RDH Blog - RSS 2.0A politikai szocializációs folyamatok vizsgálatához érdekes támpontot ad, a tegnap született táblázat.
Megfogott az a kép, hogy keressük meg a különböző rétegződések erejét és nézzük, meg, hogy melyik réteg hogyan hat egymásra. Olyan ez, mint amikor tektonikus lemezek egymásnak feszüléséből földrengés lesz a tenger mélyén, aztán abból cunami, ami összedönt egy atomerőművet és az emberiség ettől elkezd másként nézni a saját maga által felügyelt biztonságra.
Az első feladat, hogy definiáljam azt a 18-20 konfliktus területet, amit a táblázat kiad. Mik a rétegek? Aztán hozzá fogom fűzni a demokrácia deficit modelleket és a kultúra összehasonlító kutatások adatait.
Asszem jobb, ha az első felindulásból csak a definíciókat írom le, mert ismerve a csapongó fantáziámat, elég könnyen belemennék a sűrűjébe.
Ma már csináltam a munkahelyemen egy olyan táblázatot, amiben 19 területhez kapcsolódó kutatásokat / modelleket és esetpéldákat és sajtó cikkeket hozzá akartam kapcsolni, de asszem ez egy alaposabb átfésülést igényel.
Ugorjunk csukafejest a témába:
Ez a 19 konfliktus terület úgy született, hogy a politikai szocializációt befolyásoló szintek közötti konfliktusok feltérképezésére teszek kísérletet.
A személyiség, a család, a kisközösség, a politikai marketing és a framework /keret/, szintek közötti tipikus konfliktusok beazonosítására törekszünk.
A blogban szisztematikusan gyűjtöttem a kultúra összehasonlító vizsgálatok adatait, a közösségfejlesztő terepmunkáról és a közösségi tervezés körüli forráselosztás történéseiről rendszeresen írtam. Minden nap megnézem a Népszabadság internetes változatát és a témában megjelenő cikkekhez kommentelek. Amennyiben ezek szorosan ide kötődnek, abban az esetben itt a blogon is megjelenítettem a kommenteket. Főként a blog elején igyekeztem leírni azokat a tudományos modelleket is, amelyeket a képzéseinken használtunk, vagy a módszertani repertoárunk mögé ezek a modellek adnak alapokat.
1. A személyiség és a család értékeinek konfliktusa
Mobilitással járó tanulás
A magyar társadalom a XX. század történelme során többször olyan fordulatot vett, amelyben egy új rendszer gyökeresen szembe helyezkedik a régivel. Előfordul, hogy egy-egy új rendszer erőszakos a régi rendszer kiszolgálóival. A családok java részében van példa arra, hogy valakinek az életpályáját ketté töri egy-egy rendszerváltás.
A családok normális, vagy inkább érthető védő óvó üzenete egy ilyen közegben, hogy óvják a fiatalokat a politikai részvételtől. Sokkal többször halljuk a szüleink generációjától, hogy a politika világa veszélyes, a helyes magatartás a távolságtartás, mint a részvételre buzdító szavakat. /Ausztriai részvételi adatok: ott egy egy párt több mint tízszeres méretű a nálunk található pártoknál, és ellentétben velünk ott ennél nagyobb a civil közeg/
A közéleti aktivitást vállalók, tehát gyakorta vitatkoznak a családban arról, hogy nem-e életveszélyes vagy minimum kockázatos a közéleti szerepvállalás.
A civil társadalom intézményesült része így önkéntesek nélkül marad.
2. A vonatkoztatási csoport és a személyiség érték konfliktusa
Részvétel és mintaadás
Ez a tudomány és gyakorlatias szakmák által jól feltérképezett téma. Attól függően, hogy mennyire intézményesült közösségről beszélünk egyre inkább megjelenhetnek erős közösségi- /vagy magasan intézményesült szervezeteknél/ szervezeti- kultúrák, amelyek tudatosan foglalkoznak az értékeik átadásával. Tudatos befogadási rítusaik lehetnek, vagy annak is meglehetnek a rítusai, hogy miként módosíthatóak a fennálló szokások.
Közösségfejlesztőként gyakorta dolgoztunk olyan terepen, ahol egy informális baráti kör indult el intézménysült akciócsoport vagy tevékenység közösség irányba. A humanisztikus mozgalom számos tréning eszköze a Ve-Ga közösségi kultúrájának gazdag eszköztára, a Menedzsment szakkollégiumból eredő csoportos szellemi alkotási technikák ind mind hasznos támaszt adtak ahhoz, hogy ilyen folyamatokat támogatni tudjunk.
