RDH Blog - RSS 2.0Anno középiskolásként éltem meg a rendszerváltás előtti időszakot. Nyakig bele vetettem magam azokba a középiskolás diákmozgalmakba, amelyeknek határozott képük volt arról, hogy miben lesz más polgárként élni az országunkban.
Most, hogy az egyetemisták, a középiskolások és a humán szakmák megmozdulásai tiltakozási hullámmal borítják el a hazai közéletet, olyan igények fogalmazódnak meg kristály tisztán, amit akkor anno komolyan kellett volna vennünk társadalmi szinten is.
Azért van egy óriási különbség a két forradalmi helyzet között. Akkor anno hinni lehetett abban, hogy a világunk szervesen belenő majd egy olyan kultúrába, ahol nem tilos az érdek artikuláció, hanem természetes része a közéletnek. Évezredes elnyomás után végre kimondhatjuk, ha valami fáj, ha valami problémánk van, ha valamiről azt gondoljuk, hogy jobbítani lehetne!
A mi diákmozgalmaink ezért elfoglalták méltó helyüket a különböző közösségfejlesztő civil mozgalmak között és a helyi közösségek kaptak kultúra fejlesztő támogatást tőlünk. Konkrétan fórum technikákkal segítettük megélni azt, hogy milyen élmény részt venni a saját sorsunk alakításában. Milyen élmény kérdések, problémák, fejlesztő ötletek felvetésével társadalmi tervezés fórumokon részt venni.
Pál Tamás kutatói munkája arra koncentrált, hogy a hazai szervezeti kultúra a problémák kimondásának szankcionálásával miként erősíti a rendszer tömeges alattvalóvá nevelési törekvéseit.
Kidolgozott egy olyan fórum technikát, ahol a probléma felvetője anoním marad, a kérdés mégis más felvetésekkel versenyezve eljuthat a fórum legvégső nyilvánosságát jelentő eseményre. 450 iskolában volt Igazlátó Nap a rendszerváltás körül és más fórum technikákal együtt 2-4000-re tehető azon középiskolás diákközösségek száma, amelyek módszertani támogatást kaptak tőlünk probléma feltáró műhelymunkákhoz. Kéri Laci úgy nevezte Tamás fórumát, hogy "interpellálni tanítja a gyerekeket".
Az egyes diákmozgalak vagy őket támogató tréner csoportok között volt egy közös tudásanyag, módszertani háttér, ami főként Tamás, Almási István, Domschitz Matyi és Korom Pali életműve.
Tegnap cseteltem Matyival a facebookon. Kérdezte, hogy látom, e "mi folyik odahaza?". Mondtam, hogy 3 percenként jönnek a hírek. Úgy tűnik a vonatkoztatási csoportomat, a barátaimat érdeklik az ilyen események.
Kifejezetten örömmel tölt el, hogy a mostani diákmegmozdulások felvételei arról tanuskodnak, hogy a demokráciát zsákban ellopó orbán rezsimmel szemben csőstül fogalmaznak meg demokrácia deficitekkel összefüggő kérdéseket!
A legutóbbi cikkemben belinkelt videóban neki szegezi egy kecskeméti diák Hoffmann Rózsának, hogy ne merje azt hazudni, hogy az ÉRINTETTEKKEL egyeztettek, mert a valóság az, hogy ilyen nem történt.
Tamás az utóbbi 10 évben mindent széttép amit megír. Attól fél, hogy a Századvégen adott órái nyomán adott ihletet a civilgyilkos zsákmányszerző pártcsürhének ahhoz, hogy ennyire profin irtogassák az érdek artikuláció fejlesztésével foglalkozó intéznyesültségeket.
Néhány napja a Tudástőke Alapítvány díjat adott át Pál Tamásnak. A "Társadalom fejlesztéséért" díjat.
