RDH Blog - RSS 2.0Hosszú távon nem ússzuk meg azt, hogy egészen a politikai szocializációs alapokig visszanyúlva vizsgáljunk kérdéseket.
Azt gondolom, hogy a NOE vagy a fogyatékosokat tömörítő civilek nyugodtan bízhatnak a gravitációban. Az ő civil hálózataikat semmilyen civilgyilkos kör nem fogja tudni elpusztítani.
A NOE vezetése teljesen eladta magát a civilgyilkos zsákmányszerző párokráciának,de azt gondolom, hogy amíg a FIDESZ belső demokráciájának 0 szintje simán kibír akármit, addig ezekben a mozgalmakban a civilgyilkos erők nem képesek tartani a frontot az életvilággal szemben.
Szerintem alapvető bajunk a jogvédő - érdekvédő szervezetekben, hogy beleütközünk abba a kulturális korlátba, hogy mi magyarok elismerjük a civilgyilkos erőknek azt a "jogát" hogy fokozzák bizonyos csoportok jogfosztottságát.
Az elmúlt 15 évben egy durva rebarbarizáló folyamat ment végbe a FIDESZ és az MSZP vezetésével, aminek a vége az, hogy már az alapvető intézmények: a törvényesség, a nyilvánosság, a független bíróság - ügyészség - rendőrség, az érintettek társadalmi önszerveződéseinek hangja a döntés előkészítési folyamatokban "kiiktatódott" rendszer szinten.
A "jogfosztottságok fokozáshoz való jog" vélhetően azért alapvető attitűd nálunk magyaroknál, mert a dehumanizációs forradalom óta a magyarok alkotják azt a kasztot, amelyre leginkább jellemző az igazságtalan jogfosztottság. Az ez ellen való küzdelemben sikeresebbek az integrálódott etnikumok. A modernizáció megjelenésével etnikai alapon kezelünk egy olyan kérdést, amit nem lenne szabad annak nézni. Tele vagyunk olyan percepcióval, ami olykor szöges ellentéte a valóságnak!
Ebből a katyvaszból kijön egy olyan demokrácia felfogás, ahol az átlagember és a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia egymásra tud kacsintani azokban a helyzetekben, ahol kisebbségek kiszolgáltatott helyzetének fokozásáról van szó.
Ha valaki itt meg akarja értetni a többségi társadalommal, hogy az ő társadalmi csoportja miben más, miben vannak a köz figyelmét sőt hathatós segítségét igénylő élethelyzetei, akkor beleütközik abba a falba, hogy mi magyarok így gondolkodunk:
"Ha én megalázó jogfosztottságban élek, akkor neked sem hallgatom meg azokat a javaslataidat, amik emberi jogok érvényesülése körüli kérdések!"
Rendszerszinten és kulturálisan is kimutatható, hogy a szólás jogát sem ismerjük el!
Pál Tamás életművét a napokban fogja kitüntetni a Tudástőke Alapítvány. Tamás kutatásai mutattak rá a 80-as évek végén, hogy a hazai szervezeti kultúra szankcionálja a problémák kimondását, ami blokkolja a szervezetek síkján az öntanulást, vagy a magasabb demokratikus rendszerekben az önkorrekciós mechanizmusokat.
Mi vagyunk a panaszkodás népe, de itt senkinek nincsen JOGA panaszkodni!
A mondat első felében arról beszélek, hogy a személyiség, a családi stratégia vagy a vonatkoztatási csoport síkján mit csinál, a mondat második felében arról beszélek, hogy a vonatkoztatási csoport /például az érintettek társadalmi önszerveződése/ a politikai marketing vagy a keretalkotó - jövőkép tervező síkokon mit NEM csinálhat!
Ha a magyarok a következő 365 évben nem gyógyítják meg ezt a betegségüket, akkor még 365 évig ebben a fasisztoid, jogfosztottságokra épülő mocsárban fognak dagonyázni, újratermelve ezzel a tömeges szegénységi kultúrát.
Kommentek