3. Személyiség és pártok politikai marketingjének konfliktusai
Diktátorok és egyéb karizmatikus politikai karakterek
A magyar politikai térben gyakori, hogy vérben fürdő puccsok utáni konszolidációt megszervező diktátorok egy hosszú apatikus időszak után már már szentemberként (is) megjelennek a köztudatban. Ferenc Jóska, Horhy Miklós és Kádár Jani után úgy tűnik a rendszerváltás után is akadtak véres kezű "megmentőink", akik személyisége nem kis mértékben meghatározza a magyar politikai arénát.
4. Személyiség és framework
Találkozhatunk-e korunk prófétájával?
Csíkszentmihályi Mihály azt mondta, hogy nem hinnénk neki.
------------------------------------------------------------------------------
5. A család hatása a személyiségre
Nyomásgyakorlás
Egy csoporthelyzetben az egyén csoportnyomásnak van kitéve. Gyakori csoportfolyamat, hogy ha egy csoporttag szélsőségesen eltérő nézőpontra helyezkedik, azt kiegyensúlyozzák más csoporttagok. Ezért a család gyakori terepe a politikai vitáknak, minél szélsőségesebb a politikai mozgás, annál inkább beszélünk róla.
6. Család konfliktusa a kisközösségekkel
Szektavád
Ha egy vonatkoztatási csoport alapvetően átformálja egy ember személyiségét, a családban ez devianciaként könyvelik el gyakorta.
7. Neofeudális klánok pártokráciája
A közélet mint családi bussines
A Kárpátok Géniusza sok-sok hatalom gyakorlási módszere egye népszerűbb a hazai politikusaink körében.
A pártok olyan mértékben számolták fel a társadalmi kontrollt, hogy nagyüzemi rablásra rendezkedtek be.
A Zuschlag perben másodfokon a bíró megítélte a "szervezett bűnözés" jogi minősítést.
-----------------------------------------------------------------------------------
8. A vonatkoztatási csoport hatása a személyiségre
Identitás minta átadása
A kisközösségek világa azért érdekes, mert az erős kultúrával rendelkező közegeknek van elit rekruitációs hatása.
Gyakran előfordul, hogy egy-egy szakterületben elmélyült szakemberek egyazon műhelyből kerülnek ki. Számos hazai példa mutatja, hogy akár egy fiatal kori közösség hosszú távon meghatározza egy egy ember pályafutását, vagy akár egyeduralkodóvá tesz egy adott generációt egy-egy szakterületen.
9. Vonatkoztatási csoport "csomag küldeménye" a családnak
Hagyomány ellenesség
Egy civil közösség, különösen ha tevékenység közösség szintű kortárscsoportról van szó, természetes, hogy mélyebben rajta tartja a kezét a kor kihívásain, mint egy mindennapi gondokkal küzdő család. A családok például a több generáció jelenléte miatt is, sokkal kevésbé mobilisak indentitás váltás ügyben., nagyobb a tehetetlenségük, többségük teljesen rugalmatlan ebből a szempontból.
A közösségek gyakorta egy korhű szinten fogalmazzák meg önmagukat, és ehhez képest a családok közege sokszor maradibb és kevésbé képes a megértésre.
10. Kisközösségek és politikai marketing konfliktusa
A pártok belső demokráciája
A pártok demokráciája úgy tűnik egy sikamlós terület a mi kultúránkban. A szocializmus alatt világos volt a szereplőknek, hogy a felülről történő elfogadás vezérli a folyamatokat és nem a kivívott elfogadottságok versenye.
A rendszerváltás utáni pártokban számos esetben azt láthattuk, hogy egy-egy konkrét szervezetben ma is így működik, vagy lényeges konfliktus esetén a diktatúra szabályai érvényesülnek és nem a demokratikus kontroll.
Demokrácia deficitek tömkelegét lehetne itt felsorolni minden rendszerváltó párt esetén.
11. Kisközösségek hatása a frameworkre
Hol születik a jövő?
Komoly ellentmondásba keveredett a politikai rendszerünk az EU megjelenésével. A jóléti társadalmak a II. világháború után végre valódi mandátum képzésen alapuló demokratikus modelleket hordtak ki, majd egyszer csak egy olyan rendszerben találták magukat, ahol a döntést jelentősen befolyásolja más országok vezetőivel történő megegyezés.
A mandátumképzés súlytalanná vált, mert megint fölülről jön, a jövőkép vagy a konkrét megoldás.
Már a politikai pártok alkotta jövőkép is komoly tehetetlenségi tényező, mert csak olyasmit képes tematizálni, ami már jelentős társadalmi ismertséggel és elfogadottsággal bír.
Azok a kelet európai országok, amelyek a jóléti társadalom modellel gyökeresen ellenkező, azaz kirekesztő és versenykorlátozó /Iversen/ predator rendszereket hoztak létre, azokban az országokban a civil szervezetek célkitűző funkciója elhanyagolhatóan kicsi.