A díjátadó ünnepségen ott volt szinte mindenki, aki Tamás Iskolapolgár Alapítványának repülő tantestületében dolgozott, szinte senki nem hiányzott egy Mikroműhely üléshez vagy egy EDÖK projekt vezetői értekezlethez. Az Országos Diák Unió mögött ez a három közösségfejlesztő szervezet küldött képzett trénereket helyi terepmunkára.
Vérzett a szívem, hogy nem tudtam haza ugrani erre az eseményre. Az anyagi helyzetem nem teszi lehetővé sajnos.
A csapatból én vagyok az az aktivista, aki a neten igyekszik pozícionálni Tamás életművének fontos üzeneteit.
Szinte minden nap felbattyogok a nol.hu-ra és az ottani közbeszédben számon kérem az érdek artikulációs hátteret. Ki beszél itt? Mekkora a mandátum súlya? Ha párt ostorozza a népet, hogy mondja már meg, hogy mi jó neki, akkor vissza kérdezek, hogy az illető párt hogyan irtogatta az érintettek állampolgári önszerveződéseit. Talán ezen a csatornán eljut Tamás üzenete a ma ifjúságához! Hiszem, hogy nincsen jogunk véka alá rejteni ezt a gyertyát, s bár nincsenek már tráningjeink a hazai civil közgeben, azért van olyan csatorna, ahol elérhető ez a tudás.
Amikor a pártok vagy az újságírók jószolgálati szerepben beszélnek közérdekről, akkor én vagyok az a figura, aki ott egy olyan világképpel áll elő, amely szerint létezik a saját érdekképviseletnek a hangja is.
Nem szükséges az emberek helyett beszélni, mert az emberek tudnak beszélni!
Számtalan cikket kihegyeztem már erre a tételre. A társadalmi tervezés az a közösségfejlesztő eszköztár, amely hisz abban, hogy az emberek elég felnőttek ehhez. A mi mozgalmainkban tízezrével produkáltunk erre példákat leginkább középiskolás diákok között!
A mostani diákmegmozdulások ezért mindennél jobban megmelengették a szívemet!
Naponta látok középiskolásokat, akik felemelik a hangjukat azért, hogy ne akarják pökhendi felnőttek elvitatni a szóláshoz való jogukat!
Mint apa, mint egykori diákmozgalmi aktivista, mint az Országos Diák Unió egykori elnöke büszke vagyok a mai diákok politikai tiltakozási akciójára!
Rengeteg tiszta beszédet látok tőlük! Leiskolázzák a felnőtt társadalmat, annyira tisztán állnak ki szóláshoz való jogokért vagy annak védelmében!
" A korány nem az érintettekkel tárgyal (vagy nem tárgyal velük érdemben), hanem a Fidelitasszal (ezt még jobb körökben is maszturbációnak hívják): ez a kirekesztés. A kormány először nem volt hajlandó tandíjról beszélni, most pedig úgy tesz mintha a tandíjat nem is ők, hanem valaki más próbálta volna most is bevezetni: ez a hazugság. Először minden egyeztetés és hatástanulmány nélkül dönteni a keretszámokról, illetve tetemes pénzeket kivonni az oktatásból, majd három nap alatt teljesen új koncepciót kidolgozni: ez a rögtönzés. Ez a három elem, valamint a vasárnap bekövetkezett 180 fokos kommunikációs és stratégiai fordulat tökéletesen jellemzi a kormány elmúlt két és fél évét. Ebből lett elegük az embereknek. Ebből lett elegük a diákoknak. Ebből van elege majdnem mindenkinek." alternatíva
Óriási különbség a korábbi mozgalmak és a mostani tiltakozási hullám között, hogy most egyértelműen a saját érdekképviseleteknél van a szerva.
Nem politikusok állnak szemben politikus jelöltekkel vagy egyéb jószolgálati érdek képviseletekkel.
Ez maga a nép! Nagyon remélem, hogy ez a jövő Magyarországa!
Kommentek