Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Szegény ember mézzel főz

2011.08.26. 21:46 :: Saman

Egy lehetséges címe a készülő könyvnek ez.

 Ez a mítosz arról szólna, hogy mi magyarok elképesztően sok negatív extenáliát el tudunk viselni.

Nekünk nem baj, ha a politikusok kilopják a szemünket, nem baj, ha két millióan dolgozunk a piaci oldalon és 8 millióan vagyunk az állami újraelosztás oldalon. Nem baj, ha egy párt nem mondja meg, hogy mit akar csinálni kormányon, attól még lehet neki totális felhatalmazása, nem baj ha nincs törvényesség, nyilvánosság, feljebb viteli lehetőség és érdekképviselet...

Korábban tapasztaltam, hogy egy-egy oldal nem visel el akármekkora file méretet, ezért ebben a bejegyzésben a tegnapi cikkhez kapcsolódó linkeket szúrom be. Főként kultúra összehasonlító vizsgálatokhoz fűződő kommentek ezek, vagy saját modellek, amik segítenek a kultúra elemző munkában. 

A legfontosabb 20 modellt beillesztem ebbe a keretbe.

  1. A személyiség és a család értékeinek konfliktusa

Mobilitással járó tanulás

Ehhez a részhez a Globe - Hoffstede kutatás ad kitűnő hátteret.

61 országban méri a kudarckerülő-sikerorientált, bizonytalanságkerülő-bizonytalanságtűrő, humánorientált - nem h..., férfias-nőies, individualista-kollektivista /ezt két szinten is/, jövőorientált- nem j.., hatalmi távolság vagy aszertív nem aszertív értékeket.

Ez egy komoly látlelet kultúra összehasonlító műfajban. Sajnos mi a legtöbb helyen dobogósak vagyunk a rosszabbik póluson... 

Ha a "személyiségek versenye" megközelítésre épül a világ, akkor mi egy 50 kilós cementeszsákkal a hátunkon álltunk a startvonalhoz ebben a futóversenyben.

 2. A vonatkoztatási csoport és a személyiség érték konfliktusa

Részvétel és mintaadás

A Globe-Hoffstede vizsgálatok individualista-kollektivista és férfias-nőies skálái meglehet, hogy jeleznek egy nemzeti kulturális attitűdöt, amit a japánoknál szakrális intézményesség keresésként lehet megtapasztalni, míg nálunk mélyből fakadó intézményességtagadó attitűdként. A japánok elképesztő apróságokban meglátják annak az eszközét, hogy miként csatlakozhatnak a közösségiségeikhez, legyen ez vállalati vagy nemzeti szintű, míg mi elképesztő mértékben ignorálni tudjuk egy helyi közösség hívását, ha pedig intézményesültség kéri a lojalitásunkat, akkor simán átmegyünk bűnözőbe és terrorista akciókkal érzékeltetjük az intézményesültségekkel, hogy szerintünk igazságtalan a puszta létük is. Különösen akkor vagyunk intézményességtagadó kedvünkben, ha a csillagok együtt állása kedvező, azaz a pártpolitikai marketing arra biztat bennünket, hogy nyugodtan pofozzuk fel a vizitdíjat kérő állami alkalmazottakat. Képesek vagyunk tömegesen rátámadni a saját körzeti orvosunkra!

Persze az állami alkalmazottak nem a kedvenceink. Nálunk azok a viccek, amik az USA-ban lengyel viccek, azok rendőr viccek erre felé. Mi utáljuk a kalauzokat vagy a BKV ellenőrt, és simán eltűrjük, ha az APEH ellenőr vagy a KÖJÁL csak a szokásos "védelmi pénz" beszedése ügyében jelenik meg a vállalkozói világban.

Persze odahaza igyekszünk kompenzálni, amit nem biztos, hogy segít feldolgozni a vállalati rendszerünk. 

3. Személyiség és pártok politikai marketingjének konfliktusai

Diktátorok és egyéb karizmatikus politikai karakterek

Asszem a kisgazdapárt csodaguruja Pokol Béla írt erről. Van nála népvezér politikai karakter /Torgyán doktor/, debatőr típus /az ifú orbán/ , vagy kiegyensúlyozó - konfliktus közvetítő alkat / Kunce Gábor/.

Ami az én fantáziámat megragadta ezen a terepen, az a közéleti karakter, aki megpróbálta valaha szembesíteni a politikusokat. Kiemelkedő esemény számomra az a pont, amikor Béki Gabriella elbőgte magát a Halász-Zuschlag paktum megszületésekor. Egy emberi reakció volt ez arról, hogy mennyire tehetetlenek vagyunk a makro folyamatokkal szemben. Sajnálom, hogy ez az érzelem nem fordított az SZDSZ hozzáállásán, nem talált értő fülekre sehol. Számomra a Halász-Zuschlag paktum a hazai demokrácia haláltusájának kezdőpontja. Azt csak később lehet majd diagnosztizálni, hogy mikortól kóma és mikortól halál az állapotunk ezügyben. 

4. Személyiség és framework

Találkozhatunk-e korunk prófétájával?

Rövid válasz: nem. Persze azért vannak, akik világmegváltó fantazmagóriájukat autoriter módon ráhúzzák a társadalomra. A norvég terrorista például, meg orbán viktor.

------------------------------------------------------------------------------

 5. A család hatása a személyiségre

Nyomásgyakorlás

 A dédapám még 70 éves korában is simán megpróbálta rávenni a fiait, hogy vegyék át a kerékgyártó műhelyt. Mint humánfejlesztő szakember, pontosan értem, hogy miért. A premodern ember a változatlan újratermelődésben hisz. Számára a modernizáció minden formája múló káprázat csupán. Számomra ez egy fontos alapélmény ahhoz, hogy a politikai szocializáció rétegeinek egymásra hatásáról kezdtem el írni. Itt épp egy családi konfliktus és a framework vita ér össze.

6. Család konfliktusa a kisközösségekkel

Szektavád

Az ifjúsági szubkultúrák világa mutatja jól, hogy miként torzul el egy kor. Előre fel kell kötnie a fehérneműt annak, aki a következő 40 évben odahaza politikai szocializációt érintő kérdésekkel akar foglalkozni ugyanis a fiatalokról lehet tudni, hogy többségük úgy benyelte a FIDESZ demagógiáját, mint kacsa a nokedlit. Mint egy rendszerváltás kori ifjúsági mozgalom aktivistája mondom, hogy ég és föld a mai ifjúsági mozgalmak és az akkori mozgalmak értékvilága. A 68-as nemzedék óta a zenei irányzatok mentén megjelenő ifjúsági szubkultúrák természetes módon részei a politikai szocializációnknak. Talán nincs igaza Habermasnak abban, hogy az lenne az igazi részvételi demokrácia forradalom, ha a közbeszéd visszatérne a pubokba. Ez elmúlt 40 év korosztályai rockzenekarok társadalomkiritikai "konzervein" nőttek fel.

Az iskolákban tömegesen jelenik meg a szegénységi kultúra.

7. Neofeudális klánok pártokráciája

A közélet mint családi bussines

Egy nol kommentelő tényfeltáró cikke: 

Családi kör: most nem Arany Jánostól:

demszky gábor bizalmasa mesterházy ernő
ernő felesége mécs mónika
mónika apja mécs imre
imre felesége magyar fruzsina
fruzsina testvére magyar bálint
bálint felesége hodosán róza
róza volt férje demszky gábor 

Írhatjuk tovább a sztorit az álamelnökünk korrektorairól és az egész FIDESZ fülkeforradalomról.

Ennek a horrortörténetnek óriási sajtója van.

-----------------------------------------------------------------------------------

8. A vonatkoztatási csoport hatása a személyiségre

Identitás minta átadása

Ez egy Ve-ga fejezet lesz. Ide le kell írni a vegalógiát, mert Korom Pali fogalmai miatt látható számomra, hogy miként "segítenek" a politikusaink belesimulni egyes közösségi kultúrákba. Itt most kifejezetten az a bajom, amikor valamilyen etnikai kirekesztésben gondolkodó identitás mintát adnak el, de ez csak akkor lehetséges, ha ennek élő közösségekhez kapcsolódó közösségi háttere van.

Szerintem önmagában a médiára alapozó politikai szocializáció erre képtelen.

Magyarországon azért van 80%-os "kivívott elfogadottsága" a fasiszta nézeteknek, mert a Halász-Zuschlag paktum ennyire megtizedelte a független állampolgári önszerveződéseket.

9. Vonatkoztatási csoport "csomag küldeménye" a családnak 

Hagyomány ellenesség

 A hazai politikai tiltakozási kultúra sajátos iparágává nőtte ki magát a politikus családok háza előtti "Gyurcsány takarodj" szerenád, amit a rendőr szakszervezet Orbánék ablakánál is elővezetett. Gyurcsány le is csapta a magas labdát és egyetlen levélben leírta, hogy ezt családként elég rossz megélni, no meg felvezette ennek történelmét is, merthogy ezt a műfajt Szíjártóék kezdték el anno.

 

10. Kisközösségek és politikai marketing konfliktusa

A pártok belső demokráciája

 Az MSZP és a FIDESZ viszonyait tanulmányoznunk kellene abból a szempontból, hogy ha ezek kiirtják az összes társadalmi kontrollt és pusztán az általuk gyakorolt kontroll jelent védelmet, akkor eléggé biztonságban vagyunk-e?

Ez sok politikai szocializációs kérdés egy csokorban!

Mi van akkor, ha az "elit" annyira elmaffiásodik, hogy jóformán semmi mással nem foglalkoznak, csak azzal, hogy törvényesnek tüntessék fel a lopást?

Mi van akkor, ha nincsen olyan mandátumképzési terep, ahol elemi kommunikációt tudnának felmutatni? Nemhogy az nem működik, hogy az érdekegyeztetési folyamatokban résztvevő szakszervezetek és társadalmi szervezetek nem tudnak mandátum képző munkát felmutatni, de az EU képviselőnk is arról panaszkodik , hogy egymaga kénytelen kitalálni, hogy miféle lóbetegség az a KÖZÉRDEK!

11. Kisközösségek hatása a frameworkre

Hol születik a jövő?

Ez egy hosszú fejezet lesz.

Amikor megszületett ez a táblázat, akkor az a gondolat tetszett a legjobban, hogy a civil mozgalmak szabadabban mozognak a célkitűzés terepén, mert őket nem köti a választási rendszervben meghatározott belépési küszöb. A saját érdekképviseletek nem csak olyan tartományokban álmodozhatnak, ami a társadalom minimum 5%-át egy szavazó táborba tereli.

Lehet szabadon autisták szülei, vagy nagycsaládosok, vagy "milyen lesz a demokrácia polgárának lenni" csoportjaként álmodozni, nem kell azzal vacakolni, hogy a választási megmérettetésnél szavaznak-e ránk minimum 5%-os mértékben.

Ez a paradigma a nem civilgyilkos kultúrákat alapvetően befolyásolja a célkitűzésekben. A jóléti társadalom modell hívő kultúrák szerint az állampolgári önszerveződéseknek óriási jelentősége van az érdekképviselet és a hiánypótló szociális szolgáltatások terepein.

 Ezzel szemben nálunk, orbán viktor a borotválkozó tükrével folytat "érdemi" társadalmi vitákat". 1971-ben végzett Varga Károly egy kutatást, ami szerint mi nem szoktunk bevonni a döntés előkészítési folyamatokba végrehajtókat, vagy kulcsfontosságú szakértőket. Az elmúlt 40 év modernizációs kudarcai után orbán viktor szerint ezt még 40 évig feltétlenül meg kell őriznünk!!?

 

-------------------------------------------------------------------------------------

12.  A politikai marketing hatása az egyénre

Sokszor felmerül az a kérdés, hogy pártok felé elkötelezett személyiségek miként képesek a vallásos fundamentalizmus szintjéig benyelni a pártok demagóg kreálmányait.

Egy eredetileg etnikailag vegyes országban rendületlenül építkezik a "magyar-e vagy" szappanopera, a XX. század elején és közepén megtapasztalt háborús készülődés tam-tam dobját verik a politikusaink.

Ettől az etnikai kirekesztősdire és criht father vajákolásra épülő kultúrában rekord magasságokba szökik az elvágyódók aránya.

 13. A pártok hatása a családi miliőre

Háború a családban

 A politikai marketing csapatoknak dolga, hogy felépítsék a választókban pártjuk vezér egyéniségei körüli nimbuszt. A magyar politikai érában Gyurcsány és Orbán is átverték a választókat azzal, hogy PR háborút vívnak a "ki a nagyobb szent ember" terepen, de gyakorlatilag átgondolt elképzelések nélkül ültek be a kormányszékbe. 

Egy ilyen helyzetben mivel "elfelejtenek" érdemben programot hirdetni, a rögtönzések miatt lényegében hozzászoktunk ahhoz, hogy utólag értesülünk mindenről. Mivel nem lehet a döntés előkészítés fázisában felvetett javaslatokról - koncepciókról beszélni, ezért a közbeszéd sokkal inkább azzal van elfoglalva, hogy melyik karizmatikus őrült a kevésbé rossz választás. Amikor orbán csatatérré változtatta nagymamák vasárnapi ebédlőasztalát azzal, hogy hívei elkezdték családi körben győzködni ismerőseiket, a részvételi demokrácia közösségi terepe csúszott be ebbe a szférába. A Halász - Zuschlag paktum utáni világban lényegében nem is beszélhetünk civilek által kontrollált közbeszédről. Vagy az a részvételi demokrácia, hogy tapsolhatunk egy FIDESZ rendezvényen, vagy az, hogy véres családi viszályba torkolló vitákat folytatunk a "szentemberek" hazugságairól, korrupciójáról, vélelmezett stratégiájukról és ennek hatásáról a saját életünkre.

 14. A pártok civil-politikája

 Mi intézményesüljön?

Egy versenyhelyzethez kötődő attitűd kutatás szerint a mi fejünkben az a versenykép él, hogy a versenytársat meg kell semmisíteni. A kultúránk azt diktálja, hogy ne verseny társban, hanem ellenségben gondolkodjunk.

Furcsa módon az MSZP - FIDESZ háború egy olyan MSZP - FIDESZ együttműködés, ami az életvilágban irtott ki minden potenciális innovációt. Megszállták a szabad sajtót, kiirtották a politikafüggetlen állampolgári önszerveződések színe javát a Halász-Zuschlag paktummal, majd végül a kontrollszervek tömkelegét tették e funkció karikatúrájává.

A legszebb gyöngyszem pártok közösségekhez való viszonyáról Szanyi Tibor amatőr természetfilozófus piócamitológiája:

"Ma Magyarországon a civil kezdeményezések alapvetően három csoportra oszlanak. A legnépesebb csoport a piócáké, amelyek azért alakulnak, mert az a hangadó, aki a szerveződés elején kikáltja magát elnöknek, az ismer valakit a kormányban, az önkormányzatokban, akit jól le lehet szívni. Becslésem szerint ez a civil szervezetek durván 60 %-át teszi ki. A második csoport, durván 30 %-os részaránnyal a zsarolóké. Ezek többnyire zöld köpönyegben sétálnak fel-s-alá, s ahol valamilyen jelentősebb építkezést észlelnek, keresztbeállnak valamilyen gyom, vagy madár nevében, és addig akadékoskodnak, amig a beruházó nem fizet nekik valamilyen tetemesebb summát, és akkor elhallgatnak, általában nagyhirtelen. A maradék 10 % pedig valódi civil szervezet, amelynek tagjai saját zsebükből finanszírozzák a szervezet működését és nem a közpénzekre ácsingóznak. Ha valami állami és civil érdek összecseng, akkor persze ezek is részesednek valamilyen kiegészítő közfinanszírozásban, de ennek fejében tesznek is valami értelmeset."

