sötét lelkű társaság szentségéről. De most, hogy ez elkezdődött....

A Balatonalmádi Gimnázium petíciója, korábban a Szigetszentmiklósi tüntetés és év végén az országos diáktüntetések jelzik, hogy a két világ hadban áll.

Nincs oka az embereknek fenntartani azt a hatalmi rendszert, amely ilyen mértékben rátámad az életvilágra. Eleddig mi tűntünk álomvilágban élő ideológus érdekcsoportnak. Most kezdik érteni az emberek, hogy mi az ára annak, hogy ha nincs társadalmi kontroll a kormány fölött!

Nem értette a magyar, hogy minek az emberi jogok világa! Most sokan kezdik érteni! 

Hogy milyen mély ez az erő, azt mi sem jelzi jobban, hogy a 89-es forradalmi változásoknál a középiskolás diákmozgalmak nem voltak politikai célokkal az utcán!

Ma ez a természetes?!

Három nap alatt összerakott hálózatok jelennek meg a diákszervezetek között.

Nem az intémzényesültség tartja össze ezeket a mozgalmakat, hanem a közös érdek! A kirekesztettség akkora, hogy a kormány "Ti vagytok az egyetlen ifjúsági szervezet" FIDELITAS nevezetű pincsi kutyája eltörpül az utcákon hömpölygő diákok tömegei mellett!

A békemenet civiljei, vagy a kecskeméti fórum kormány-civiljei közröhely tárgyává váltak a fiatalok szemében!

Meglehet, hogy a Halász - Zuschlág paktum óta tartó civil pogrom, a független társadalmi önszerveződések intézményes hátterének szisztematikus szétverése, a III. szektor halála elhozta a tömegmozgalmak korát!

Az egyszerű polgár életvilága és a keretalkotó sík között nincsenek kommunikációra képes intézményesültségek!

Ha a családi életstratégia vagy mondjuk egy szakma szintű vonatkoztatási csoport szóba akarna elegyedni a keretalkotó, a modernizációs kérdéseket befolyásoló síkkal, akkor felesleges odapottyantott iskolaigazgatókkal, Hoffmann Rózsákkal vagy Csizmadia Lászlókkal nem állnak már szóba az emberek. A hivatalos érdekképviseleti csatornák, mint OÉT már nincsenek. Sem a civil párbeszéd, sem a pártok belső demokráciája nem tud a pártmaffiák önkényének határt szabni.

Bukott banda piti emberei, akiket egy mozdulattal söpörnek félre.

A kecskeméti fórumon ezt az üzenetet adták át Hoffman Rózsának:

"Gondolom senki sem hiszit hogy ön hozza a rossz döntéseket. ...

A pénzelvonásokkal ne bénítsák meg az egyetemeket! A pénzeket adják vissza és ne stadion építsekre költsék ezt a pénzt, hanem arra, amire Magyarországnak most valóban szüksége van!

Kérem, hogy ezt mondja el Orbán Viktornak!"

Nem hiszem, hogy ez a társaság tartósan képes elviselni ekkora nyomást! Ez társadalmi nyomás!

Orbán hiába ordít velük a pártgyűlésen!

Beállt a tél és nincsen már muníció!

Szólj hozzá!

Közösségi HR Társadalmi tervezési folyamatok támogatása. Munkaerőpiaci reintegrációs projektek előkészítése Részvételi Demokrácia Hálózat civilmandatum@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr824982427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása