Ma megtaláltam a kulcsot a blog összefoglalásához.
Egy kicsit el voltam veszve mert egy határterület ez, ahol a Kultúrkör ezen szellemi áramlata dolgozott. Tisztán beleillik a közösségfejlesztés társadalmi tervezés ágába, de itt a blogon, amikor igyekeztem utána gondolni és kutatni annak, hogy mibe pusztult bele ez az irányzat, akkor elkalandoztam a politika világába, a kultúra összehasonlító vizsgálatok rálátását használtam és természetesen személyes családi vagy közösségi élményeimet osztottam meg.
Klasszikus narratíva ez egy belső útról, egy olyan felfedezésről, ami nem csak az enyém, de itt és most az én tolmácsolásomban jelenik meg.
Figyelmem oda koncentrálódott egy területre, ami a rendszerváltáskor számos diákmozgalomban fontos kérdés volt.
Miben lesz más a demokrácia polgára lenni? Miben kell megváltoznunk, hogy okosabb és emberségesebb világot teremtsünk magunk körül, mint szüleink világa volt.
Sokat tanultunk erről a 68-as nemzedék olyan nagyjaitól, akiknek esélye volt kutatóként és gyakorlati közösségfejlesztőként ezen a terepen mozogni. Ők indultak el egy úton, Pál Tamás kifejezetten a politikai szocializáció azon olvasatára koncentrált, ami a konkrét szervezet mikro közösség probléma megoldó kultúrájának hatása az egyénre. Domschitz Matyi a kockájával madártávlatokból mutatta azt, hogy mi változik mi változhat itt körülöttünk, amikor a régi rendszert felváltja egy új. Jól mutatják az általa beazonosított trendek, hogy mely világban, milyen kulcsfigurákra van szükség.
A blogomban is újra és újra bejárom ezeket a szinteket. Hol a személyiséghez kapcsolódó ügyekről írok, hol a kultúrában érzékelhető trendekről. Csapongok a politika, a forráselosztás, a közösségfejlesztést finanszírozó EU folyamatok és a terepmunka szintjei között. Minden szinten tetten érhetők abból adódó problematikák, ha a fejlesztési folyamatot nem előzte meg érdemi döntési előkészítés, vagy az alkuban érdemi mandátumképzés nélküli képviselők tárgyalnak mindannyiunk nevében.
Így összefoglalva leginkább politikai szocializáció az, amiről itt írok, bár szokatlan az, hogy nem a pártok apparátusai gondolkodnak erről, hanem egy közösségfejlesztő terepunkában dolgozó szakember.
Már régen kacérkodtam a gondolattal, hogy jobban utána nézek, hogy a szakirodalom mit tekint politikai szocializációnak. Mit gondolnak arról a területet áttekintő szakemberek, hogy mi formálja a politikai énünket a politikai viselkedésünket?
Amikor beleolvastam politikai szocializációról szóló hazai tankönyvbe, akkor meglepett, hogy mennyire pszichologizál. Hogyan vezeti le a Freudi személyiséglélektan ügyeiből a politikai énünk kialakulását. Teljesen használhatatlanak tartottam ezt a megközelítést a közösségfejlesztésben, de nem hiszem, hogy mondjuk a pártok marketing kommunikációját tervezők vagy a programalkotók sok haszonnal forgatják ezt a könyvet.
Ma nekiálltam, hogy végiggondoljam a politikai szocializáció legfontosabb terepeit. Arra jötte rá, hogy ebben a blogban a különböző szintek egymásra hatásából eredő konfliktusokról szoktam írni.
Legtisztábban ott látszik ez, amikor arról írtam, hogy a családom apai ágát végig elemezve jól látszik, hogy miként múlik el felőlünk a rendszer. Problémát okozhat az egyén és a család egzisztenciális viszonyaiban, ha a jövőképünk, a pályaválasztásunk rendszeridegen, vagy egyszer csak azzá válik.
Egy társadalom nagy váltásait már direktben a politikai folyamatok mozgásai határozzák meg. Történelmi helyzet kérdése, hogy ezek demokratikus eszközökkel befolyásolhatók, vagy az egyén és a kisközösség teljesen elveszíti annak lehetőségét, hogy részt vegyen a saját sorsa alakításában.
Az egyén civil vagy pártpolitikai motivációit nagyban befolyásolja, hogy van-e értelme a részvételnek. A munkám - energia befektetésem nyomán az általam óhajtott irányba tudom-e fejleszteni a viszonyokat.
Csináltam egy táblázatot arról, hogy a politikai szocializáció különböző rétegei milyen jelentős konfliktusokat generálhatnak.
személyiség | család | vonatkoztatási csoport | pártok politikai marketingje | framework | |
személyiség | x | mobilitás - tanulás során bekövetkező kultúra váltás |
Dominancia - mintaadás részvétel |
diktátorok, népvezérek, konfliktus elsimító közéleti karakterek | 0 |
család | nyomásgyakorlás | x | szektavád | neofeudális pártokráciák | 0 |
vonatkoztatási csoport | identitás minta átadása |
hagyomány ellenesség elszigetelődés |
x | belső demokrácia a pártokban | A civil mozgalmak célkitűző funkciója erősebb és szabadabb minta pártoké /a nem autoriter rendszerekben/ |
pártok politikai marketingje | kampány | pártok kampánya a családban |
civil - fejlesztéspolitika "mi intézményesüljön?" |
x | Facilitált fejlesztések /EQUAL, LEADER, foglalkoztatási paktumok, etc/ |
framework | modernizációs váltás esetén tanulásra kényszerít | rendszeridegennek lenni | önsegítő - önfejlesztő hálózatok | ideológiai váltások | x |
Lett egy világos kerete annak, hogy mit is csinálok itt a blogon.
Ennek a mátrixnak a segítségével jól strukturálni lehet a demokrácia deficiteket.
A framework vitáktól kezdve az egyéni célkitűzések körüli dilemmákon keresztül a közösségfejlesztés kérdései, mind mind ülnek a helyükön.
Úgy tűnik, mégiscsak elkezdem ezt a könyvet.
Kommentek