 Egyszer a birodalmi központ egy jedi lovagot küldött, aki a médiatörvény mandátum hátterének megmogyorózása céljából. Lett is nagy kavarodás az udvarban.

Pál Tamás életműve arra az alapra épül, hogy a mi kultúránkban szokás a problémák kimondásnak szankcionálásával lenevelni az embereket a problémák felvállalásáról.

15. A pártok hatása a keretekre

A pártok nálunk a kiegyezés utáni gentri világhoz hasonló mértékben akadályozzák a kor modernizációs szintjének megfelelő jövőkép keresést. Megy a nagy uram - bátyám könyöklősdi, de valahogy a modernizációs kihívásokkal nem haladunk. Elsők lettünk a balkáni országok munkaerőpiaci kirekesztőversenyében, bár az utcai randalírozásban sajnos a szerbek beerősítettek. Egyetlen napon megtámadtak egy TV székházat, egy meleg felvonulást és egy kormányépületet.

-------------------------------------------------------------------------------------

16. A keret hatása a személyiségre

A politikusok, de sajnos az egyszerű emberek személyiség torzulásán is nyomot hagy korunk káosza. Domschitz modelljében a mostani rendszer egy hiT, azaz dehumanizált, alacsony információ igényű és magas tőkeigényű innováció. Semennyire nem fontos most az emberek baja a mi demokráciánkban, akkor se hallgatnánk meg egy értelmiségit, ha tüzes vassal sütögetnék a talpunkat és közben milliárdokra vadászunk akár az oroszoktól vagy kínaiaktól is elfogadnánk egy kis segítséget.

Az EU ehhez képest egy magasan humanizált, magas információ igényű és alacsony tőkeigényű fázisban strukturálja az időt és a pénzt. Pont az ellenkezőjét csináljuk. Eléggé össze is vagyunk zavarodva.

17. A rendszer és a családi /túlélési/stratégia

Rendszeridegennek lenni

Úgy tűnik, hogy itt a kelet európai huzatos érában elég hamar lejár egy-egy rendszer szavatossága. Egy-egy idősebb polgártársunk már 5 különböző rendszert élt meg, ami statisztikai síkon azért kimutathatóan megterheli az életpályákat. A halálos alkoholizmus versenyben olyan mértékben elhúztunk a mezőnytől, hogy kezdek hinni Kovács András táltos azon elméletében, hogy mi nem is emberek vagyunk, akik csimpánz szerű főemlősöktől származnak, hanem talán a Szíriusz csillagképből érkezett alienek.

A jóléti társadalom alapjainak hiányát mi magyarok túlmunkával kompenzáljuk. Mindenféle HR támogatás nélkül.

Úgy tűnik a rendszerváltó pártok nem nagyon foglalkoztak társadalom politikai kérdésekkel, amikor utána gondoltam, hogy a rendszerváltás nagy vesztesei vajon a gyerekek, vagy az aktív korosztály vagy az idősek e, akkor arra a következtetésre jutottam, hogy a legnagyobb vesztesek a gyerekek, az aktív korosztály és az idősek.

 18. A framework hatása a közösségek világára

Iversenék kutatócsoportja a centrumországok társadalompolitikáját egészen a New Deal óta versenytámogató és integrációban gondolkodó rendszernek tartja, míg ezzel szemben az orosz modell a kirekesztő és versenykorlátozó PREDATOR társadalom. Valami miatt a magyaroknak ez az utóbbi tetszik.

