Először kitöltjük a mátrixot oszlopait és sorait alkotó elemeket. Azután a 20 lehetséges konfliktus területből kiválasztjuk azt a 4-5 legfontosabbat, ami az esetpélda szempontjából érdekes. Lényegében tetszőleges, hogy hol húzzuk meg a határt, akár mind a 20-at végignézhetjük sőt az eredetileg vakfoltnak nyilvánított területeken is tornáztathatjuk a mitikus fantázinákat.

Hogy néz ki ez a konfliktus mint az emberben élő erkölcs lázadása?

Ismerek néhány Ángyán tanítványt a hazai zöld mozgalmakból. Ők a Gödöllői egyetemen tanultak a professzortól.  Azt láttam rajtuk, hogy elismerik Ángyán doktor tudományos munkásságát. Ő az, aki az agrárszakemberek - agrárközgazdászok számára az EU vidékfejlesztési céljait meg tudta mutatni. Ez az ember, aki energiát fektetett abba, hogy átlássa az EU 45 utáni történelmének alakulását abból a szemszögből, hogy a falu és ezen belül a kis és közepes gazdaságok történelme hogyan alakul. Azt is tanítja, hogy mi a jelen agrár fejlesztési azaz pontosabban most már vidékfejlesztési irány. Megkapó az a kitartás, az a felelősség érzet, amivel tudományos ismeret felhalmozó és tanító munkáját végzi. Nemcsak tanár, a közéletben is kifejti az álláspontját ha a hazai folyamatokban a régi TSZ világ lobbija, vagy a tejipar - húsipar konglomerátumai kisvállalkozás ellenes erővel hatnak. Egyszerre szembesíti az országot azzal, hogy mennyire közünk nincsen az EU integrációs teljesítményéhez, mennyire süketek vagyunk meghallani, hogy a vidékfejlesztési erőforrások fontos jóléti társadalom alkotó elemek, ugyanakkor kritikusa is az EU CAP-nak, amely közvetlenül felelős a hazai vidéki élettér széteséséért.

A családi stratégia szintjén mik a dilemmák?

A gazdatüntetések kapcsán többször felszólalt. Anno kb. 8 vagy 10 éve kapott egy telefont, amelyben őt és a családját megfenyegették. Erre ő azonnal a nyilvánossághoz fordult. Úgy tűnik ez hatott.

Ez a sajtóhír ékes példája annak, hogy az ilyen don Quixote típusú emberek a személyes és a családi biztonságukat kockáztatva harcolnak olyasmiért, ami a közjó!

Óriási dilemma a magyar családoknál, hogy ki lehet-e kerülni valahogy a civilgyilkos rendszerek családi stratégiákat elsöprő, egzisztenciálisan ellehetetlenítő vagy egy az egyben terrorista manőverei elől.

Az ilyesmihez kell egy olyan kulturális háttér, mint amit mondjuk az "Utolsó szamurájban" látunk. Kell egy asszony, aki feladja rád a páncélt és benyeli a könnyeit, amikor csatába mész. Ez nem egyetlen személyiség teljesítménye csak. Mindenkinek el kell fogadni azt, hogy egy ilyen "megszállott" ember beáll a Thermopüllai-szorosba és azt mondja a maffiapártosdinak, hogy eddig és netovább. Az EU, a törvényeink, az eddigi pályázati procedúrák, sőt lefuttatott és mintraértékűnek címkézett procedúrák nem engedik meg azt a rablást, amit itt véghez vittek! Bevállalva ezzel azt a kockázatot hogy a maffia az életedre tör. Ide jutott a közélet kommunikációs mércéje a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia 15 évében.

Hogy néz ki ez az üzenet mint vonatkoztatási csoportok konfliktusa?

Nagyon érdekes Ángyán professzor úr kötődése két körhöz. Egyrészt van az országban egy hús vér kisgazda - családi gazdálkodó - kis birtoktesten gazdálkodó réteg. A kisgazdálkodók világa ismeri őt és megbíznak az általa facilitált konfliktus kezelési procedúrákban.

Másrészt a professzor szót ért a zöldekkel is. Nem mindenben ért egyet, de nem csukja be a fülét az alternatív csoportok útkereső kezdeményezései előtt, ellentétben a hazai politikusokkal és az átlag falusi kultúrában felnőtt emberekkel.

A tudományban is hihetetlen súly a politikai szerepvállalás, még akkor is, ha civil fronton küzd az ember. Ugyanakkor én őt tartom felelős tudósnak. Sajnos a tudományos discurzus nem képez önálló frontot. Nem csinálnak olyat a hazai tudósok, hogy ennyire világosan kifejeznék, hogy a politika jövőkép alternatívái mikor mennyibe fognak kerülni az életvilágnál. Egy kezemen meg tudom számolni az ilyen tudósok számát. Hirtelen csak Ferge anyánk jut eszembe.

A politikai jövőkép alternatívák harcaként hogyan értelmezhető a csata?

Ángyán professzor leginkább a TSZ lobbival, azaz a nagybirtokos érdekcsoporttal vívja évtizedek óta tartó szélmalom harcát. Ez az érdekkijáró csoport könnyen szót ért a civilgyilkos zsákmányszerző párttitkárkaszttal és könnyen maga alá gyűri az Ángyán által idealizált csoport érveit. A hazai közéletben nagyon nehéz ez a párbeszéd, mert a döntéshozatali kultúránkból alapvetően hiányzik az, hogy érintettek hangját egyáltalán hagyja megszólalni a döntéshozó.

A keret, az az ipari társadalom - információs társadalom - tudás alapú társadalom - fenntartható fejlődés társadalom szerveződési modellek szempontjából mivel is állunk szemben?

Főképp a tudományos discurzus és a politikusok felelőssége az, hogy el vagyunk veszve a modernizációs irányok dzsungelében.

Ángyán prof. elmélyült rálátása érti az EU posztmodern célkitűzéseit és tudja hogy mi folyik a hazai életvilágban. Amikor a politikusok és a gazdálkodók között facilitálja az alkufolyamatokat akkor igyekszik ugyan becsempészni valamicskét ebből a rálátásból, de ilyenkor a facilitátor szerepéből adódóan nem képezheti a kerekasztal harmadik sarkát.

Éppen ezért a zöld mozgalom néhány zugtréningjén kívül nem nagyon van hely az országban, ahol egyáltalán napirendre tűzhetnénk ezt a kérdést. Anno szerveztem egy tréninget Varga Géza ökofalujának szállodájában a mi mozgalmunk és a zöldek számára. Bár eléggé ismerik Matyit, de a kocka még nem nagyon terjed társadalmi tervezés technikaként sajnos. Azt reméltem, hogy az Élőláncosok fülébe sikerül elültetnem azt a gondolatot hogy a társadalmi tervezés fontos közösségfejlesztő módszertani háttér. Különösen ha a keretekről kell együtt gondolkodni. Micsoda kifordul világ, hogy Géza azóta JOBBIK MP.