-------------------------------------------------------------------------------------
12. A politikai marketing hatása az egyénre
A pártok kampányinak hatása a választói magatartásra könyvtárnyi szakirodalommal bír.
13. A pártok hatása a családi miliőre
Háború a családban
Megéltük a 98-as és 2002-es kampány időszaktól, hogy a családok tömegei kerültek a jobb-bal vita csataterévé.
14. A pártok civil-politikája
Mi intézményesüljön?
1998-ban a FIDESZ az MSZP-vel szövetkezve kialakította azt a döntéshozatali modellt, hogy a két párt listáját a szakértői véleményezés rangsora helyett használják a döntéshozatalnál. Ez a Halász - Zuschlag paktum.
Ezzel kezdetét vette a politikafüggetlen állampolgári önszerveződések szisztematikus kiirtása.
A Gyurcsány ellenes politikai tiltakozási hullám idejére már nem maradt érdemi intézményesült civil erő, így az állampolgári tiltakozási akciók terepét főként olyan közösségiségek uralják, amelyek nem is képesek az intézményesülésre. A skin head mozgalmak talaján egészen a parlamenti pártig felépülő társadalmi mozgalom jelent meg a civil és politikai erőtérben.
15. A pártok hatása a keretekre
A FIDESZ választási győzelmével olyan helyzet teremtődött, hogy más pártok szavazatai nélkül képesek módosítani az alkotmányon, vagy bármilyen más keretszabályon.
Bár a demokrácia deficiteket figyelve nyilvánvaló volt, hogy a demokráciára veszélyes mértékben módosítanak esetleg a játékszabályokon, de mivel program nélkül indultak a választásokon, így semmit nem lehetett tudni arról, hogy mi lesz.
Ma sem lehet tudni, hogy tudatosan halad-e a kormány egy új keret felé, de egyértelmű, hogy az összes intézkedése egy alacsony információ igényű és magas tőkeigényű irányba mutat. Ilyen váltást Szálasy és Rákosi vittek véghez utoljára.
-------------------------------------------------------------------------------------
16. A keret hatása a személyiségre
A pályaválasztás vagy a kultúraváltás éppen olyan erőteljesen érzelmi döntésen múló döntések, mint a párválasztás vagy a lakhely kiválasztása. A magyar emberek sokkal több kényszerű váltásra kényszerülnek rá, mint egy szerves fejlődés útján járó ország polgárai.
Minél kevésbé vagyunk képesek kontrollálni a rólunk szóló döntéseket, annál inkább kiszolgáltatott a közélet világa ideológus érdekcsoportok hatalmi játékának.
A tudástársadalom polgára fogékony arra, hogy mi folyik körülötte.
17. A rendszer és a családi /túlélési/stratégia
Rendszeridegennek lenni
A család a rugalmatlansága miatt meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben van. Az elmúlt generációk eleve tele vannak a rendszeridegenségből adód traumákkal. Ehhez képest a mostani rezsim is előteremtette azt üldözősdit, amit más generációk megélhettek.
Az, hogy mik a keretek, azt nem az EU közegéből, és nem a világ fejlődési irányvonalának érzékeléséből érdemes levezetni, hanem egy szűk ideológus érdekcsoport előre nem tudható fantáziáiból.
18. A framework hatása a közösségek világára
A tudás alapú társadalom korához szervesen illeszkedő mozgalmak önsegítő - önfejlesztő hálózatok.
Örülök neki, hogy ilyen hazai közegekben épülhettem fiatal felnőtt koromban Magyarországon. Sajnálom, hogy szinte írmagja sem maradt ezeknek a mozgalmaknak.
19. A rendszer hatása a politikai marketingre
A hazai közélet gyakorta teljesen tartalom nélkül veszi át azokat a fogalmakat, amelyek más országokban fejlesztések alapköveit jelölik.
Milyen az a fenntartható fejlődés, amit Szanyi Tibor képvisel?
Mit jelent az, amikor Orbán Viktor a pártokrácia túlkapásai elleni hatékony közéleti koncepciónak minősíti az új alaptörvényt?
Rajtunk is múlik, hogy a politikusok csak üres szavakként zsolozsmázzák a kor probléma megoldó felkészültségeinek megnevezését, vagy ezek Magyarországon is jelentéssel bírnak.
Definiálnunk kellene, hogy nálunk mi az a civil kontroll!
Mik a részvételi demokrácia fő fejlesztendő területei?
Hogyan tudunk lépéseket tenni a fenntartható fejlődés irányába?
Egyáltalán képesek vagyunk-e szóba állni egymással annak érdekében, hogy a közbeszédbe kapcsolódjon az általunk kifejtett vélemény, a mi érdekünk.
Kommentek