A rendszerváltás nagy társadalmi szerződése, ami arról szólt, hogy itt demokrácia lesz, szabad piac lesz és jóléti társadalom lesz, a feledés homályába veszett, ma már nyomokban sem fellelhető.

Valahogy az EU csatlakozás is csak azt hozta, hogy a II. világháború utáni szintre csökkent az állatállomány. Nekünk az integrálódásról is a kirekesztődés jut az eszünkbe?

A mi kultúránk rettenetesen vegyes azügyben, hogy ki milyen modernizációs szintről startol. Tele vagyunk vertikális interkulturális konfliktussal

A felzárkóztatás során a balkáni / kelet európai elitek gyakran egyfajta szabad rablást intézményesítenek a törvényekben. A magyaroknál sorra születnek "a struktúra által támogatott szabályszegés" irányú törvények, de nem semmi a görögök össznépi "fosszuk ki az államkasszát" hozzáállása sem. A skandináv részvételi demokrácia kultúra épp arra épül, hogy a szabálykövetés intézményességeit erősítik bázisdemokratikus módon.

 19. A rendszer hatása a politikai marketingre

 A pártokrácia teljes pályás támadása az életvilág ellen nem váltott ki olyan politikai tiltakozási hullámot, ami összeroppantotta volna a rendszert.
 
Egy valami azonban kirajzolódott. Felszólaltak a törvényesség -, a nyilvánosság -, a párbeszéd - és a feljebb viteli lehetőség függetlenségének megőrzése mellett az európai kultúrkör népei. Felhördült a világ erre a "probléma megoldó felkészültség" együttesre. A világ számtalan tükröt tartott orbán népének arról, hogy ez az eszköztár nem ebből a korból való.
 
A Liszaboni Szerződés átláthatóság és demokrácia fejezete így kezdődik:
 
Az Európai Unió működését három demokratikus alapelv határozza meg: a demokratikus egyenlőség, a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia elve.
Az orbánizmus szembe megy az írott európai értékekkel és szembe megy a kor trendjeivel. Sok más társadalomban lezajlott olyan folyamat, aminek hatására a döntően ipari termelésre épülő foglalkoztatási szerkezet alapjaiban átrendeződött.
 
A humánszolgáltató szektor fejlesztésével a 73-as olajválságtól szenvedő országok rövid idő alatt visszatornázták a foglalkoztatottságot 70% fölötti szintre. Ezt hívják információs társadalomnak és tudás alapú társadalomnak.
 
Nálunk a rendszerváltás óta 50% körüli az aktív korú népesség munkaerőpiaci részvétele.
 
Egy FIDESZ-es kutatás szerint legfontosabb problémák listáján, a "korrupt politikusok" téma letaszította a trónról az örök listavezető "munkanélküliség" kérdést.
 
Reménykedem, hogy az emberek kezdenek rádöbbenni, hogy mi az összefüggés a két ügy között.
 
Ezzel az elemzéssel és rendszerváltás óta eltelt szakasz legfontosabb demokrácia deficiteket építő eseményeinek krónikájával hozzá szeretnék járulni ahhoz, hogy tanuljunk önmagunkról. Az EU-ról, a tudástársadalom jövőképről, a jóléti társadalomról.
 
Hogyan lettünk ennyire süketek, kirekesztőek, tehetetlenek?
 
Talán ha rájövünk, hogy mit tehetnénk a saját környezetünkben azért, hogy helyzetünk javuljon, akkor elindulhatunk kifelé ebből a gödörből. A kultúra egy óriási tehetetlenséggel bíró erő. Nem elég, ha én tanulok valamit és elkezdek másként élni. Ahhoz, hogy a kultúra változzon tömeges átállásra van szükség.
 
Felelősségünk, hogy hagyunk-e ekkora rendetlenséget a közélet és a politikai szocializáció, a mandátumképzés viszonyaiban, mint ami eddig kialakult a rendszerváltás óta!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr113182831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása