RDH Blog - RSS 2.0A rendszerváltás alapvető társadalmi szerződéséhez tartozik hozzá, hogy mi jóléti társadalom modellre szerződtünk, demokráciára szerződtünk és szabad piaci gazdaságra szerződtünk. A civilgyilkos zsákmányszerző párttitkárkaszt napi szinten sárba tapossa ezeket.
Ezek a kínai bérszínvonalat tartják versenyképesnek és nem válaszolnak arra a kérdésre, hogy miért nincsen a magyar bérben diszkrecionális jövedelem.
Nem hajlandók az erről szóló közbeszédben részt venni. Ők írják, diktálják, hogy mi legyen.
Ez a politikai tiltakozási akció azért ötletes, mert láthatóvá teszi, hogy itt társadalmi krízis van.
Legutóbb 56-ban volt ekkora társadalmi krízis.
Akkor 200.000 ember menekült ki az országból.
65.000-ret börtönöztek be.
2500-an haltak meg.
Sajnos ennek a társadalmi krízisnek is mindhárom síkon vannak áldozatai.
Az uszító politikai szocializációs kampányok már elvitték odáig a közállapotokat, hogy vannak halálos áldozatok.
Szima Juditnak megmondták a rendőr kollegái, hogy parancsot kaptak arra, hogy mérgezzék meg. Geréb Ágnes börtönben van koholt vádak alapján, azért, mert egy progresszív civil mozgalom vezetője. Pál Tamást is perbe fogták a fidesznyikek, azért mert nyilatkozott arról, hogy miként rabolnak a közalapítványból.
Ez a politikai tiltakozási akció egy szegmensét könyveli annak, hogy a migráció mekkora ebben a társadalmi csoportban.
Nagyon is helyes, hogy keményen szembesítik a politikusokat a hazugságaikkal és ferdítéseikkel. Itt az ideje, hogy akkor is meg lehessen hallani a polgárok hangját, ha a hatalom nem kíváncsi rá.
Szemezgetek egy kicsit a KDNP hazavándorlás cunamit előidézni hivatott kampányára írott kommentekből:
Mi öt és fél éve jöttünk el a férjemmel Franciaországba, mivel én akkor még egyetemista voltam (tanárnak tanultam), a férjem meg akkor már 6 éve szemész szakorvosként dolgozott egy vidéki kórházban éhbérért (miközben 3 idegen nyelven perfektül beszélt, ennyit az aranyat érő nyelvtudásról), és egész egyszerűen semmi perspektívát nem láttunk a jövőre nézve. Soha nem voltunk anyagiasak, de mikor összekerültünk, számot kellett vetni, hogy mire számíthatunk a közös életünkben, és azt láttuk, hogy nyomor. A férjem akkor kb. 90ezer forintot keresett, én az iskola mellett vállaltam takarítást, és angoltanítást, és így sem engedhettünk meg magunknak egy normális albérletet sem, sőt ha nem akartunk bundáskenyéren élni a hónap végén, akkor kénytelen volt a férjem elfogadni a megalázó hálapénzt, pedig gyűlölte, és soha nem is kérte. No, meg ez a hálapénz is olyan, hogy vannak szakmák, ahol sok összejöhet (pl. nőgyógyászat), de a szemészetben főleg kisnyugdíjas betegeket kell műteni szürkehályoggal, 500-1000 forintnál többet szegénykék nem tudtak adni, és még amiatt is majd megszakadt a férjem szíve, hogy el kell fogadnia, úgyhogy sokkal jobban örült, ha inkább adtak egy csupor házimézet, vagy lekvárt, vagy küldtek nekem egy csokor kerti virágot.
Jó ideig egy kórháztól bérelt "lakásban" laktunk egy mocskos, csótányos nővérszállón, 13 négyzetméteren, hogy egy keves tudjunk félretenni, és amikor a szüleim segítségével sikerült egy rendesebb albérletbe költöznünk, akkor a "portás" leltárba vette a csótányoslak bútorait, hogy nem loptunk-e el valamit, de még a rolóajtót és a vécécsészét is ellenőrizte. Olyan megalázó volt, hogy a saját hazánkban folyton potenciális rablóknak néznek minket, hogy a sírás fojtogatta a torkomat, és akkor döntöttük el, hogy ha lesz rá lehetőség, akkor eljövünk ... ribizli
diplomám van, több nyelven beszélek folyékonyan és SEMMILYEN MUNKÁT nem kaptam több mint másfél évig...dacára annak hogy tárt karokkal vár ez az ország....magyarország szegény, ezzel együtt drága is, a korrupció felemészti a kiemelkedően magas adókat....nem károgás mert ez az otthonom, de ha pusztán élet-minőségi szempontból nézem, azt kívánom a gyerekem ne itt szülessen.
éltem angliában, és sokat járok németországba, szlovákiába, csehországba...bocs srácok de nincsen racionális érv a hazatérés mellett.....én egy karácsonyi látogatáskor maradtam itt, mert akkor ismertem meg a barátnőmet...de csak miatta.
az meg hogy az itt élő külföldiek ugyanannyit keresnek egyszerűen nem igaz. ugyanabban a munkakörben egy teszemazt holland vagy akár lengyel alkalmazott is többet kap. az ok prózai: egy multinál minden alkalmazottat a saját országának munkaerőpiaca szerint fizetnek. egy angol nem fog 150 ezer hufért dolgozni, egy magyar viszont igen
A hadak utjat mar megjartam, probaltam Magyarorszagon boldogulni ket amerikai orvosi szakvizsgaval hetevi kintlet utan. Az allaskeresesnel a penz nem szamitott, boven volt megtakaritasunk a parommal, aki szinten orvos. Mint a hulyere ugy neztek rank, amikor a jo oreg egyetemunk klinikain probaltunk allast keresni. Az akkor indulo rezidens kepzesbe szerettuk volna bekapcsolodni visszahozva a tudast, amit kint megszereztunk. A legjobb ajanlat az volt, hogy kezdjuk elorol az itteni rezidenciat. A legnemesebb szandek vezetett: magyar orvos rezidenseket szerettem volna tanitani ugy, ahogy itt tanitottak engem. Ugy jo hatvan eve mukodik a rezindensi rendszer az Allamokban, tapasztalat van boven. De hat nem kellettunk. Visszajottunk.
16%-os ado: fogalmam sincs mennyi adot fizetek itt osszesen. A magyar orvosi havi atlagfizetes haromszorosat kapom . Egy napi berkent.
gasban március 23.23.02
Kommentek